Átalakítás: 15 százalékkal kevesebb megszerezhető szakképesítés
A tervek szerint 10-15 százalékkal csökkenhet a megszerezhető felsőoktatási szakképesítések száma a 2016-os felvételi eljárástól kezdődően - mondta Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár az MTI-nek. A kormánydöntés májusban várható, az idei felvételizőket nem érintik a változások.
Maruzsa Zoltán közlése szerint az államtitkárság által kidolgozott kormányrendelet tervezete alapján - amelyet várhatóan még a héten eljuttatnak az intézményeknek, a rektori konferenciának és az egyeztetésben szereplőknek - a jelenlegi csaknem 650 megszerezhető szakképesítés alap- és mesterképzésben mintegy 10-15 százalékkal csökkenne. Ez megfelel az előzetes terveknek - jelezte a helyettes államtitkár, hangsúlyozva: a képzési szerkezet átalakítása nem az intézmények ellen történik, hanem velük közösen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2005 óta folyamatosan nőtt a szakképesítések száma.
Leszögezte: a képzési szerkezet átalakítása nem szól finanszírozási kérdésekről és nem szól arról sem, hogy kevesebb vagy több hallgató van-e, nem létszám-szabályozási eszközként tekintenek rá. Abban biztosak, hogy pontosan ugyanannyi hallgató lesz a régi és az új képzési szerkezetben - mutatott rá a helyettes államtitkár.
Marad a kommunikáció és médiatudomány
Maruzsa Zoltán a megszűnő szakképesítéseket firtató kérdésre azt mondta: kommunikáció szak négyféle formában létezik, felsőoktatási szakképzésként, alap- és mesterképzésként, illetve szabad bölcsész szakon specializációként van kommunikáció és médiatudomány. Emellett egyes művészeti képzések is tartalmazzák. Az államtitkárság a párhuzamosságokra kívánta a figyelmet felhívni, és az volt a kérdés a rektori konferencia szakbizottsága felé, valóban szükséges-e minden szinten képezni ezeket a szakembereket. Az a kormányzati döntéstől függ, hogy milyen formában folyik majd ez a képzés a jövőben, nagyjából a négyféle forma közül kettő várható. Az biztos, hogy a kommunikáció és médiatudomány marad a képesítési keretrendszerben, kérdés, hogy a kommunikációs ismeretek önmagukban szakképesítésnek tekinthetők-e vagy sem.
Mint mondta, ugyanez igaz a nemzetközi tudományokra is. Az államtitkárságnak az volt az álláspontja, hogy a nemzetközi ismereteknek hangsúlyosan számos területen meg kell jelenniük, de kérdéses: ez önálló alapszakként értelmezhető-e vagy sem. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: kompromisszumos megoldásra törekednek.
Maruzsa Zoltán kitért arra is, hogy a pedagógusképzést nem érintik a változások, az osztatlan képzésre kívánnak fókuszálni. Egy apró módosítás várható: a csecsemő- és kisgyermekgondozás nem indul felsőoktatási szakképzésként, hanem alapszakként fut majd tovább.
A kis létszámú, úgynevezett "orchidea-szakoknál" azt vizsgálták, hogy több szinten jelenik-e meg ugyanaz a tartalom. Ha az érvényesült, hogy széles bemenet van, és kisebb létszámú mesterképzésként folytatódnak, akkor lényegében nem lesz változás. Arra figyeltek a mesterképzéseknél, hogy hasonló néven akár négy-öt mesterképzést is "összehoztak az intézmények". Példaként a nyelvészet, nyelv-, irodalom- és kultúratudományt említette, ahol van közel tucat szak, rengeteg párhuzamossággal. A tartalommal nincs gond, de önálló szakképesítésként nem tudták értelmezni - jelezte. Arra kívánták továbbá ösztönözni az intézményeket, hogy a munkaerőpiac által is felismerhető szakképesítésekkel próbáljanak operálni.
Lesznek új formák és átnevezések is
A törlések mellett ugyanakkor új formák megjelenése is várható, példaként említette a pszichológia szakot, amelyet eddig osztott formában hirdettek meg, és a jövőben osztatlanná válik. Szintén az osztatlan forma megjelenése várható az agrármérnöki képzésnél, ugyanakkor megmarad az alap és mesterképzési forma is.
A mérnök- és informatikai képzésekben változások nem várhatók - jelezte, hozzátéve: a képző intézmények kifejezetten örvendetesnek tartották az osztott szerkezetet. A hallgatók kisebbik hányada kapcsolódik be a mesterképzésbe, sőt inkább az a probléma, hogy túl alacsony a bemeneti arány - jegyezte meg Maruzsa Zoltán, aki szerint nagyon jó fizetéssel lépnek ki a fiatalok a munkaerőpiacra az alapképzés után.
Várható mintegy húsz átnevezés is, adott esetben a párhuzamosság megszüntetésére. Példaként hozta, hogy a logisztika helyett ellátásilánc-menedzsment névvel találkozhatnak majd a diákok.
Az új szakokat felmenő rendszerben vezetik be 2016-tól - mondta a helyettes államtitkár. A rendelettervezetről április 21-én tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal, és májusban kerülhet a kormány elé. A változtatások az idén felvételizőket még nem érintik, az a 2016-os felvételi eljárásban léphet hatályba - hangsúlyozta Maruzsa Zoltán.
Leszögezte: a képzési szerkezet átalakítása nem szól finanszírozási kérdésekről és nem szól arról sem, hogy kevesebb vagy több hallgató van-e, nem létszám-szabályozási eszközként tekintenek rá. Abban biztosak, hogy pontosan ugyanannyi hallgató lesz a régi és az új képzési szerkezetben - mutatott rá a helyettes államtitkár.
Marad a kommunikáció és médiatudomány
Maruzsa Zoltán a megszűnő szakképesítéseket firtató kérdésre azt mondta: kommunikáció szak négyféle formában létezik, felsőoktatási szakképzésként, alap- és mesterképzésként, illetve szabad bölcsész szakon specializációként van kommunikáció és médiatudomány. Emellett egyes művészeti képzések is tartalmazzák. Az államtitkárság a párhuzamosságokra kívánta a figyelmet felhívni, és az volt a kérdés a rektori konferencia szakbizottsága felé, valóban szükséges-e minden szinten képezni ezeket a szakembereket. Az a kormányzati döntéstől függ, hogy milyen formában folyik majd ez a képzés a jövőben, nagyjából a négyféle forma közül kettő várható. Az biztos, hogy a kommunikáció és médiatudomány marad a képesítési keretrendszerben, kérdés, hogy a kommunikációs ismeretek önmagukban szakképesítésnek tekinthetők-e vagy sem.
Mint mondta, ugyanez igaz a nemzetközi tudományokra is. Az államtitkárságnak az volt az álláspontja, hogy a nemzetközi ismereteknek hangsúlyosan számos területen meg kell jelenniük, de kérdéses: ez önálló alapszakként értelmezhető-e vagy sem. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: kompromisszumos megoldásra törekednek.
Maruzsa Zoltán kitért arra is, hogy a pedagógusképzést nem érintik a változások, az osztatlan képzésre kívánnak fókuszálni. Egy apró módosítás várható: a csecsemő- és kisgyermekgondozás nem indul felsőoktatási szakképzésként, hanem alapszakként fut majd tovább.
A kis létszámú, úgynevezett "orchidea-szakoknál" azt vizsgálták, hogy több szinten jelenik-e meg ugyanaz a tartalom. Ha az érvényesült, hogy széles bemenet van, és kisebb létszámú mesterképzésként folytatódnak, akkor lényegében nem lesz változás. Arra figyeltek a mesterképzéseknél, hogy hasonló néven akár négy-öt mesterképzést is "összehoztak az intézmények". Példaként a nyelvészet, nyelv-, irodalom- és kultúratudományt említette, ahol van közel tucat szak, rengeteg párhuzamossággal. A tartalommal nincs gond, de önálló szakképesítésként nem tudták értelmezni - jelezte. Arra kívánták továbbá ösztönözni az intézményeket, hogy a munkaerőpiac által is felismerhető szakképesítésekkel próbáljanak operálni.
Lesznek új formák és átnevezések is
A törlések mellett ugyanakkor új formák megjelenése is várható, példaként említette a pszichológia szakot, amelyet eddig osztott formában hirdettek meg, és a jövőben osztatlanná válik. Szintén az osztatlan forma megjelenése várható az agrármérnöki képzésnél, ugyanakkor megmarad az alap és mesterképzési forma is.
A mérnök- és informatikai képzésekben változások nem várhatók - jelezte, hozzátéve: a képző intézmények kifejezetten örvendetesnek tartották az osztott szerkezetet. A hallgatók kisebbik hányada kapcsolódik be a mesterképzésbe, sőt inkább az a probléma, hogy túl alacsony a bemeneti arány - jegyezte meg Maruzsa Zoltán, aki szerint nagyon jó fizetéssel lépnek ki a fiatalok a munkaerőpiacra az alapképzés után.
Várható mintegy húsz átnevezés is, adott esetben a párhuzamosság megszüntetésére. Példaként hozta, hogy a logisztika helyett ellátásilánc-menedzsment névvel találkozhatnak majd a diákok.
Az új szakokat felmenő rendszerben vezetik be 2016-tól - mondta a helyettes államtitkár. A rendelettervezetről április 21-én tárgyal a Felsőoktatási Kerekasztal, és májusban kerülhet a kormány elé. A változtatások az idén felvételizőket még nem érintik, az a 2016-os felvételi eljárásban léphet hatályba - hangsúlyozta Maruzsa Zoltán.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Egyeztetés kezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről
A kormány szeretné emelni a felsőoktatási béreket is, de az államtitkárság az érintettek türelmét kérte. Teljes cikk
Pölöskei Gáborné: a minőségi szakképzésnek lakosságmegtartó ereje van
A Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára szerint gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a vállalkozói... Teljes cikk
Megütötte és fellökte a 12 éves diákot a budapesti tanár
Az 50 éves pedagógust azonnal elbocsátották, miután kiderült az eset. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Egyeztetés kezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről 2 hete
- Pölöskei Gáborné: a minőségi szakképzésnek lakosságmegtartó ereje van 2 hete
- Szakképzés: kiemelt ösztöndíjat kaphat, aki sikeresen leteszi a szakmai vizsgáját 3 hete
- A középiskolai felvételi jelentkezések április 8. és 10. között módosíthatók 3 hete
- Százmilliárd forintos felújítási program indul a szakképzésben 4 hete
- Megkezdődik az E-felvételi ügyintézési időszaka 1 hónapja
- Kárpótlás az Erasmusért: a világ bármely egyetemére eljuthatnak a magyar diákok ezzel az ösztöndíjprogrammal 1 hónapja
- Hankó Balázs: A kormány célja, hogy Magyarország világbajnok legyen a szakképzésben 1 hónapja
- Pölöskei Gáborné: az idei év a látványos fejlesztések éve lesz a szakképzésben 1 hónapja
- Egy egyetemi hallgató egy évvel a diplomája megszerzése után többet keres, mint korábbi egyetemi oktatója 1 hónapja
- Mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban? - több ezer oktató tiltakozik 1 hónapja