A nemzetgazdasági miniszter rámutatott: az arányos, egykulcsos szja-rendszerre való áttérés utolsó szakasza mindegyik félre "rendkívüli feladatokat" ró. Tájékoztatása szerint 790 ezer feletti azon munkavállalók száma, akik béremelés nélkül rosszul járnak, nagyjából 600 ezren viszont mindenféle kompenzáció nélkül is jól jönnek ki. Eszerint - ismertette - a közszférában az állam biztosítja, hogy a 216 ezer forint alatti jövedelmi sávban keresőknek, mintegy 690 ezer embernek se csökkenjen a korábbi nettó bére. A versenyszektort érintően azt a kérést fogalmazta meg a kormány, hogy a munkaadók hajtsák végre a minimálbér-emelést, továbbá azt ajánlotta, hogy ha a minimálbértől 216 ezer forintig terjedő bérig öt százalék felett emelnek a munkaadók, akkor a többletterhet az állam teljes mértékben megtéríti - mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Kétlépcsős kompenzáció a versenyszférában

Közölte: a versenyszférában kétlépcsős lesz a kompenzáció. Az első lépésben, mintegy három százalékig, az állam kompenzálja az alacsony munkabérrel rendelkező csoportokat, a második lépésben pedig azoknál, akik kimaradnak a kompenzáció játékszabálya szerint a béremelésből, az állam egyéni kompenzációt hajt végre. Tudatta azt is, hogy a bérkompenzáció 130 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek; ez az összeg rendelkezésre áll a büdzsében.

Palkovics: A rendszer bonyolult, de kivitelezhető és átlátható

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke hétfőn a találkozót követően azt mondta: a kormány, a munkaadók és a munkavállalók találkozóján nem került terítékre az egykulcsos jövedelemadó haszna, de ha hosszabb távon javítja a foglalkoztatást, akkor a szakszervezet tudomásul veszi az egykulcsos adót. A Munkástanácsok elnöke bátor és markáns lépésnek nevezte a kormánynak azt a döntését, amely szerint 2011-ben a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében a munkavállalókat sújtó megszorítások helyett a bankokra és egyes multinacionális vállatokat tömörítő speciális ágazatokra vetett ki különadót, illetve adóztatta meg az említett társaságok profitját. Palkovics Imre hangsúlyozta: a múlt évi átlagos reálbérnövekedés - amelyet Matolcsy György öt százalékosnak mondott - mögött a magas keresetűek kiemelkedő keresetnövekedése éppúgy megtalálható, mint egyes munkavállalói csoportok átlag alatti keresetnövekedése, illetve keresetcsökkenése. A 2012. évi bérekhez kapcsolódó bérkompenzációs rendszer bonyolult, de kivitelezhető és átlátható, ugyanakkor nem nélkülözheti a helyi szakszervezeti közreműködést - jelezte a Munkástanácsok elnöke.

Rolek: Március, április elején jelenik meg a kompenzáció

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke elmondta: a vállalatok túlnyomó része megvalósítja az elvárt béremelést, mert ha nem teszi, akkor elesik bizonyos állami támogatásoktól és a közbeszerzésben való részvétel lehetőségétől. Az MGYOSZ alelnöke arról is szólt: a múlt évi statisztikai adatok immár ismertek, és ezek azt bizonyítják, hogy a munkáltatók betartották azokat bérmegállapodásokat, amelyekre ígéretet tettek. Rolek Ferenc szerint a bérkompenzációval megnövelt bérek február elején még nem, de március, április elején már valószínűleg megjelennek munkavállalóknál. Kiemelte, hogy a magyar gazdaság nehéz év elé néz 2012-ben, amit részben az Európai Unió és a világgazdaság problémái okoznak, és amihez hozzájárulnak a Magyarországgal kapcsolatos viták és kételyek is. Rolek Ferenc szerint helyre kell állítani a befektetői bizalmat, amely összefügg az EU-IMF megállapodás megkötésével, hiszen az a gazdaság számára további megnyugvást hozhat. Hozzátette, hogy a bizalomerősítéshez nemcsak a külföldi partnerek megnyerése és megnyugtatása járulhat hozzá, hanem az országon belül a szociális partnerekkel folytatott aktív párbeszéd is,

Az egykulcsos adó nem "Magyarország-specifikus"

Matolcsy György kitért arra is: az EU-ban és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) programjaiban résztvevő országok között is vannak olyanok, amelyek egykulcsos, arányos adórendszert alkalmaznak, például Románia, így az ezzel az adórendszerrel kapcsolatos, "Magyarország-specifikus" kifogásokat nem lesz könnyű megfogalmazni - mondta a nemzetgazdasági miniszter hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. Matolcsy György ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy az IMF-tárgyalásokon lehet-e tárgyalási alap a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó. Megjegyezte, hogy a nemzetközi szervezetek, ezen belül az IMF filozófiája is változóban van, Christine Lagarde IMF-főigazgató friss szelet, friss szellemet hozott a valutaalap működésébe. "Remélem, hogy beleférünk ebbe a filozófiaváltásba" - tette hozzá a nemzetgazdasági miniszter.