Egy 1988-as, Lukácsy Sándor által írt könyvismertető részletét kapták a középszintű magyar érettségin a vizsgázók, ez alapján kell válaszolniuk a szövegértési kérdésekre - írja az eduline.hu. A portál által megkérdezett szaktanár szerint a szöveg korrekt, bár valamivel nehezebb értelmezni, mint a tavaly Nemes-Nagy Ágnes művet, a 2010-es szövegnél azonban egyszerűbb. Mindössze egy feladat van, amelyet könnyen félre lehet érteni. A folytatásban a portál információi szerint Karinthy Frigyes két karcolatának összehasonlító elemzése, Arany János Tetemre hívás című művének elemzése és egy Camus mű alapján a heroikus életfelfogásról szóló érvelés közül választhattak a diákok a középszintű magyar érettségin. Hivatalos tájékoztatás az idei tételekről csak délután várható.

Az oktatási államtitkárság tájékoztatása szerint a magyar nyelv és irodalomból középszinten 1.208 helyszínen 87.324-en, emelt szinten 43 helyszínen 1.540-en vizsgáznak.

A középszintű írásbeli 240 percig tart, ezalatt két feladatlapot kell megoldani, a szövegértési feladatlap esetében 60 perc, a szövegalkotási feladatlap esetében pedig 180 perc áll a rendelkezésre. A diákok először a szövegértési feladatlapot oldják meg, és csak ennek az összegyűjtése után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap megoldását. A vizsgázók a szövegértési feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatják. A szövegértési feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés. A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A vizsgázó által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500-1.500 szó.

Az emelt szintű írásbeli vizsga szintén 240 perces, az írásbeli nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják. A nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódik. A nyelvi, illetve irodalmi műveltséget vizsgáló kérdések aránya hozzávetőlegesen 40-60 százalék. A három szövegalkotási feladat különböző témáról, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő.

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is használható helyesírási szótár, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 59 helyszínen 88 vizsgázó tesz érettségi vizsgát.

Az államtitkárság közlése szerint a vizsgaszervezés a 2005 őszén bevezetett, és azóta eredményesen működő szakmai és biztonsági eljárásrend szerint zökkenőmentesen történt. Változás a korábbiakhoz képest, hogy az Oktatási Hivatal megszűnt regionális igazgatóságainak feladatait a vizsgák szervezésében immár megyénként, a megyei, fővárosi kormányhivatalok látják el.

Az idei érettségi szezonban május 4. és június 29. között a vizsgák 3.616 érettségi vizsgabizottság közreműködésével zajlanak majd. Az érettségizők közül mintegy 87.850 diák a "végzős" középiskolás, akik ezúttal tesznek "rendes" érettségit, és idén tavasszal szerezhetnek érettségi bizonyítványt.

A diákok együttesen több mint 471 ezer vizsgát tesznek le, érettségi bizonyítványaikba és tanúsítványaikba további 61.100 érettségi vizsgaeredmény kerül a már előzőleg megszerzett vizsgaeredményeik alapján.

A 471 ezer vizsgából mintegy 37 ezer vizsga emelt szintű, 434 ezer pedig középszintű vizsga. Az emelt szintű vizsgák száma tavalyhoz képest 22 százalékkal, több mint 6 ezer vizsgával nőtt. Ez a növekedés a felsőoktatásba való bekerülésért folyó verseny felerősödését tükrözi.

A diákok választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven letett tárgyakat külön számolva - 181 tárgyból lesz középszintű és 65 tárgyból emelt szintű érettségi. Immár második éve emelt szintű vizsga csak azokból a vizsgatárgyakból tehető, amelyek a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vehetők - hívták fel a figyelmet.

A diákok ebben a vizsgaidőszakban is élhetnek a 7 vizsgafajta mindegyikével, a megfelelő feltételek megléte esetén a rendes, az előrehozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi letételével.

A vizsgafajták közül a legtöbb a "rendes" érettségi vizsga: számuk 404.542, az összes vizsga 86 százaléka. Évről évre egyre többen jelentkeznek egyes vizsgatárgyakból előrehozott érettségire. A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok 39.828 ilyen vizsgát tesznek le idén tavasszal (a vizsgák 8,5 százaléka).

A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők közel 12,5 ezer ismétlő vagy kiegészítő érettségit tesznek le (a vizsgák 2,6 százaléka). Az emelt szintű vizsgák számának jelentős növekedéséhez hozzájárult a több mint 10.200 szintemelő vizsga is, amely az elmúlt évihez képest 34 százalékkal, 2.600 vizsgával több.

Emlékeztettek arra, hogy az érettségi vizsga 2005 óta - a művészet és a művészetközvetítés képzési terület kivételével - kiváltja az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákat is. Az érettségi pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákkal indult, és június 29-én fejeződik be.

Az írásbeli vizsgák május 4-étől május 25-éig tartanak, az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdete június 7., vége június 13., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka június 18-29.

Az államtitkárság közlése szerint az előző évek vizsgaidőszakainak eredményei azt igazolják, hogy a kétszintű vizsgarendszer a vizsgakövetelmények és feladatok pontos tartalmi és formai szabályozása, valamint a szakmai előkészítésben alkalmazott eljárásai révén képes arra, hogy vizsgaidőszakról vizsgaidőszakra gyakorlatilag azonos követelményeket támasszon az érettségizőkkel szemben.

MTI/eduline.hu