A támogatott területeken a felvettek csaknem harmada tanul tovább

"A felvételi eljárás minden esetben vizsga a magyar államigazgatás, az Oktatási Hivatal, az oktatási szakterület és a felsőoktatási intézmények számára" - mondta dr. Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette: a kormány által meghatározott irányok helyesnek bizonyultak, hiszen a támogatott szakterületekre, műszaki, informatikai és természettudományi képzésekre körülbelül 23 ezer főt vettek fel.

Dr. Kis Norbert szerint a felvételi eredmények igazolják, hogy nem lesz probléma ott, ahol csökkent az államilag támogatott helyek száma: jogi képzésben például 2600-an, gazdasági területeken alap- és mesterképzésben pedig 13 ezren kezdik, illetve folytatják tanulmányaikat. "Az önköltséges képzésekre történő jelentkezés sem tört meg, a múlt évhez hasonlóan csaknem 30 ezer főt vettek fel ilyen képzésekre" - mondta, hozzátéve, a fiatalok vélhetően magánbefektetéssel, illetve diákhitellel kívánják finanszírozni tanulmányaikat.

A hallgatói szerződés kapcsán kitért arra, hogy a dokumentum elkészült, holnaptól pedig nyilvános a mintaszerződés. "Bízunk abban, hogy 51 ezer fiatal fogja aláírni a szerződést, habár ez egyéni döntés kérdése" - jegyezte meg.

Dr. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke hangsúlyozta: az eredmények nem véglegesek, hiszen hátra van még néhány száz határon túli hallgató besorolása, akár 1000 darab jogorvoslati kérelem elbírálása, illetve a pótfelvételi eljárás, éppen ezért teljes körű információ majd augusztus végén várható.

2000 részösztöndíjas hallgató lesz

Az idei általános felvételi eljárás adatai szerint 51 059 ösztöndíjas hallgató lesz és maximum 2000 részösztöndíjat osztanak szét. Az érettségizők számának elmúlt hatévi alakulását tekintve elmondható, hogy 2009-től folyamatosan csökken azoknak a száma, akik a felvételi eljárás évében szerzik meg az érettségi bizonyítványt: idén körülbelül 45 ezer diák felvételizett az ebben az évben megszerzett érettségi eredményeivel, a szám pedig az elmúlt hat évben a második legkevesebb.

Állami ösztöndíjas nappali és levelező munkarendű közigazgatási, rendészeti és katonai mesterképzésre tavalyhoz képest 54 százalékkal többen jelentkeztek, művészeti képzésbe 17 százalékkal többen, és növekedett az orvos- és egészségtudományi területre jelentkezők száma is. A jogi és igazgatási területre jelentkezők aránya viszont drasztikusan, 81 százalékkal visszaesett. Alapképzésben orvos- és egészségtudomány területen kismértékű visszaesés mutatkozik, míg gazdaságtudományi képzésekre 85 százalékkal kevesebben jelentkeztek.

Az első helyes jelentkezést tekintve mindegyik területen túljelentkezés volt, a jogi képzésben például a meghirdetett támogatott 200 helyre összesen 1505-en jelentkeztek. Az egyetlen terület, ahol maradtak állami ösztöndíjas férőhelyek, a természettudományi képzés, itt mintegy 600 állami hely maradt.

A mesterképzéseket nézve pedig sporttudomány, természettudományi, műszaki, orvos- és egészségtudományi, jogi és igazgatási, valamint az informatika területen maradtak betöltetlen államilag támogatott helyek.

"A jelentkezők csaknem 50 százaléka bejutott arra a helyre, amelyet elsőnek megjelölt, az átlagpontszám pedig 369 volt - a tavalyi 354-hez képest -, idén tehát jobb teljesítményre volt szükség" - mondta dr. Princzinger Péter.

A legnépszerűbb az ELTE és a BME

A legnépszerűbb felsőoktatási intézmény idén magasan az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) volt több mint 15 ezer jelentkezővel, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), utána pedig a Debreceni és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). Új belépőként szerepelt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Legnépszerűbb idén a gépészmérnöki és mérnökinformatikusi képzés volt. A legmagasabb ponthatár a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakán volt, 482 pont, a felvettek átlagpontja ezen a képzésen 489.

A mesterképzésre jelentkezők csaknem 90 százaléka állami ösztöndíjas formában folytathatja tanulmányait, a legnépszerűbb terület a bölcsészet-, majd a gazdaságtudományok képzés volt. A legnépszerűbb mesterképzést hirdető intézmény az ELTE volt, ezt követi a BME, a harmadik helyre pedig feljött az SZTE. A rangsorba egyedüli főiskolaként az Eszterházy Károly Főiskola jutott be.

A kormány által preferált területekre (műszaki, informatikai, természettudományi, orvos- és egészségtudományi, közigazgatási, katonai és rendészeti, valamint sporttudományi képzések), állami ösztöndíjas formában felvettek arány tavaly 57 százalék volt, mely idén 74 százalékra emelkedett. "Az aggodalmak pedig nem igazolódtak: az ELTE jogi karán 450 hallgató kezdi meg tanulmányait, a BCE gazdálkodás és menedzsment szakán csaknem 240 hallgató, az SZTE kommunikáció- és médiatudomány szakán pedig 70 fő - ezek a területek tehát nem néptelenedtek el" - hangsúlyozta dr. Princzinger Péter.

A ponthatárokat elsőként a felvi.hu holnapon lehetett megtekinteni, az adatok szerint ma éjfél és reggel hat óra között több mint 226 ezren látogatták meg az oldalt.

Az Oktatási Hivatal elnöke a pótfelvételi időszak fontosabb adatait is ismertette: a pótfelvételire augusztus 10-ig lehet jelentkezni, a ponthatárok pedig augusztus 29-én derülnek ki. Az intézmények kizárólag önköltséges helyeket hirdetnek meg, melyekre azok jelentkezhetnek, akik nem jelentkeztek a 2012-es általános felvételi eljárásba, illetve akiket nem vettek fel sehova. Jelentkezni két módon lehet: e-felvételi útján, illetve jelentkezési lap kitöltésével.

A hallgatói szerződés kapcsán elmondta: annak aláírása a beiratkozás, a felsőfokú tanulmányok elkezdésének feltétele. Hallgatói szerződést a doktori képzésben résztvevők, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre felvett alap- és mesterképzésben részt vevő állami ösztöndíjas hallgatók nem kötnek.

Csak a legjobbak kaphatnának jövőre hallgatókat?

"Nem kívánja a jövőben támogatni a kormány a népszerűtlen felsőoktatási intézményeket" - erősítette meg a sajtóban korábban már megjelent információt dr. Kis Norbert. Kifejtette: a mai kormányülésen tárgyalnak majd arról a listáról, mely a jelentkezési adatokat figyelembe véve állít fel sorrendet a felsőoktatási intézmények között. Amikor ősszel pedig a keretszámokról dönt a kormány, ezt a listát is figyelembe veszik. A sorrendet nem csupán intézményenként tekintik mérvadónak, hanem a helyek egyetemeken, főiskolákon belüli, képzési területenkénti elosztására is hatással lenne. A felvételi adatok mellett a diplomás pályakövetési információkat és az intézményi fejlesztési terveket is figyelembe veszi a lista, melyet visszamenőleg négy-nyolc év adatai alapján állítanak össze. "Hiába alacsony a ponthatár az állam által preferált műszaki és természettudományi képzéseken, nem tartanak minőségcsökkenéstől" - jegyezte meg egy újságírói kérdésre válaszolva dr. Kis Norbert.

A gazdasági versenyképesség szempontjából ígéretesnek vélt szakokra koncentrálja kapacitásait az állam akkor, amikor az említett képzésekre szán több pénzt, ahelyett, hogy lehetőségeit elaprózná az összes állami felsőoktatási intézmény között - tette hozzá dr. Princzinger Péter. Az önköltség összegéről elhangzott: az orvosképzés a legdrágább. A felsőoktatási intézmények idén 5-6 százalékkal magasabban határozták meg egyébként az önköltséget, mint tavaly. A mesterképzéseken, amely szinten a felvettek 90 százaléka államilag támogatott formában kezdheti meg tanulmányait nem ritka az sem - eszközigénye miatt - hogy 10-20 százalékos az emelkedés.

www.edupress.hu