Az "Undeclared work in the enlarged Union" című dokumentumból kitűnik, hogy jelentősek a különbségek az egyes tagállamok között: míg Ausztriában és az Egyesült Királyságban a bruttó hazai össztermék (GDP) csupán 1,5 illetve 2 százalékát teszi ki a nem hivatalos foglalkoztatásból származó érték, addig Magyarországon és Lettországban 18, Görögországban pedig több mint 20 százalékát. Érdekesség, hogy a velünk közel azonos nagyságú, lélekszámú és hasonló gazdasági erőt képviselő Csehországban a GDP 9-10 százalékára becsülik a nem hivatalos foglalkoztatásból származó értéket.

Az építőipar a leginkább érintett

A tanulmány szerint az iparágak közül az építőiparra jellemző leginkább az állami hivataloknak nem jelentett foglalkoztatás, ezt követi a mezőgazdaság, a szállodaipar, a vendéglátás és a magánszemélyi szolgáltatások. Az új tagállamokban - így Magyarországon - az egészségügyi ellátás, a magántanítás, az ingatlanipar valamint a vállalati szolgáltatási terület is erősen "érintett". Az Európai Bizottság jelezte, a közölt adatok becslések, pontos adatok nem állnak rendelkezésre.

A többség középkorú férfi, Keleten a nyugdíjasok is megjelennek

A nemek közti különbségek a nem hivatalos alkalmazásban is megfigyelhetők. A be nem jelentett munkavállalók többsége 25 és 45 év közötti férfi. A nők aránya e tekintetben az új tagállamokban a képzettségi szinttel párhuzamosan emelkedik.

Ugyancsak jellemző, hogy a nem hivatalosan munkába állított nőknek, egyetemistáknak vagy munkanélküli segélyben részesülőknek többet kell dolgozniuk kevesebb bérért kevésbé vonzó munkahelyeken. A kelet-közép-európai és balti új tagállamokban ezen kívül magasabb a rejtetten foglalkoztatottak között a nyugdíjasok és a magasan képzettek aránya. Szintén elterjedt - ennek Magyarországon is "hagyománya" van - az alkalmazott munkaerőt a valóságban kapott munkabérnél alacsonyabb bérrel bejelenteni - például minimálbéren.

Okok: rugalmatlan munkaerőpiac, magas adó, kultúra

A jelentés rámutat, hogy a be nem jelentett foglalkoztatás több tényező kombinációjára vezethető vissza: például a rugalmatlan munkaerőpiacra, a magas adóterhekre, az állami intézkedésekbe vetett csekély bizalomra, valamint kulturális hagyományokra. A dél-európai országokban és Kelet-Közép-Európában az árnyékgazdaság jelentős, és ez a hagyomány mélyen gyökerezik ezekben a kultúrákban.

1995-től Keleten valamelyest csökkent az illegális munka

A tanulmány készítői megjegyzik, a tagországoknak megelőző lépéseket kell tenniük, illetve szankciókat alkalmazni az illegális foglalkoztatás visszaszorítására. Az új tagállamokban a kilencvenes évek közepe óta csökkent a be nem jelentett munkavállalók aránya, csupán Lengyelország kivétel ez alól. A lengyeleknél a munkanélküliség drasztikus emelkedése "húzta magával" az illegális foglalkoztatást.