A munkaerőpiacot kutatja a Debreceni Egyetem
2006. nyarán indult egy kétéves kutatási projekt munkaerő-piaci kérdéskörben Modellértékű kutatás címmel a Debreceni Egyetemen, amelyet a Debreceni Universitas Kht. a Közgazdaságtudományi Karhoz tartozó négyfős kutatócsoporttal (Faragó Ádám, Gáll József, Kotsis Ágnes, Madarasi Veronika) együtt végez. Az első évben két jelentős felmérés zárult le, melynek eredményeiről most számoltak be a kutatók.
A kutatási projekt elsősorban a diplomás munkaerőpiac helyzetét, jellemzőit vizsgálja, kitérve egyrészt a vállalkozások, munkaadók véleményére a diplomás munkavállalókkal és a felsőoktatással kapcsolatban, alkalmazási politikájuk jellemzőire, másrészt a diplomás munkavállalók és leendő diplomások - azaz jelenlegi felsőoktatási hallgatók- céljaira, elvárásaira (mind az oktatással, mind a piaccal kapcsolatban) és eddigi munkaerő-piaci tapasztalataira. A kutatás így többek között lehetőséget biztosít arra is, hogy a régiós munkaerő-piaci elvárásokat, igényeket összevesse a jelenlegi felsőoktatási képzési struktúrákkal, még ha nyilvánvalóan a régiós felsőoktatás célja nem kizárólag a régió munkaerő-piaci igényeinek kielégítése.
Az első évben két jelentős felmérés zárult le
Egyrészt a régióban tanuló hallgatók körében készült egy felmérés több ezer hallgató megkérdezésével a fenti kérdéskörben. Másrészt a régió három megyéjének vállalatai körében készült egy felmérés a vezetők, az alkalmazók megkérdezésével. Utóbbi felmérés során több száz vállalat megkeresése történt meg, egyrészt a regionális vezető ("top") vállalatok jelentős részének megkérdezése, amelyek a régióban nem csak árbevétel vagy saját tőke, hanem diplomás alkalmazottak számának tekintetében is vezető szerepet játszanak, másrészt a kisebb cégek és közintézmények körében is történt felvételezés.
Az alábbiakban a kérdőíves mintavételezés első fordulójának elsősorban kereslet oldali eredményeiből, tapasztalataiból emelünk ki néhányat. A kérdőívek kiterjedtek a vállalat általános adatai mellett a pénzügyi teljesítményre; a vállalat foglalkoztatáspolitikájára; a vállalat véleményére a jelenlegi képzési rendszerről; a továbbképzéssel, illetve a vállalatoknál jelentkező fluktuációt elemző kérdésekre; a vállalatok elégedettségére a felsőoktatási rendszerrel kapcsolatban, végül a vállalat és az oktatási intézmények kapcsolatára.
Az eredmények
A felsőoktatással kapcsolatosan elsődlegesen a túlképzés kérdése merül fel. A kutatás során arra keresték a választ, hogy mit érzékelnek mindebből a vállalatok, azaz véleményük szerint mely területen van túlkínálat. A válaszadó cégek háromnegyede a felsőoktatást jelölte meg mint az oktatás azon szintjét, ahol túlkínálat tapasztalható. Ezek a cégek elsősorban a kereskedelemben, a feldolgozóiparban, az építőiparban és az oktatás területén tevékenykednek.
A túlkínálat mellett azt a kérdést is vizsgálták, hogy mely oktatási szinteken érzékelnek hiányt a vállalatok. Itt nem meglepő módon leginkább a középfokú oktatást jelölték meg a cégek, bár jelentkezik hiány némely felsőfokú végzettség esetében és esetenként alapfokú végzettségűekben is. Míg az alapfokú oktatás területén döntő hiányt a feldolgozóipar, és az építőipar területén érzékelnek a vállaltok, addig a középfokú végzettségűekből a cégek egy jelentős része a villamosenergia- gáz hő- és vízellátás továbbá az ingatlanügyek területén és az építőiparban tapasztal hiányt.
A regionális intézményekben szerzett diploma megítélését illetően azt lehet megállapítani, hogy néhány képzés kivételével a vállalatok közömbösek az iránt, hogy a munkavállaló a régióban szerezte-e a diplomáját, és csak nagyon kevés esetben mondható, hogy kifejezetten preferálják a nem régiós intézmények képzéseit. A regionális képzéseken belül legjobb a megítélése a közgazdasági, matematikai, informatikai és agrárképzéseknek. Ezek esetében a cégek 65 százaléka választana inkább a régión belüli intézményben végzett diplomást. A munkaerő-piaci felmérésnek köszönhetően fény derült arra is, hogy a megkérdezett vállalatok mind az alacsonyabb, mind pedig a felsőfokú végzettségű munkavállalóik továbbképzését szükségesnek érzik, ebben azonban nem támaszkodnak a (regionális) felsőoktatási intézményekre.
Míg az alap-, és középfokú végzettségű alkalmazottak esetében a válaszadó cégek több mint fele a vállalaton belüli, belső képzéseket választja, addig a felsőfokú végzettségűeknél leginkább az alkalmazottak szakmai fórumokra való elküldése dominál. Továbbá megállapítható, hogy a posztgraduális képzési programokra küldik legkevésbé a vállalatok a diplomásaikat. Illetve arra a kérdése, hogy igénybe veszik-e a továbbképzések során a regionális felsőoktatási intézmények szolgáltatásait a vállalatok többsége nemleges választ adott.
Vállalatok a bolognai folyamatról
A vállalatok bolognai folyamattal kapcsolatos vélekedését tekintve megállapítható, hogy összességében a megkérdezettek tisztában vannak a lineáris képzési forma bevezetésének szükségességével, és többnyire bizakodók ezzel kapcsolatban, ellenben céljáról és eredményességéről kevés információval rendelkeznek. Az eredeti elképzelésekkel szemben a BSc/BA képzésekre sokkal inkább az MSc/MA szintek elméleti megalapozásaként tekintenek és a szűkebb gyakorlati ismeretek átadását az MSc/MA szintektől várják, ami kétségessé teszi az alapfokról kikerülők munkaerő-piaci eredményességét.
A kívánt felsőoktatási reform
A kutatás kitért többek között arra is, hogy milyen lenne a kívánt felsőoktatási reform vállalati szemmel. A megkérdezett regionális vállalatok többsége leginkább fontosnak a gyakorlati képzés elmélyítését, szélesítését, több kötelező szakmai gyakorlat bevetését tartotta, a nyelvtanulás erősítése, fejlesztésének támogatása mellett. Az elemzésben kitérnek az oktatás és a gazdasági szféra kapcsolatára, amely a vállalati vezetők szerint ebben a régióban gyakran hiányzik, illetve ha van, az csak távoli vagy laza kapcsolatot jelent, és amely kapcsolat szorosabbá tétele csak utolsó helyen szerepel a felsőoktatással szembeni igények között.
További célok
A projekt egyik fontos célja a régióra jellemző vállalattípusok ("vállalatklaszterek") elkülönítése elsősorban munkaadói, (diplomásokat érintő) alkalmazói szokásai és egyéb jellemzői (pl. belső képzés) alapján, melyről külön tanulmányban számolunk be. A kutatás során egyes részmintákra (pl. top cégek, kis cégek) is készültek vizsgálatok, elemzések, továbbá más kérdőívek kiértékelése is megtörtént.
A projekt második éve kiterjed a diplomás vállalati alkalmazottak, illetve a régióban végzett diplomások (követéses) megkérdezésére is. Az ezekkel kapcsolatos részletes eredményeket és a projekt egyéb (folyamatosan bővülő) eredményeit a szóban forgó projekt honlapján találhatja az érdeklődő: www.unideb.hu.
Edupress.hu
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Mennyiben tér el a különböző generációk motivációja a munkát illetően? Sok kutatás igyekezett erre a kérdésre választ találni, azonban a HR... Teljes cikk
Vajon a sikeres szervezeteket, sikeres vezetők irányítják? Milyen képességekkel, kompetenciákkal kell rendelkeznie egy sikeres vezetőnek? A vezetői... Teljes cikk
Rózsaszín öltönyös? Lesötétített autóval jár? Baseballsapkás? Mobilozik? Sok sztereotipikus kép él a magyar vállalkozókról a fejekben. A BGE... Teljes cikk
- Megtartott munkáltatói ígéretek 4 napja
- Állásbörzét és karriernapot rendeznek a Debreceni Egyetemen 4 napja
- Hogyan hangoljunk össze embereket különböző kultúrákból vállalati közegben? 5 napja
- Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon 1 hete
- Lázár János: megépítjük a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát 1 hete
- Rekordév után osztalékot fizethet a Pensum Group, 2024-ben további növekedés jöhet 2 hete
- Több mint ötven vállalati partner vesz részt a BGE állásbörzéjén 2 hete
- 75-150 millió forint támogatással képezhetik munkavállalóikat a cégek - Még elérhető az év slágerpályázata 2 hete
- 2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani 2 hete
- Rosszul jár, aki ilyen cégben dolgozik gazdasági válság idején 2 hete
- Százmilliárd forintos felújítási program indul a szakképzésben 3 hete