A Budapest Airport a váratlan események miatt "beüzemelte" és sikeresen használta a 2. terminálon található úgynevezett "kényszerhelyzeti központját", elsősorban a magyar nemzeti légitársaság összeomlásából fakadó sürgős feladatok irányítására, amelyek közül a legfontosabb a repülőtéren ragadt utasok ellátása volt. Néhány átszálló utastól eltekintve, akik csaknem 36 órát töltöttek a repülőtéren mire tovább tudtak utazni, a Budapest Airport hamar átlépett a Malév utáni korszakba - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben, amelyben a társaság közli: "máris óvatos optimizmussal tekint a jövőbe". A közleményben a Budapest Airport azt tanácsolja, hogy ha vannak még utasok, akiknek a korábbi nemzeti légitársasággal kapcsolatosan tájékoztatásra van szükségük, keressék fel a Malév internetes honlapját, illetve a telefonos ügyfélszolgálatát.

A Budapest Airport a legnagyobb légitársasági partnerének elvesztését komoly kihívásnak nevezi, és ezért már megkezdték a 2012. évi tervek átdolgozását. A Budapest Airport továbbra is a kelet-közép-európai régió legjobb repülőterévé akar válni - áll a közleményben. A társaság szerint ez azért sem irreális, mert a többi légitársasági partner igen gyorsan reagált az eseményekre, és az elveszett forgalom egy részét már február 6-tól elkezdik átvenni.

A Budapest Airport közleménye emlékeztet arra, hogy a WizzAir, a Lufthansa, a British Airways, az Air France, a KLM, a Brussels Airlines és a Norwegian légitársaságok nagyobb kapacitású gépeket állítottak be meglévő útvonalaikra, illetve új járatok indítását kezdeményezték. Visszatért a budapesti repülőtérre az Air Berlin: a második legnagyobb német légitársaság február 6-tól naponta közlekedő járatot indít Berlinbe. A már korábban bejelentett, a nyári menetrendi időszak kezdetétől indítandó új járatokat is figyelembe véve "van élet a Malév után" - fogalmaz a Budapest Airport a közleményben.

A társaság arra számít, hogy a repülőtér járatfejlesztési csapatát az elkövetkező napokban Budapestre járatokat indítani kívánó légitársaságok képviselői keresik fel, ami azt is jelzi, hogy a Malév megszűnésének a foglalkoztatásra gyakorolt hatásai is mérsékelhetők, amennyiben sikerül a magyar piac talpra állásához szükséges megoldásokat megtalálni.

Az utasforgalom helyreállítása érdekében a magyar hatóságok is sokat tehetnek az elveszett Malév járatok pótlását gátló akadályok kiküszöbölésével - hívja fel a figyelmet a repülőtéri társaság a közleményben. Kétoldalú megállapodások mondják ki, hogy Törökország, Izrael, Oroszország és Ukrajna, illetve Magyarország között csak egy-egy kijelölt légitársaság üzemeltethet járatokat, magyar részről a Malév. A jelen helyzetben utasok százezrei eshetnek el a lehetőségtől hogy ezekbe az országokba repüljenek, ha csak a másik fél által kijelölt légitársaság nem növeli a kapacitását, vagy a magyar fél másik légitársaságot nem jelöl ki, például a WizzAirt. Fontos, hogy a magyar hatóságok gyorsan megtegyék a szükséges lépéseket, különben a talpra állás sokkal több időt fog igénybe venni.

A Budapest Airport reméli, hogy az utasforgalom a lehető legrövidebb idő alatt visszatér a növekedés útjára. A korábbi tájékoztatás szerint a Budapest Airport az idén eredetileg 9,2 millió utasra számított, még a Malév járatainak beszüntetése előtt, 300 ezerrel többre a 2011. évinél.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. teljes egészében magántulajdonban, a Hochtief Concessions által vezetett német, kanadai, amerikai és szingapúri befektetőkből álló konzorcium birtokában van.

A 2005-ben történt privatizáció során 2011 végéig összesen 261 millió euró (mintegy 75 milliárd forint) értékű fejlesztésre vállalt kötelezettséget a Budapest Airport. Tavaly megkezdték a 2-es terminál mellett a Cargo City fejlesztését, amelynek első lépcsőjében 26 ezer négyzetméter alapterületű légi fuvaráru raktár és logisztikai park épül. Ugyancsak 2011-ben a Budapest Airport hozzákezdett egy új hajtómű próbázó hely megtervezéséhez és építéséhez a Lufthansa Technik hangár tőszomszédságában.