Csizmár Gábor: A munkapiacnak be kell fogadnia a hátrányos helyzetűeket

Nincsenek azonnali és kész megoldások a foglalkoztatás növelésére, a munkanélküliség csökkentésére. Többféle eszközt kell együtt alkalmazni annak érdekében, hogy olyan munkapiac működjön Magyarországon, amely nem kitaszítja, hanem befogadja a hátrányos helyzetűeket - mondta Csizmár Gábor új munkaügyi miniszter.
- A kormányátalakítás után melyek a legfontosabb feladatok a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban?
- A legfontosabb cél a foglalkoztatás bővülése, hogy minél több és jobb munkahely jöjjön létre, valamint, hogy jobban lehessen keresni. Egy olyan munkapiac működésére van szükség Magyarországon, amely nem kitaszítja, hanem befogadja a hátrányos helyzetűeket. Az emberek számára ez a legfontosabb cél, ehhez minden eszközt egymással szinkronban kell működtetni. Ezért tárcaközi együttműködésre van szükség, hogy a jövőben a minisztériumi döntéshozatalokban már szerepeljenek a foglalkoztatás szempontjai is.

Csizmár Gábor: a gazdaságfejlesztés a foglalkoztatás bővüléséhez vezet
Fotó: Magyarország.hu
- Milyen eszközök segítik a foglalkoztatás bővítését?
- A foglalkoztatás bővüléséhez vezet a gazdaságfejlesztés, a vállalkozás- és beruházás-ösztönzés, valamint minden, ami a gazdaság dinamizálásáról szól. Csökkenteni kell a foglalkoztatást terhelő költségeket (adók és járulékok), közben pedig fel kell zárkóztatni a béreket az Európai Unió szintjére. Rugalmasabbá próbáljuk tenni a munkapiacot, hogy nagyobb legyen a mobilitás, és ne csak a hagyományos, helyhez kötött nyolcórás munkaidőben lehessen dolgozni.
Elsősorban az alkalmazkodásban kell segítenünk az embereknek, hiszen mindig lesznek munkahelyek, amelyek megszűnnek, helyettük pedig más területen újak jönnek létre. Ezekre a változásokra úgy lehet felkészülni, hogy tanulnunk, képeznünk kell magunkat - lehetőség szerint életünk végéig. Az a cél, hogy a tanulási folyamat ne záruljon le az iskolában, hanem épüljön be a mindennapi életünkbe.
- Milyen eszközökkel lehet ezt elérni?
- Elsősorban át kell szerveznünk az Állami Foglalkoztatási Szolgálatot (ÁFSZ), amely 174 kirendeltséggel és Tanulmánykötet a munkapiaci jellemzőkről
Nem vesz részt a munkapiacon a magyar munkavállalói korú 15-64 éves, 6,8 milliós népesség csaknem 40 százaléka, a 2,7 millió személyt gazdaságilag inaktívként tartja számon a statisztika - állapítja meg egy most megjelent tanulmánykötet. Az Európai Unió 25 tagállama közül a kissé javuló aktivitás ellenére változatlanul a magyarok voltak a legkisebb arányban, 61 százalékban jelen a munkapiacon. A gazdaságilag aktív 61 százalékból a foglalkoztatottak 57 százalékos részarányt, az aktívan munkát kereső munkanélküliek 4 százalékos részarányt képviseltek. A tanulmány megjegyezi: az 57 százalékos foglalkoztatottsági aránynál az Európai Unió régi tagállamai közül Olasz- és Görögország foglalkoztatási szintje volt valamivel alacsonyabb, az új tagországok közül Lengyelországé és Szlovákiáé.
Megfigyelhető, hogy tovább folytatódott Magyarországon a mezőgazdaság valamint az ipar foglalkoztatási igényének csökkenése, és a szolgáltatási szektorban a foglalkoztatás bővülése.
A tanulmány szerint a foglalkoztatás növelése érdekében a kormányoknak egyebek között mérsékelniük kell a foglalkoztatást terhelő adókat és járulékokat, ösztönözni a rugalmasabb, újszerű foglalkoztatási formákat.
A gazdaságilag inaktívakról a tanulmány megállapítja, hogy 33 százalékuk nappali oktatásban vesz részt. 12 százalékuk a gyermekgondozás miatt nincs jelen a munkapiacon, 31 százalékuk a korhatárnál korábbi nyugdíjazás miatt, további 24 százalékuk pedig egyéb okok miatt. Több mint félmillió inaktív szívesen dolgozna, mégsem keres rendszeresen munkát. 20 megyei központtal működik. A jövőben az ÁFSZ-nek nem hivatalként, hanem tényleges szolgáltató központként kell továbbműködnie azért, hogy személyre szabottan tudjanak foglalkozni a munkát keresőkkel. Tájékoztatnia kell például a képzési lehetőségekről vagy éppen az aktuális munkaerő-piaci helyzetről. Ezeknek az információknak a birtokában ugyanis már könnyebb a végzettségünknek vagy képességeinknek megfelelő munkahelyet vagy képzést találni.
Napjainkban az a legnagyobb probléma Magyarországon, hogy az emberek végzettsége igen gyakran eltér az aktuális munkapiaci kínálattól. Egyrészt más az iskolai végzettség - diplomás túlképzés és szakmunkás alulképzés van -, másrészt a szakmaszerkezet is egészen eltérő, mint amit a piac megkívánna. Országon belül regionális szinten is jelentősek a különbségek, ezért van nagy szükség az átképzésre. A felnőttképzés át tudja hidalni a munkapiac és az oktatás közötti szakadékot.
- Hogyan lehet népszerűsíteni a felnőttképzést?
- Nagy kapacitással kell működnie, szeretnénk, ha évente csaknem egymillióan vennének részt a felnőttképzésben. A kormánynak ebben közvetett a szerepe, hiszen elsősorban pénzzel és szabályozással tudja segíteni a felnőttképzési intézményeket. Ezeket arra kell ösztönözni, hogy kifejezetten a munkapiaci igényeknek megfelelő képzéseket indítsanak. Ennek támogatására több pályázatot is meghirdetünk. Ezzel fel lehet gyorsítani az a folyamatot, hogy a munkáltató és a munkavállaló minél hamarabb egymásra találjon.
- Be tudna épülni ez a képzési forma az oktatási rendszerbe?
- Rövid távon megbízható prognózisaink vannak a munkapiaccal kapcsolatban, a hosszú távú előrejelzések szakmai megalapozása egyelőre még kezdeti stádiumban van. A beiskolázási döntésnél a szülőnek, a diáknak, az önkormányzatnak vagy az intézménynek 4-6 évre előre kellene eldöntenie, hogy a választott szakmával megfelelő bérezés mellett el lehet-e helyezkedni. Erre ma még nincs meg a megfelelő háttérinformáció, az eddigi folyamatokból és számokból egyelőre csak jó közelítésű becsléseket lehet tenni. Valószínűleg jövőre már tudunk olyan prognózisokat mondani, amelyek használhatóak lesznek.

Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter
Fotó: Magyarország.hu Terveink között szerepel, hogy épüljön be az oktatásba a pályakövetés rendszere: vagyis, 3-5 év múlva nézzük meg a pályakezdőket, miként tudtak elhelyezkedni a választott szakmákban. Ez nemcsak a munkapiaci folyamatok változásának követésében tudna segítséget nyújtani, hanem a szülőknek és a diákoknak is. Egy rendszeres pályakövetéses vizsgálat ugyanis lehetővé teszi, hogy az érintettek eldöntsék, a kiválasztott intézménynek milyen az elismertsége a munkapiacon. Ez szembesítené az oktatási intézményeket is a valósággal.
A munkapiac alakulását az iskoláknak már a beiskolázási keretszám meghatározásánál figyelembe kellene venniük. Ez jelenleg még nincs így. A jövő év első negyedévében - amikor a fiatalok pályaválasztási döntéseket hoznak - pedig ki akarunk adni egy olyan kiadványt, amely minden praktikus, hasznos információt tartalmaz a pályaválasztással, a munkakereséssel és az állásinterjúkkal kapcsolatban.
- Hogyan segítik a pályakezdőket?
- Jövő januártól kilenc hónapig járulékkedvezményt kapnak azok a munkáltatók, amelyek pályakezdőket alkalmaznak. Ez a kedvezmény mindkét fél számára sok lehetőséget kínál, hiszen egy fiatal pályakezdőnek egészen más úgy elmennie később egy állásinterjúra, hogy van már némi gyakorlata. A tapasztalat azt mutatja, hogy a munkáltatók már jobban kedvelik azokat a jelentkezőket, akik rendelkeznek némi szakmai múlttal, ezért célszerű már a főiskola, az egyetem elvégzése alatt valahol dolgozni. A munkáltató ezzel a lehetőséggel pedig kicsit rugalmasabb tud lenni, és lehetősége nyílik számos pályakezdő fiatal kipróbálására is.
- Milyen lehetőségeik vannak a nőknek a munkapiacon?
- Manapság nem egyszerű a karriert és a családot, a gyermeknevelést összeegyeztetni, ez bizonyos mértékben a férfiaknál is létező probléma, de alapvetően tényleg a nőket érinti. Segíteni kell abban, hogy az esélyegyenlőséget ténylegesen meg lehessen teremteni. Itt is életbe léptetjük a kilenc hónapos 50 százalékos TB-kedvezményt azoknál a munkáltatóknál, amelyek gyesről, gyedről visszatérő kismamákat alkalmaznak. Az anyagi támogatáson túl el kell terjeszteni a nem tipikus foglalkoztatási módokat is: a részmunkaidős foglalkoztatást, a távmunkát, a tranzitfoglalkoztatást, az alkalmi munkavállalást, valamint a nonprofit szektorban való elhelyezkedést.
Az európai unióban 1999 és 2002 között 3-ról 11 százalékra nőtt a távmunkában foglalkoztatottak aránya, ami mindig egy humánusabb társadalomszervezést is jelent. A szabályozási részt a távmunka esetében már megteremtettük, és olyan pályázatokat hirdettünk, amelyek a munkáltatókat ösztönzik képzési és bértámogatásokkal. Több mint ezer távmunkahely jött így létre. A munkáltatók egyelőre nagyon óvatosak, mert a távmunka más irányítási, munkaszervezési és minőségbiztosítási kultúrát jelent. Nem is beszélve arról, hogy hosszú ideig az adórendszer sem kedvezett a távmunkások foglalkoztatásának. Ez mára megváltozott, és adókedvezmények is segítik ezt a foglalkoztatási formát.
- Mi a helyzet a részmunkaidős foglalkoztatással?
- Hasonló a helyzet a részmunkaidős foglalkoztatással is. A Munka törvénykönyvébe beépítettük a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat, és javaslatot tettünk arra, hogy a jövőben ne fizessen teljes összegű egészségügyi hozzájárulást az a munkáltató, amelyik részmunkaidőben foglalkoztat. Ennek a kedvezménynek a hatására várhatóan ezen a területen is megindul a fejlődés. Ez olyan atipikus foglalkoztatási forma például, amely elsősorban a nőket, a gyesről, a gyedről visszatérőket segíti a munkapiacon.
Ezen túlmenően a Humánerőforrás-fejlesztési operatív programon keresztül is több milliárd forintos támogatással indulnak programok az esélyegyenlőség megteremtéséért, valamint a foglalkoztatás bővüléséért.