Alkotmányellenes a munkáltatók korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettsége?
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, mert szerintük alkotmányellenes a munkáltatók korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettsége - jelentette be Horváth László, a szövetség alelnöke.
A munkavállalói érdekképviselet levélben kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a munkáltatók korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettségéről szóló törvényt, mert ellentétes az Alkotmánnyal.
Az Országgyűlés 1997-ben - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról és e szolgáltatások fedezetéről szóló jogszabály elfogadásakor - rögzítette: a biztosítottak társadalombiztosítási korkedvezményes jogosultságának megszerzésére csak a foglalkoztató többletjárulék, úgynevezett korkedvezmény-biztosítási járulék fizetése ellenében kerülhet sor. A járulék mértéke 13 százalék.
A szakszervezetek szerint a törvény ellentétes az alkotmánnyal, amely kimondja: "a Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg."
Horváth László kifejtette: a törvény 2007. január 1-jétől kötelezi a munkáltatókat a többletjárulék megfizetésére. A központi költségvetés 2008 és 2010 között ugyan átvállalja a korkedvezmény-biztosítási járulék egy részét, de 2011 után már a munkáltatókat terheli a teljes összeg kifizetése. Mindez például egy Volán társaság esetében az idén átlagosan 30-40 millió forint, viszont a következő évben már ennek a dupláját kell kifizetni.
Az érdekvédők szerint reális az esélye, hogy a munkáltatók az újabb teherviselésre hivatkozva megnyirbálják majd a szociális juttatásokat, és szűkítik a munkabérfejlesztésekre fordítható keretet is.
Horváth László a rendelkezéssel kapcsolatban több problémát is felvetett: szerinte mindeddig nem ismert a korkedvezményes nyugdíj 2011. utáni szabályozása, és arról sincs információ, hogy mi lesz az addig megszerzett "jogszerző" időkkel.
A jövőben a munkavállaló csak akkor lesz jogosult korkedvezményes nyugdíjra, ha a munkáltató befizeti a többletjárulékot. A rendelet nem szabályozza, ezért felvetődik a kérdés: mi történik, ha a munkáltató elmulasztja a korkedvezmény-biztosítási járadék befizetését.
A rendelet szerint a munkahely egészségügyi helyzetének, állapotának felmérése a munkáltató feladata, ami azért is aggályos, mert hiányzik az a jogszabály, amely a kormányrendelet szerint az állapotfelmérést szabályozza - tette hozzá az alelnök.
Az Országgyűlés 1997-ben - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról és e szolgáltatások fedezetéről szóló jogszabály elfogadásakor - rögzítette: a biztosítottak társadalombiztosítási korkedvezményes jogosultságának megszerzésére csak a foglalkoztató többletjárulék, úgynevezett korkedvezmény-biztosítási járulék fizetése ellenében kerülhet sor. A járulék mértéke 13 százalék.
A szakszervezetek szerint a törvény ellentétes az alkotmánnyal, amely kimondja: "a Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg."
Horváth László kifejtette: a törvény 2007. január 1-jétől kötelezi a munkáltatókat a többletjárulék megfizetésére. A központi költségvetés 2008 és 2010 között ugyan átvállalja a korkedvezmény-biztosítási járulék egy részét, de 2011 után már a munkáltatókat terheli a teljes összeg kifizetése. Mindez például egy Volán társaság esetében az idén átlagosan 30-40 millió forint, viszont a következő évben már ennek a dupláját kell kifizetni.
Az érdekvédők szerint reális az esélye, hogy a munkáltatók az újabb teherviselésre hivatkozva megnyirbálják majd a szociális juttatásokat, és szűkítik a munkabérfejlesztésekre fordítható keretet is.
Horváth László a rendelkezéssel kapcsolatban több problémát is felvetett: szerinte mindeddig nem ismert a korkedvezményes nyugdíj 2011. utáni szabályozása, és arról sincs információ, hogy mi lesz az addig megszerzett "jogszerző" időkkel.
A jövőben a munkavállaló csak akkor lesz jogosult korkedvezményes nyugdíjra, ha a munkáltató befizeti a többletjárulékot. A rendelet nem szabályozza, ezért felvetődik a kérdés: mi történik, ha a munkáltató elmulasztja a korkedvezmény-biztosítási járadék befizetését.
A rendelet szerint a munkahely egészségügyi helyzetének, állapotának felmérése a munkáltató feladata, ami azért is aggályos, mert hiányzik az a jogszabály, amely a kormányrendelet szerint az állapotfelmérést szabályozza - tette hozzá az alelnök.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Csak a magyar fiatalok 20 százaléka érzi, hogy stabil a munkahelye
Kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, megbecsülik őket. Teljes cikk
KSH: 9.9 százalékkal nőtt a reálkereset egy év alatt
A nettó kereset mediánértéke 340 700 forint volt. Teljes cikk
Szakemberhiány miatt szünetel több vizsgálat az Oroszlányi Szakrendelőben
A rendelőben több osztályon is szünetelni fog az ellátás az átmeneti szakemberhiány miatt. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- A külföldre folyósított ellátásokban részesülők száma országonként - grafikon 2 napja
- Megérkeztek a friss adatok a magyar nyugdíjakról - 24 ezren 600 ezer forintnál is több nyugdíjat kapnak 3 napja
- A 75 az új 65? - Egyre kevésbé reális, hogy valaki a hatvanas éveiben nyugdíjba vonuljon 3 napja
- Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki özvegy? 1 hete
- Dobrev Klára: Európában Magyarországon költik a legkevesebbet a nyugdíjakra 1 hete
- Mától tilos vendégmunkást alkalmazni az állami szektorban 2 hete
- Nyugdíj 3 hete
- Egészségügyi bértábla 3 hete
- Nyugdíjelőleg 3 hete
- Ilyen feltételekkel lehet nyugdíj-jogosultságot szerezni Ausztriában 3 hete
- Három év alatt több mint ötezer teljes munkaidőben dolgozó pedagógus tűnt el a rendszerből 3 hete