Czomba: 450 ezer fő foglalkoztatásának támogatására van lehetőség
Pályázati úton kiegészítő bérkompenzációt vehetnének igénybe azok a munkáltatók, akiknek gondot okoz az ötszázalékos elvárt béremelés kifizetése - mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az elvárt béremelés végrehajtásáról szóló törvény és a 2012-es költségvetési törvény ezzel összefüggő módosításának keddi általános vitájában az Országgyűlésben.
Mint mondta, a mostani törvénymódosítás arra teremt lehetőséget, hogy aki nem tudja teljesíteni még az ötszázalékos béremelést sem, megpályázhassa legalább a béremelés 3 százalékának a forrását. Czomba Sándor ismertetése szerint azok a munkáltatók vehetik igénybe a kiegészítő bérkompenzációt, amelyek 2012. június 30-ig az összes dolgozójuk esetében teljesítik az elvárt béremelést január 1-jére visszamenőleg. További kritérium, hogy a vállalkozás állományának létszáma a tavalyihoz képest az idén nem csökkenhet, a teljes munkaidőből részmunkaidőbe kerülők mértéke pedig nem lehet több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot. Mint mondta, a támogatás fedezete - 21 milliárd forint - a költségvetési törvény technikai jellegű módosításával a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban áll majd rendelkezésre. Szerinte ebből az összegből 450 ezer fő foglalkoztatásának támogatására van lehetőség. Az államtitkár szerint a pályáztatást a megyei és fővárosi kormányhivatalok munkaügyi központjai folytatják le.
Fidesz: 25-30 ezer vállalkozást érinthet bérkompenzáció
Kara Ákos, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, a kiegészítő bérkompenzációs rendszer célja, hogy minél több munkáltató teljesíthesse az elvárt béremelést. Szerinte a törvénymódosítás a versenyszférában 25-30 ezer vállalkozást is érinthet, és adott esetben több mint 400 ezer ember számára jelenthet konkrét segítséget. Az a célunk, hogy az adóváltoztatások következtében a munkavállalók ne járjanak rosszabbul - hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a bérkompenzációra 21 milliárd forint áll majd rendelkezésre a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban, így összesen 178 milliárd forintot fordítanak majd bérkompenzációra. Közölte: a Fidesz-KDNP frakciószövetség támogatja a javaslatot, de módosító indítványokat tesznek majd.
MSZP: bérszívó kormánya van az országnak
Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka felszólalásában azt mondta, szó sincs arról, hogy "idegen földről" bárki is "fondorlatos módon" csökkenteni akarta volna a magyar munkavállalók zömének nettó fizetését, ugyanis maga a kormány az, amely már a második évben csökkenti a dolgozók nagy részének nettó bérét. "Miért ez a sajátos bérszivattyú?" Miért ezt a bonyolult kompenzációs rendszert hozta létre a kormány? Mi értelme mindennek? - tette fel kérdéseit az ellenzéki politikus, aki válaszában úgy fogalmazott, hogy egy "makacs ragaszkodás" hozott létre egy alapvetően elhibázott adórendszert. Jelezte, a rendszerváltás után az MSZP-kormányok alatt a minimálbérnek nem volt szja-terhe, azt "mindig a konzervatív kormányok adóztatták meg". A jelenlegi kabinet azt ígérte, senki nem fog rosszabbul járni, mégis a munkavállalók zöme így járt - összegezte véleményét Burány Sándor, aki szerint az "alapjaiban elhibázott adórendszer nemcsak társadalmi hatásait tekintve katasztrofális", hanem egyáltalán nem segíti a gazdasági növekedést sem, sőt akadályozza azt. A képviselő végül azt sürgette, hogy a kabinet szakítson mostani adópolitikájával.
KDNP: nem érheti jövedelemveszteség a kevesebbet keresőket az adórendszer átalakítása miatt
A KDNP vezérszónoka, Aradszki András kijelentette: pártja támogatja azt az elvet, hogy az adórendszer átalakítása miatt az alacsonyabb keresetű munkavállalókat nem érheti jövedelemveszteség 2012-ben. A kormánypárti politikus elmondta: a bérkompenzációs támogatás azokat a vállalkozásokat ösztönözné, amelyek az ötszázalékos béremelésből két százalékot képesek saját erőből biztosítani. Emlékeztetett arra, hogy az a munkáltató, aki a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti - a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig -, nem kaphat az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatást. Szavait azzal zárta, hogy a jelenlegi kormányzati politika egyik fő oka az, hogy a szakszervezetek tevékenysége nem elég erős, így az ő munkájuk pótlásaként hajtja végre a kormány a bérkompenzációt.
Jobbik: betarthatatlan és ellenőrizhetetlen a bérkompenzáció
Bertha Szilvia, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a kormány az elvárt béremeléssel a kommunista rendszer bukása óta először szól bele magánvállalatok bérpolitikájába. Hangsúlyozta, hogy a bérkompenzációra nem lenne szükség, ha visszatérnének a progresszív személyi jövedelemadózáshoz. Az egykulcsos adóval, az adójóváírás megszüntetésével viszont százezrek járnak rosszul, amit a kormány most kapkodva próbál orvosolni - tette hozzá. Az ellenzéki politikus szerint a kormány mostani javaslata - amely szerint pályázati úton kiegészítő bérkompenzációt vehetnének igénybe azok a munkáltatók, akiknek gondot okoz az ötszázalékos elvárt béremelés kifizetése - kiskapukat nyit meg, például azzal, hogy a munkaügyi ellenőrzéseken már nem volna kötelező az elvárt béremelés teljesítésének vizsgálata. A bérkompenzáció rendszerét betarthatatlannak és ellenőrizhetetlennek ítélve Bertha Szilvia megkérdőjelezte, hogy az valójában megtakarítást hoz. Mint mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a kompenzációs rendszer a fenntartási költségeivel együtt többe kerül, mint amennyi pénzt az állam az adójóváírás megszüntetésével megspórol.
Ez a törvényjavaslat az alacsonyabb jövedelműek adónövekedését próbálja részlegesen kompenzálni - jelentette ki Volner János (Jobbik). Volner János megjegyezte azt is, hogy az új munkahelyek nyolcvan százaléka a közfoglalkoztatásban jött létre, a versenyszférát nem sikerült növekedésre bírni az új adórendszerrel.
LMP: a kormány kétségbeesetten próbálja mérsékelni az egykulcsos adó káros hatásait
Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka arról beszélt: a bérkompenzációs rendszerrel a kormány beismerte, hogy hiba volt az egykulcsos szja-rendszer bevezetése, és most szociális megfontolásokat akar az adórendszerben érvényesíteni. Véleménye szerint a kabinet kétségbeesetten próbálja a népszerűtlen egykulcsos adó kedvezőtlen hatásait mérsékelni, az elhibázott adórendszer árát azonban a cégekkel, így a kis és közepes vállalkozásokkal fizetteti meg. Kitért arra, hogy a kompenzáció szükségtelen volna, ha a kormány nem vezeti be az egykulcsos adórendszert, amit most tervgazdasági logikával próbál kompenzálni. Az LMP-s politikus kifogásolta azt is, hogy a bérkompenzációs rendszer bevezetése előtt a kormány nem egyeztetett a munkaadókkal, részben ezért is kényszerül most módosítani rajta. Ehhez viszont - jelezte - az LMP nem asszisztál majd.
Czomba: az ellenzék az egykulcsos adóra hegyezte ki a vitát
Czomba Sándor államtitkár az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy az ellenzéki oldal az egykulcsos adórendszerre hegyezte ki a vitát. Szavai szerint lehet, hogy az ellenzéki politikusok szükségtelen rossznak tartják ezt a rendszert, de a kormányoldal szerint a többkulcsos adórendszer "nyűgjeit" kell végre levetni ahhoz, hogy az egykulcsos adórendszer pozitív hatásai megvalósuljanak. Arra a felvetésre, hogy nettó szinten nem történt bérnövekedés, azt mondta, hogy ez a folyamat már 2007 óta tart. Hozzátette, hogy tavaly 5,2 százalékkal nőtt a reálbér, de ez nem automatikusan származott a minimálbér növekedéséből.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bérkompenzációs rendszer az év elejétől él és a kormány egyetlen pillanatra sem hagyta magára a vállalkozókat. A politikus előre borítékolta, hogy a pályázatokon döntő többségben a magyar kis- és középvállalkozói szektor tagjai nyernek majd. Elmondta, még nem tiszta, hogy a jövő év elején milyen rendszer fog működni, mert még létezik a bérkompenzációval kapcsolatos problémák egy része, de a kormány akkor sem akarja magára hagyni a munkáltatókat. Amíg a költségvetés nem engedi meg, hogy általánosságban érdemi járulékcsökkentést hajtsanak végre, addig csak célzott csökkentésre van lehetőség - jelentette ki az államtitkár.
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
A 2023-mas pályázatra 29 település és 37 munkahely jelentkezett. Teljes cikk
A családokért felelős államtitkár elmondta, hogy a kormány még nagyobb hangsúlyt akar fektetni a családok "testi-lelki-szellemi egészségének" elősegítésére. Teljes cikk
Évi 12 ezer forint állami támogatás azoknak jár, akik egy év alatt legalább 120 ezer forintot tesznek félre ebben a megtakarítási formában -... Teljes cikk
- A sztrájk folytatódik: az Opera dolgozói béremelésig tüntetnek 1 hete
- Sztrájkot hirdettek szerdára a román postások - kétharmaduk minimálbérből él 1 hete
- Mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban? - több ezer oktató tiltakozik 1 hete
- Jövőre 21 százalékos átlagos pedagógusbér-emeléssel számol a kormány 1 hete
- Mikor emelik a szociális szférában dolgozók bérét? 1 hete
- Nemcsak munkabeszüntetéssel, hanem "túlbuzgósággal" is sztrájkolnak 1 hete
- Új szakember vezeti a Continental szegedi gyárát 2 hete
- Béremelést követelnek a területi közigazgatásban dolgozók 2 hete
- Új igazgató a szegedi Continental gyár élén 3 hete
- Aki nem lép, lemarad: megkerülhetetlenek az ESG-szempontok 3 hete
- Ilyen szabályokkal hozhatóak be vendégmunkások 4 hete