Csak az állami diákmunka program keretében 26 500 diák dolgozott az önkormányzatoknál, önkormányzati cégeknél. De a diákszövetkezetek szerint nagyon megugrott az igény a diákmunkások iránt a magáncégek részéről is a munkaerő-piaci helyzet és a magasabb bérek miatt - írja a Magyar Idők.

Változatlanul pozitív a magyar munkaadók munkaerő-felvételi kedve, már több mint egy éve érezhető a munkaerőhiány a Manpower legfrissebb előrejelzése szerint.

Fokozódni fog a magyar mérnökök elvándorlása, mivel a következő tíz évben a német gazdaságnak százezer villamosmérnökre lesz szüksége az újonnan képzetteken kívül - írja egy friss tanulmányra hivatkozva a Világgazdaság.

A jelenlegi ingatlanárak mellett legalább 14 ezer munkaóra, vagyis közel egy évtizeden át tartó folyamatos krumplisütés, hosztesszkedés, szórólaposztás áll azok előtt, akik kizárólag diákmunkából szeretnék előteremteni az első lakásra valót. Ez ráadásul minden megkeresett forint félre tételét feltételezi. A valós kép ennél minden bizonnyal komorabb, de a szakértő szerint a megfelelő eszközök és állami támogatás igénybevétele jelentősen könnyíthet a diákok helyzetén.

A diák elmegy a diákszövetkezetbe, leszerződik, és már másnap-harmadnap be is állhat ideiglenes munkahelyén dolgozni. Ez volna ebben az esetben az ideális út. De mégsem ez történik. Lássunk egy példát arra, hogy még a szigorú üzleti érdekek is felülírhatóak, és arra, hogy mennyire nem bízható minden ügyintézés a tizenéves munkakeresőkre. Fel kell nőnie minden szereplőnek a feladathoz.

A munkanélküliség csökkenése, egyes szektorokban egyre erőteljesebb munkaerőhiány, és ennek következtében növekvő bérek jellemzik a visegrádi országokat a prágai KB Bank elemzése szerint. A munkaerő-tartalékok minél jobb kihasználása érdekében előtérbe kerülhetnek a rugalmasabb foglalkoztatási formák, írja a Portfolio.

Szinte napi szinten jelennek meg hírek a munkaerőhiány okozta nehézségekről. Az állásközvetítők szerint azonban van elég munkaerő, csak a cégek nem megfelelően keresik, így nem találják meg őket, írja a hvg.hu.

Kutatások kimutatták, hogy a gazdaságilag fejlett országokban a munkavállalók közel fele a munkaidő egy részében otthonról dolgozik, sőt ez az arány az irodai alkalmazottak, illetve szellemi munkát végzők körében mintegy 80 százalékra tehető. Hasonló eredményt mutat a Leitz felmérése is, mely szerint az európai dolgozók 62 százaléka ma már minden héten munkája egy részét otthonról végzi el.

A magyarországi mikro- és kisvállalkozások 50, illetve 45 százaléka alkalmazza a rugalmas munkaidőt az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák közül, a részmunkaidős megoldás a kisvállalkozások 61 százalékánál fordul elő, a mikrovállalkozásoknak pedig a 22 százaléka él ezzel a lehetőséggel – derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megbízásából a KutatóPont által készült kutatásból.

Míg a korábbi években a diákoknak mintegy tíz százaléka vállalt valamilyen munkát, ez az arány jelenleg nagyjából negyven százalék - idézi a Népszabadság Simon Balázst, a legnagyobb iskolaszövetkezeteket tömörítő Diákész főtitkárát.

Tavaly csaknem 20 százalékkal, 125 ezerre főre nőtt a kölcsönzött munkavállalók száma - áll a portálunknak eljuttatott közleményben.

Ha külföldön vállalunk munkát, érdemes a Profession szakértője által leírtakat figyelembe venni.

A diákmunka vállalásánál a foglalkoztatás szabályait szeptember elsejétől már nem a Munka törvénykönyve, hanem a szövetkezeti törvény tartalmazza.

Az elmúlt pár év meghatározó munkaerő-piaci változásainak egyike az atipikus foglalkoztatási formák terjedése a világban. A modell a munkáltatói oldal számára költségcsökkentést, a munkavállalóknak pedig az egyéni élethelyzetekhez való rugalmasabb alkalmazkodást kínálja. Míg Magyarországon messze elmaradnak a számok a fejlett országokétól, egyes területeken, mint például a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, látszik már előrelépés.