Az NGM vizsgálja, mit lépjen a végkielégítés-ítélet után
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyelőre tanulmányozza a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának a magyarországi 98 százalékos különadóval összefüggésben hozott ítéletét. Még fellebbezésre is van lehetőség.
Az NGM emlékeztet rá, a jelenlegi szabályozás szerint, ha valaki egy széles értelemben vett állami vagyonból gazdálkodó szervezetnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és a jogviszony megszüntetésére tekintettel a társadalmi igazságérzetet sértő mértékű juttatásban részesül, akkor a juttatás meghatározott része után 98 százalékos különadót kell fizetni.
Az NGM kiemeli, hogy "a különadó alapvető célja a közpénzből juttatott irreálisan magas végkielégítések gyakorlatának megszüntetése, amely kívánalom az adófizetők pénzének védelme érdekében a kormányprogramban is szerepel".
A strasbourgi bíróság elsőfokú döntése ellen Magyarország fellebbezési lehetőséggel élhet, amely benyújtására három hónap áll rendelkezésre; a Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre tanulmányozza az ítéletet - olvasható a közleményben.
Az ítéletről
Az ítéletet az N. K. M. monogramú panaszos ügyében hozták. Az 1954-ben született, budapesti lakhelyű nő harminc éven át volt a Külügyminisztérium alkalmazottja, mígnem 2011 május 27-ikén elbocsátották. Végkielégítésének a 3,5 millió forint fölötti részét - jelen esetben 2,4 millió forintot - 98 százalékos adóval sújtották. Beadványában - az európai emberi jogi egyezmény 1. számú jegyzőkönyvének 1. cikke alapján - tulajdonhoz való jogának, valamint e joggal összefüggésben a hatékony jogorvoslathoz való jogának, valamint a diszkrimináció tilalmának a sérelmére hivatkozott. Ez utóbbi két kapcsolódó jogalapot az egyezmény 13., illetve 14. cikke fogalmazza meg. A jogorvoslati lehetőség hiánya mellett a diszkriminációra azzal hivatkozott a panaszos, hogy a különadó csak az állami szektort sújtja.
A strasbourgi bírák megállapították önmagában a tulajdonhoz való jognak a sérelmét, és 11 ezer euró kártérítést, valamint - a perrel kapcsolatban felmerült költségekre - további 6 ezer eurót (mindösszesen hozzávetőleg 5 millió forintot) ítélt meg a panaszosnak. Ugyanakkor a 13. és a 14. cikkel összefüggésben már szükségtelennek tartották megállapítani ugyanazt a jogsérelmet.
A panaszos az egyezmény 8. cikke alapján azt is szóvá tette, hogy a végkielégítési különadó indoklása a végkielégítés bizonyos összeg fölötti mértékének erkölcstelenségére hivatkozik, és ez az érvelés sérti az érintett jó hírnévhez való jogát. Ezt a panaszpontot azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította.
Az ítélet indoklása terjedelmesen elemzi egyfelől a végkielégítés jogi természetét, és arra a következtetésre jut, hogy ez a juttatás - bár a munkáltató által eleve az adóhivatalnak átutalt rész tekintetében nem számít "meglévő vagyonnak", mégis - jogszerűen elvárt jövedelemnek tekinthető, amiért a kedvezményezett az évek során már megdolgozott. Az indoklás részletesen taglalja a tulajdonviszonyokba közérdekből való beavatkozás mértékének a kérdését, kiemelve az arányosság követelményét.
A héttagú bírói tanács egyik tagja, Peer Lorenzen bíró - akinek az álláspontját két további tag is osztotta - párhuzamos véleményt fűzött az ítélethez. Mint írta, némi habozás után egyetértett ugyan az ítélet azon megállapításával, hogy tulajdonsérelem történt, ám hangsúlyozta, hogy a strasbourgi ítélkezési gyakorlat eddig következetesen tartotta magát ahhoz, hogy adóügyekben az egyes államok jogkörét alapvetően csak az önkényesség tilalma korlátozza, és szerinte a mostani ítéletből sem lehet másra következtetni. Lorenzen szerint az ítéletből a visszamenőleges hatály általános és teljes tilalmát sem lenne helyes levezetni.
Ez az utóbbi kitétele azzal kapcsolatos, hogy a strasbourgi bírósági mérlegelés során alaposan elemezték a 98 százalékos különadóról szóló magyar törvénykezés folyamatát is. A különadó első, 2005-ig visszamenőleges szabályozását az Alkotmánybíróság megsemmisítette, azt azonban már nem találta alkotmányellenesnek, hogy a különadót 2010-től vezessék be. A törvényt végül úgy fogadta el az Országgyűlés, hogy az csak a 2010 utáni végkielégítésekre vonatkozik.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A nettó kereset mediánértéke 340 700 forint volt. Teljes cikk
A rendelőben több osztályon is szünetelni fog az ellátás az átmeneti szakemberhiány miatt. Teljes cikk
A hirdetés személyzeti étkezést és kedvezményes nyaralási lehetőségeket ígér leendő dolgozóinak. Teljes cikk
- Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait 1 hete
- Pölöskei Gáborné: a minőségi szakképzésnek lakosságmegtartó ereje van 2 hete
- Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk? 2 hete
- Uniós pénzt csak olyan cégek kaphatnának, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalók jogait 3 hete
- Így alakult a munkanélküliség az EU-ban és az euróövezetben 3 hete
- Nyelvvizsga 3 hete
- 20 éve az EU-ban: így változtak a magyar nyugdíjak a többi országhoz képest 1 hónapja
- Elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet az Európai Parlament 2 hónapja
- Vitályos Eszter: az egyik legfontosabb kihívás a munkaerőpiaci aktivitás további növelése 2 hónapja
- Miért emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában? 2 hónapja
- Munkanélküliség az EU-ban - kik állnak a dobogón 2024 januárjában? 2 hónapja