A meggyőző beszéd titkai - Beszélgetés Lantos Erzsébet beszédtanárral

+ Mindenki kompetens hangon szeretne megszólalni egy tárgyaláson vagy állásinterjún. Létezik egyáltalán ez a fogalom, vagy csupán absztrakcióról beszélünk?
Mitől kompetens egy hang?

Lantos Erzsébet: Minden ember illetékesként szólal meg a rá vonatkozó, őt érintő beszédhelyzetben. Ahogyan megszólal, az úgy hiteles. Akkor nem az, ha ezt erőszakkal, önmagát megtagadó módon teszi. Ha mástól kölcsön vett névjegykártyát nyújt át egyénisége, jelleme lenyomataként, amikor nem a saját hangját, hanem valami előírt módot követ. Különben is, ami az egyik embernél hiteles és szimpátiát kelt, az egy másik embernél hatástalan, sőt ellenszenvet vált ki.

+ Akkor nem érdemes változtatni a beszédhang minőségén?

- Persze lehet változtatásokat tenni, korrekciókkal élni, de csak a saját határvonalunkon belül. Vannak helyzetek, amikor törekszünk arra, hogy a hang minősége változzon, de ez sem lehet más - több -, mint a meglévő hangból kihozni az optimális hatást: erősíteni, mélyíteni, növelni a terjedelmét, a hajlékonyságát, de ez a fajta feltáró munka speciális szaktudást kíván.

+ Mi befolyásolja a beszélő megítélését? A hang minősége, hangzása? Az elmondott tartalom? Mindkettő?

- Önmagában sem az elmondott tartalom, sem a hangminősége nem perdöntő. Beszéd közben az embert nem egy szegmens alapján ítéljük meg, hanem az egész embert fogadjuk vagy utasítjuk el sokszor akár a tartalomtól függetlenül. A beszéd, az azt kísérő, kiegészítő hatásokkal mint például a tekintet, a mimika, olyan egységes erőtérré forr, mely messze túlmutat a szavakon. Megerősítheti az elmondottakat, de meg is változtathatja annak előjelét.

Mint információ hordozó érdekes lehet még a hangminőség változása. A hallgató a változási mintákból vonja le következtetéseit, sokszor tudat alatt. Például ha nagyon mozog a hangmagasság, jelentheti, hogy impulzív emberrel van dolgunk vagy az érdeklődés mértékét.

Koncentrációval, odafigyeléssel "kozmetikázhatunk" a hang minőségén, ám egy jó megfigyelő számára egy hosszabb beszélgetésen tartogat olyan óvatlan pillanatokat, ahol ?kibukik? a valódi hanghasználat és hangminőség.

+ Kora reggeli tárgyaláson, állásinterjún sokaknak gondot okoz a hang kezelése. Felkelés után más a beszédhangunk, nehezebben szólalunk meg.

- A beszéd finom összerendezett mozgás eredménye. Az izmok alváskor ernyedt állapotba kerülnek. Közvetlen felkelés után ezért fátyolosabban, halványabban szólalunk meg. Ha tárgyalással vagy állásinterjúval kezdjük a napot, tanácsos előtte kicsit bejáratni a hangunkat. Beszélgessünk akár magunkkal pár mondat erejéig. A bemelegített izmok nagyobb biztonsággal mozdíthatók a szándékolt irányba.
Ne bízzuk a véletlenre az első megszólalást, és akkor nem fordulhat elő, hogy nem jön ki hang a torkunkon, amire heves törökköszörülésbe kezdünk, de addigra már össze is szedtünk egy jó kis stressz helyzetet.

+ Mit okozhat a stresszhelyzet a hanggal?

- Feszült helyzetben összerándulnak az izmok, ami gátolja a kiáramló levegő útját. Ennek a hang csúszkálása az egyik következménye, de akár el is mehet a hang. Ha a folyamat beindul, már nem igazán lehet védekezni. Mindenkinek saját magának kell kikísérleteznie, rá mi van hatással.

Az biztos, hogy egyfelől fokozni kell a véráramlást, több oxigént kell az agyba juttatni, másrészt oldani kell az izmok merev tónusát.
Ha valaki nagyon izgul, pár hosszú, mély légvétel, pár lendületes, nagy mozdulat például karkörzés rugózással nagyon jótékony hatású lehet. Ha erre nincs lehetőség, egy rövid lendületes séta is megteszi. A kétfajta izomtónus ugyanis egyszerre nem képes működni. A lendületes nagy mozgás kioldja az izmokat, ezáltal oldja a feszültséget.

+ Van-e valamilyen stratégia a váratlan kérdésekre vagy a hang kezelésére stressz- és döntési helyzetben?

- Időt kell nyernünk. Ha van előttünk kávé, megkavarhatjuk és belehörpinthetünk. Ezzel egy udvariassági formulát fogadunk el és közben "kattoghat" az agyunk.
Kérdést is feltehetünk, össze is foglalhatjuk az eddigieket néhány mondattal. Az összefoglalással eleganciát és érdeklődést sugárzunk, ugyanakkor úgy pontosítunk, hogy a partnert is aktivitásra és együttműködésre késztetjük.
Ha döntési helyzet elé állítanak elsősorban a következményeket kell villám gyorsan felmérni. Ez alapján fogalmazhatjuk meg reakcióink hogyanját, az elfogadás vagy elutasítás módjára vonatkozóan.

+ Hogy bánjunk a panelszövegekkel? Álláskeresők karrierkönyvekben olvashatnak "okos, előre gyártott" válaszokat. A tárgyalási technikákat bemutató könyvek is sok panelt adnak. Hogy lehet ezeket a beszédben optimálisan használni?

- Hasznosak az előre gyártott elemek, ha személyünkhöz és a szituációhoz szabva, tehát nem szó szerint használjuk. Ha ráakadunk egy jó történetre, érvelési felvezetésre, jegyezzük meg, gondoljuk tovább. Ezek a történetek beérnek, így bizonyos szituációkban nem a nulláról kell felépítenünk egy-egy gondolatsort, nem az analógiák kitalálására kell az energiánk nagy részét szánni, így másra is tudunk közben figyelni. Ráadásul az újban mindig van valami rizikó.
A panelre úgy kell tekintenünk, mint egy fenyőfára, amit nekünk kell karácsonyfává díszíteni.

+ Paneltörténeteknél vagy gyakran elmondott gondolatmeneteknél gyakori probléma a beszédritmus. A sokszor eldarált részt sokkal gyorsabban mondják, a hallgatóban pedig ellenszenvet kelt, elkoptatottnak érzi a mondandót vagy olyannak, amit már századszor mond el partnere.

- Sokszor megfigyelhetjük a jelenséget, akár az üzleti életben is. Gyorsan végighadarják, amiben bizonytalanok, de amiben otthonosan mozognak, ott hosszasan időznek, vehemensem magyaráznak. Praktikus lehet, ha felveszünk egy ránk jellemző, általános ritmust, mert akkor nehezebben lehet észrevenni a prioritásokat és a bizonytalanabb pontokat.

A beszéd folyamatossága, a stabil beszédtempó legalább olyan fontos, mint a jól irányított dallamvezetés vagy a pontosan elhelyezett hangsúly. Főleg akkor, ha az adott szituáció rejteget váratlan, nehezen megoldható helyzeteket.

+ A mondatok megformáltságára milyen javaslatai vannak? A tőmondatoktól a többszörösen összetett mondatokig széles a skála. Valaki az önéletrajzát is egy hosszú mondatban foglalja össze.

- Mondanivalónk akkor a legkövethetőbb, ha egyszerű mondatokat használunk. Ám tanácsos megfigyelni, beszélgetőpartnerünk mondatszerkesztési szokásait. Ha ő tömör, világos, akkor legyünk mi is azok. Ha szeret hosszúra nyújtott mondatokat mondani, akkor beszéljünk mi is úgy.

+ Ki alkalmazkodjon kihez?

- A szabályokat az élet szüli, de általában az alkalmazkodik, aki akar valamit. Ha szeretném rábírni a másikat valamire, akkor ösztönösen idomulok hozzá, megpróbálok olyan feszültségektől mentes légkört teremteni, ami komfortérzetet, ezáltal biztonságot vált ki belőle.

+ A mondatszerkesztésen kívül lexikai szempontból van-e követendő példa?

- Itt is azt tanácsolnám, hogy ha észrevesszük, hogy partnerünk szeret idegen szavakat használni, akkor használjunk mi is. Ha a fennkölt kifejezésekre "harap", akkor formáljuk úgy mondandónkat. Általános érvényű megfigyelés, hogy a negatív kifejezéseket jó kerülni. Más biokémiai hatást indítanak el az emberi szervezetben a negatív szavak és más fajta hormonok termelődését a pozitív kifejezések. Ha valaki azt kérdezi: Nem kérsz kávét? Nem jössz el moziba? Erre igenlő válasz esetén azt kellene válaszolni, hogy "De!"

Ha lehet, minden alkalommal erősítsük az igeneket. A "de", "nem", "csak" szavakat tanácsos kerülni. A felmérések szerint többszörös energia befektetés mellett tudunk visszatérni a pozitív nullára.

Visszatetszést kelthet az "Önnek tökéletesen igaza van, de?." formula használata. Hogy lehet valakinek tökéletesen igaza, ha mégsem? Kellemetlennek érzem azt a hozzáállást, amikor a partner folyton a saját szerepét hangsúlyozza: véleményem szerint, én úgy gondolom. Ez a jelenség az utóbbi tíz év terméke. Kis adagban az "én" szerepének hangsúlyozása jótékony, nagy adagban inkább káros. Érdemes odafigyelni arra is, hogy van-e valamilyen metanyelvi stigmánk, gyakori szófordulat Például: "Őszinte leszek Önhöz". "Most megmondom őszintén." Akkor, eddig mit csináltunk?

+ A levegővétel üteme, hossza árulkodik-e valamiről?

- Aranyszabályként azt tudnám mondani, hogy a légvétel maradjon mindenkinek a magánügye. Taktikai elemként be lehet vetni: ha sajnáltatni akarjuk magunkat, betegnek akarunk mutatkozni, fájdalmat, izgalmat akarunk közvetíteni, vagy ezt a hatást akarjuk kelteni.

+ Összefoglalva: milyen beszédteljesítmény lehet nyerő egy tárgyaláson vagy állásinterjún?

- Olyan képet sugározzunk magunkról, amilyenek vagyunk, de abból a legjobbat. Ne adjunk ki a szükségesnél több információt magunkból, ugyanakkor, igyekezzünk mielőbb, minél többet megtudni a partnerről. Törekedjünk tökéletességre, de merjük felvállalni (apróbb) hibáinkat - különösen, ha a partner hajlamos a hibakeresésre.