Szerző: Dr. Poór Ferenc
Megjelent: 13 éve

A csoport és jellemzői

Csoport, csoportdinamika, kohézió és munkateljesítmény. Cikkünkben a csoport fogalmával és az ehhez kapcsolódó területekkel foglalkozunk részletesebben.

A csoport valamilyen szempont szerint együvé tartozó személyek összessége, kisebb-nagyobb szervezeti egység. Társadalmi vonatkozásban egymással érintkező, eszmét cserélő, együttműködő tagokból álló egység. A szociálpszichológiai (csoportlélektani) értelmezés szerint a csoport személyek meghatározott együttese, amely olyan célok (szükségletek) kielégítését biztosítja, amelyek csak a csoport tagjaival együttműködve érhetők el.

A csoport fogalmát (mint fent is kitűnik) többféle megközelítésben fogalmazzák meg, mi a csoportot egy feladatra, egy cél megvalósítására egységbe tömörült, szervezett közösségnek határozzuk meg.

Bizonyos közösségben működő csoport (elsődlegesen) lehet formális vagy informális.

A formális csoport (szervezet) bizonyos hierarchiára, formális struktúrára épül a feladat ellátása érdekében a célszerűség alapján. A mindennapi valóságban egymás mellett létezik a formális szerepfelfogás és az ember. Az egyén elfogadja a szerepet, alkalmazkodik hozzá és ez befolyásolja a személyiségét. A viselkedési módok, igények, szokások és normák - melyeket az egyén hoz magával - megváltoztatják a "hivatalos szerepmintát", így a konkrét viselkedés a hasonulás és a hasonlítás összjátékából jön létre. A formális csoport (szervezet) mindig a kiindulás, az informális közösségek csak ennek keretében jönnek létre, nyilvánulnak meg. A formális csoportok (szervezetek, közösségek) elemei mindig zárt rendszerré kapcsolódnak össze. (Pl.: munkahelyi szervezeti egység, iskolai tanulócsoport, egy tanfolyami csoport stb.).

Az informális csoport egy közösségben elforduló társadalmi folyamatok és jelenségek komplexuma, melyek abból erednek, hogy annak tagjai társadalmi lények és viselkedésüket adott közösségben is befolyásolják a szokásaik, erkölcsük, hagyományaik, igényeik és elvárásaik. Az informális csoport mindig formális keretben "alakul ki", jön létre, általában bizonyos tevékenység ellátása, feladat megoldása, bizonyos együttélési helyzet képezi kötő elemet. (Pl.: munka-csoport, szomszédok, lakóközösség, falu, egy tanulási-képzési szervezetben szorosabb egységet alkotók köre, stb.)

Az előbbiek alapján kimondhatjuk, hogy egy folyamat megvalósítására, egy feladat ellátására létrehozott, különböző szakterületeket képviselő személyekből álló, a közös feladat, cél megvalósításáért munkálkodó személyek együttesét folyamat orientált csoport - ként határozhatjuk meg, amely bizonyos formális háttérben informális közösséggé válik. A mi esetünkben különböző szakképzettségű személyek alkotnak csoportot annak érdekében, hogy HR szakember, tréningvezető, felnőtt-oktató, coach-tanácsadó tevékenységhez felkészüljenek.

Az informális csoport gerincét mindig a formális képezi, belső hierarchiája van, különböző szerepek, státuszok, illetve az ezeket illető megítélések jellemzik. A kialakuló státusok, szerepek az egyének aktivitásának lényeges mozgató rugói, ezeket azonban éppen az adott közösségben e körben megmutatkozó különbségek, az egymásról kialakul értékképzetek alakítják, alkotják. Vagyis a státus úgy jön létre, hogy a formálisan meglévő "pozícióhoz" hozzá rendelődnek az informális elemek. Státusz teremtő tényező lehet az életkor, tapasztalat, szakmai felkészültség, lényegében a formális és informális elemek összefonódnak.

A csoportban a teljesítményre, továbbá a másokkal való viselkedésre vonatkozó normák érvényesek. Ahhoz, hogy ezek a normák érvényesüljenek el kell őket fogadtatni, el kell érni, hogy a csoport minden tagja magára nézve kötelezőnek tartsa. A csoport nyomást gyakorol arra, hogy a formális és az informális normákat mindenki elfogadja, amennyiben valaki erre nem hajlandó, akkor vagy bele kell törődnie a közösségen belüli elszigetelődésbe, vagy meg kell kísérelni a csoportban érvényes normák megváltozatását. Ezen alapul az informális normák dinamikus fejlődése, alakulása, esetleges eltolódása.

A csoporton belül kialakult pozícióból eredően létezik tekintély. Ez lehet objektív tekintély és a személyiségből eredő, avagy szubjektív tekintély. A tényleges tekintély az objektív és a szubjektív konkrét egysége, egyértelmű tehát, hogy a formális tekintélyt az informális tényezőknek is támogatniuk kell. A csoporton belül csak ez az "egységes" tekintély érvényesülhet.

A formális tekintély alapja a hivatalos megbízás (kinevezés); forrása a hatalmi helyzet; meghatározói a hivatalos követelmények. Az informális tekintély a közösség elismerése ("megbízása"); forrása a közösség bizalma; meghatározói a csoport (közösség) normái.

A csoport típusai

Más megközelítésben beszélünk:
- nyitott és zárt,
- formális és informális
- elsődleges (primer) és másodlagos (szekunder) csoportról.

A nyitott csoport megközelítően állandó nagyságú, de lehetőség van működése során a távozásra és új tagok bekapcsolódására. E csoport működése lehet határozott, vagy határozatlan idejű.

A zárt csoport tagsága viszonylag állandó, működése megkezdését követően új tagok felvételére nem kerül sor. Ezek a csoportok rendszerint meghatározott ideig tevékenykednek.
A formális csoport meghatározott (szabályozott) keretben létrejövő "egység", bárhol működik is azonos a szerkezete. Szigorú hierarchia szerint épülnek fel és ennek megfelelően működnek (Pl.: iskola tanuló csoport).

Az informális csoport rokonszenven, közös célon alapuló, a tagság önkéntes, nem hivatalosan, hanem spontán módon szerveződnek. (Pl.: szomszédok, falu-közösség, baráti kör stb.)

Az elsődleges - primér - csoport az, amely időrendben, fontosságban minden vele kapcsolatba kerülőt megelőz. Egyedi, sajátos. (Pl.: család)

A másodlagos - szenkundér - csoport az, amely már meglévőre, megelőzőre alapozva jön létre, a fejlődésben már meglévő előzményre épül.

A csoport jellemzői

A csoport saját céllal rendelkezik, tagjai a közös célok, ezeket megvalósító cselekvés révén kötődnek egymáshoz, amik egyben tevékenységbeli (funkcionális) összekapcsolódást is jelentenek.

A csoport önfenntartó egység, ami azt jelenti, hogy tagsága határozza meg létrejöttét, működését, szükség szerint újabb tagok felvételét. A csoportot elhagyó (elhagyók) helyett a befogadást a közösség határozza meg, a feladatok igénye esetén a tagság bővítés az önfenntartás jegyében valósul meg.

Az elvárások a csoport alakulásának előzményeire alapozottan a kitűzött céloknak, a megkívánt értékeknek megfelelően alakulnak, erre alapozottan jönnek létre a normák, amelyek szabályozzák a tagok viselkedését. A norma nem az egyéni elvárások összessége, hanem a csoportban működő interakció "terméke". A normák betartása a csoporthoz tartozás feltétele.

A csoport határozza meg az aktuális feladatokat, jelöli meg az elvárt eredményeket. Az együttműködés során a célirányos, bevált cselekedetek mintául szolgálnak, elterjednek és hagyományozódnak. A feladatok teljesítése a csoportos tevékenység eredménye, amely az egyes egyének cselekedeteiből pusztán összegzéssel nem vezethető le.

A csoporton belül megoszlanak a feladatok sajátos szerepek válnak ki (pl.: vezetés), amelyek meghatározott módon illeszkednek össze és egészítik ki egymást. A tevékenység során alakul ki és szilárdul meg a belső hierarchia.

A csoport viszonylag tartós szerkezetű, amit céltudatosan alakítanak ki a megvalósított feladatok eredményeként. A csoport tagjai kicserélődhetnek, de belső rendje változatlan marad.

A csoport létszáma

Mind a szociálpszichológiában, mind a szociológiában beszélünk csoportról, kiscsoportról, ezért ezek pontosabb behatárolása szükséges. A 2 fő = pár a legkisebb csoport, hisz a primer csoportnak ez az alapegysége, innen indul a család, mind csoport. Bizonyos tudományos közelítések 3 főben jelölik meg a csoport legkisebb egységét. Lényegében e szintről indul a kiscsoport, tekintettel arra, hogy általában a kiscsoport fogalma alatt a 3-5-6 fős létszámú egységet értjük.

A szakirodalomban azzal találkozunk, hogy a "terápiás" csoportok létszámát 9-10 főben, az érzékenységfejlesztő csoportokét 12-16 főben jelölik meg. A szociálpszichológiai álláspont szerint a létszám növekedésével "arányosan" csökken a tagok közötti interakció, az egymásra figyelés. Az a megfigyelés, hogy a 30-40 főt tömörítő csoportban már romlik a tagok közérzete, csökken a teljesítmény. (Interakció = emberek közötti kölcsönös viszony, kölcsönös ráhatás.)

A felnőttképzés esetében a 2001. CI. törvény a felnőttoktatásról meghatározza, hogy a képzési csoportok maximális létszáma 25 fő, de a speciális képzés (valamilyen területen hátrányos személyek) esetében ez nem lehet több 15 főnél.

A kiscsoport

A kiscsoport az egyének olyan néhány vagy mintegy tíz főből álló együttese, akik viszonylag állandó kapcsolatban vannak egymással közös érdekeik alapján, többé vagy kevésbé közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz, általában személyesen befolyásolhatják egymást és a "külvilággal" való kapcsolatban (szemben) valamiféle 'mi' tudatuk alakul ki.

A tréning esetében két csoport-nagyságrendet szoktunk említeni, a 8-10 (maximum 12) főset és a 4-6, esetleg 8 fős kiscsoportot. A tréning intenzív képzési követelménye abban az esetben realizálódhat csak, ha az adott tartalom feldolgozásához megfelelő létszámú csoporttal dolgozunk.

A kiscsoport legjellemzőbb tulajdonsága a kohézió, amely
- célorientált együttlétre,
- közös tevékenységre irányuló akaratra,
- a szolidaritásra és
- a közösségi érzésre épít.

A csoportkohézió

A kohézió, csoportkohézió a csoport tagjai között fellépő összetartó erő, kölcsönhatás. Az a kölcsönhatás, amely az együttes élmények, közös tevékenység nyomán jön létre, az adott közösség összetartó elemévé válik.

A személyek ismerik egymást, módjuk van együtt dolgozni, ezért hatnak is egymásra, bizonyos mértékig függnek egymás tevékenységétől, kölcsönhatásban vannak és így erőteljesen hatnak egymásra. Ez a kölcsönhatás együttese határozza meg a csoport tevékenységének dinamikáját, ez a csoportdinamika.

A csoport nem azonosítható tagjainak egyszerű összességével, egyéni tevékenységük és magatartásuk "összeadásával". A csoport többletet ad, amely nem magyarázható tagjainak egyéni tulajdonságával. A csoport befolyásoló, összefogó, együttműködésre késztető közösség. A csoport tagjaira gyakorolt befolyás az együttműködés fontos feltétele. A befolyásolás fontos eszköze a közösen kialakított normák rendszere.

Ez a befolyásolás segíti elő a közös cselekvést, és teremti meg a célok megvalósításának feltétlét. A csoportban egészséges versenyszellem fejlődik ki így a tagjai között, amely hozzájárul a jobb eredmények eléréséhez. A kölcsönös egymásra hatás az egyénnek biztonságérzetet ad, hozzájárul a reális önértékelés képességének alakulásához, fejlődéséhez (ezért kell a csoportnak követelményt támasztania tagjaival szemben), az egészséges önbizalom megerősítését segíti elő.

A csoporthatás fontos része a véleményalkotás, amely az egyének egymásra hatásával segíti az egységes szemlélet kialakulását, a színvonalas feladatvégzést, húzóerőként hat minden típusú közösségben. A csoporthatás eredményeként azt kívánatos elérni, hogy az egyén és a többség véleménye (lényegi kérdésekben) egybe essék, és ezt minden csoporttag természetesnek tekintse.

A csoportvélemény jelentősége nemcsak a csoporton belüli kohézió növekedése miatt számottevő, hanem a tagok tevékenységére gyakorolt hatása miatt is. A csoport értékrendszere, az azonosulás mértéke, a munkához való viszony, az elismeréshez kapcsolódó helyzet igen intenzíven befolyásolja a termelékenységet (az eredményességet), valamint a személyiségfejlődést. Azok a csoporttagok, akik biztosak a csoport kedvező értékelésében, inkább hajlandók a megkülönböztetések kiharcolására (példaként szereplésre), mint azok, akik alacsonyabb teljesítmény ("státuszuk") miatti bizonytalanságból eredően az "egyenlősdire" törekszenek.

A csoport véleményét a munkateljesítmény megállapítható jellemzői jobban befolyásolják, mint a hozzá kapcsolódó hangulatok, érzelmek. A tapasztalatok azt igazolják, hogy az adott közösség fejlődését, stabilitását nagy mértékben befolyásolja a csoportvélemény, mint a hivatalos értékelés mértéke. A csoportban végzett tevékenység szükségszerű, fontos feltétele, tartozéka a kölcsönhatás, vagyis a megfelelő válasz - viszontválasz. A csoporton belüli tevékenységben szerepe van a meggyőzésnek.

A csoportmunka hatékonysága

A csoportdinamika tartalmát azok a közösség normák, belső és külső kapcsolatok, betöltött szerepek képezik, amelyek az adott közösség közös teljesítményére hatnak, ösztönző tényezőikét jelennek meg. Ezek sorából tekintsünk át néhányat. A csoport teljesítménye függ attól a környezettől, amelyben a feladatot végzik. A csoport sok tekintetben különbözik az elkülönülten (szeparáltan) dolgozó egyénektől, a csoport szélesebb körű információval rendelkezik és nagyobb kölcsönös kritikai készséggel. Ez biztosítja a munkamegosztás megfelelő hatékonyságát, megelőzi az erő felesleges megkettőzését.

A csoportban dolgozó egyének befolyásolják egymást, a másokkal való együttműködés tapasztalata hatást gyakorol minden egyénre, minden résztvevő magtartásra. A kölcsönhatásos (interperszonális) környezetben szerzett tapasztalatok alkalmasak arra, hogy permanens változásokat hozzanak létre a személyiségben és magatartásban, továbbá a teljesítményben. (Interperszonális = személyek közötti)

Az együttműködő csoport teljesítménye attól függ, hogy mennyire képes tagjainak felkészültségét, ügyességét integrálni és közös motívummá összefogni. A csoport tagjai közötti megfelelő kapcsolat lehetővé teszi (teheti) a feladat végrehajtását a legfelkészültebb csoporttag képességein túlmenően. Egy csoport produktivitását egyes tagjainak azon képessége határozza meg, hogy milyen kapcsolatba lép a csoport többi tagjával, továbbá milyenek a feladat elvégzéséhez szükséges képességei.

A csoportteljesítményt részben az egyes csoporttagok részerőfeszítései hozzák létre, mégis a csoport végső teljesítménye olyan, amelyet még a legfelkészültebb csoporttag sem érhetett volna el, ha egymaga dolgozik Ezt nevezzük együttes effektusnak. Együttes effektusról akkor beszélünk, amikor a csoport közösen képes elérni valamit, amit egyedül dolgozva egyetlen tag sem érhetett volna el, vagy az egyéni erőfeszítések kombinálásával sem lehetett volna elérni. A csoport produktivitása két részt tartalmaz: az egyéni teljesítmények összessége (summája) és az együttes effektustöbblet.

Érvényes az az álláspont, hogy a célok, az egyéni törekvések is könnyebben valósulnak meg a csoportban, a csoport által. Az egyén helye, szerepe a csoportban más minőséget képvisel, mint az egyedileg végzett munka. Ennek pozitív vonatkozásairól szóltunk, azonban ha nem vigyáz a csoport belső viszonyaira, akkor az egyénben kialakult elszigetelődés, "kitaszítottság" érzése vagy ellenkezőleg az együttműködés természetessége helyett az "elnyeléstől", az egybeolvadástól való tartózkodás érzése. Valójában a személyes igényekre való figyelem, a társak közötti személyes viszony, a megfelelő információ-áramlás, az emberbaráti kapcsolatok, a kölcsönösség és az egymást segítő kölcsönös tevékenységi formák megfelelő alakítása megelőzi a csoporton belüli negatív viszonyulás kialakulását.

Megkíséreltük a csoporttal, a csoport dinamikájával kapcsolatos főbb kérdéseket, azok legfontosabb tényezőit összefoglalni - jelzés szerűen - a teljesség igénye nélkül. Úgy véljük, hogy a témakörben újabb gondolatok kialakulásához, a csoporttal kapcsolatos szemlélet formálódásához adtunk alapot. A képzéssel, HR tevékenységgel foglalkozók számára szükséges egy-egy csoporttal folyó munka kezdetén átgondolni a teendőket, a megfelelő dinamikai hatás kiváltásához a feladatokat megfogalmazni.

Források:
Csepeli György: A szervezkedő ember, Osiris Kiadó, Budapest, 2003.
Meredioth Bellin: A team avagy az együttműködő csoport, SHL Hungary, Bp., 1998.
Joseph P. Forgas: A társas érintkezés pszichológiája, Gondolat Kiadó, Bp., 1989.
K. Lervin: Csoportdinamika, Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp., 1975.
Pataki Ferenc: Csoportlélektan, Gondolat Kiadó, Bp, 1980.

  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Az X, Y és Z generációs HR szakemberek munkamotivációjának vizsgálata

Mennyiben tér el a különböző generációk motivációja a munkát illetően? Sok kutatás igyekezett erre a kérdésre választ találni, azonban a HR... Teljes cikk

Vezetői kompetenciák vizsgálata

Vajon a sikeres szervezeteket, sikeres vezetők irányítják? Milyen képességekkel, kompetenciákkal kell rendelkeznie egy sikeres vezetőnek? A vezetői... Teljes cikk

Elkészült a tipikus magyar vállalkozó portréja

Rózsaszín öltönyös? Lesötétített autóval jár? Baseballsapkás? Mobilozik? Sok sztereotipikus kép él a magyar vállalkozókról a fejekben. A BGE... Teljes cikk