Az idei évet úgy értékelte, hogy 2011 a foglalkoztatáspolitikában is a strukturális átalakítások éve volt, voltak fájdalmas lépések is, de végrehajtották mindazokat a fontos törvényi változásokat, amelyek a jövőben megadják az esélyt arra, hogy Magyarországon megérje dolgozni, és minél többen munkalehetőséget találjanak.

A 2012. július elsején hatályba lépő új munka törvénykönyvéről elmondta: az előző törvénykönyv 20 évet élt meg, az új reményeik szerint még többet fog, mert azok a szabályozási keretek, amelyeket a munkaadók, munkavállalók számára biztosít, nagymértékben javítják Magyarország versenyképességét, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon a következő években minél többen legálisan dolgozhassanak.

Czomba Sándor kiemelte: a jelenleg hatályos törvénykönyvvel összehasonlítva az új Mt. keretszabályokat tartalmaz, vagyis a kérdések többségében a felekre bízza a megállapodást, és csak ott szabályoz, ahol feltétlenül szükséges. A szakszervezetek mozgástere szűkül ugyan az új törvényben, de így is megfelel majd az európai átlagnak, és egy olyan szabályozás vonatkozik majd rájuk, amelynek keretében az ő érdekeik is biztosíthatók - mondta.

Az államtitkár szólt arról is, hogy atipikus foglalkoztatási formák a jelenleg hatályos törvényben is vannak, de szűkebb keresztmetszetben, míg az új jogszabály lehetőséget biztosít például a munkakör megosztásra, vagy bedolgozói jogviszony létrehozására. Czomba Sándor hozzáfűzte: Magyarországon az atipikus foglalkoztatási formák a munkában lévők kevesebb mint 10 százalékát érintik, míg az európai uniós átlag 20 százalék felett van.

Az idén megalakult Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) munkájáról elmondta: a testület alkalmas arra, hogy a munkáltatókat és a munkavállalókat érdemben érintő kérdéseket megvitassák, s a jövőben is így képzelik el a munka világát érintő egyeztetéseket. Hozzáfűzte: ha a gyakorlat azt mutatja, hogy ennél szűkebb körben is szükség van az egyeztetésre, akkor nem zárkóznak el ennek lehetőségétől sem.

Czomba Sándor szerint 2012 a foglalkoztatás szempontjából is nehéz év lesz Magyarországon, de továbbra is cél, hogy 2020-ra egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon. Hozzátette: jövőre sokhelyütt ahhoz is erőfeszítéseket kell tenni, hogy egyáltalán megmaradjanak a munkahelyek, azokat a cégeket pedig, amelyek bővíteni szeretnének, támogatni kell.

Elmondta: január elsejétől vezetik be a "Start bónusz" kártyát, amelyet a legalább 3 hónapja regisztrált álláskeresők, valamint a gyes-ről, gyed-ről visszatérők válthatnak ki, és az őket alkalmazó munkáltatónak egy éven keresztül nem kell megfizetniük utánuk a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót (korábban munkáltatói járulék).

Idén sikeresen teljesültek a közfoglalkoztatási célok - mondta, jelezve, hogy a tervezett 200-220 ezer helyett több mint 260 ezer embert vontak be a közfoglalkoztatásba, ebből mintegy 180-190 ezren a 4 órás foglalkoztatásban vettek részt. Hozzátette: az ugyancsak idén indított közmunka mintaprogramokban több mint 4 ezren vettek részt. Jövőre - amikor már az idei 64 milliárd forinttal szemben 132 milliárd forint áll rendelkezésre a Start munkaprogram keretében közfoglalkoztatásra - ismét több mint 200 ezer embert szeretnének bevonni, többségüket 4 órás helyett 6 vagy 8 órás foglalkoztatásba.

A bérkompenzációról elmondta, hogy az nemcsak a minimálbéresekre és a szakmunkás bérminimumot keresőkre, hanem minden munkavállalóra vonatkozik. Számításaik szerint a minimálbér 78 ezerről 93 ezer forintra történő felemelése 0,5 százalékos, a garantált bérminimum 108 ezer forintra emelése pedig 0,3 százalékos reálbér-emelkedést jelent. Hozzáfűzte, hogy a versenyszférában 540 ezren kapnak garantált bérminimumot, és körülbelül 260 ezren minimálbért.

A minimálbér differenciálásával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy azoknak az európai uniós tagállamoknak a többségében, ahol van minimálbér, azt differenciálják is. A regionális különbségtétellel élnek legkevésbé a kormányok, gyakoribb az ágazatok, életkor, szolgálati viszony vagy munkaerő-piaci helyzet szerinti különbségtétel.

A bruttó 216.800 forint alatti fizetéseknél lesz szükség a bérkompenzációra - mondta Czomba Sándor, a kivitelezés kapcsán pedig hozzáfűzte, hogy ha a munkáltató a munkavállalók kétharmadánál végrehajtja az elvárt béremelést, akkor részesülhet költségvetési támogatásban, pályázhat, indulhat közbeszerzésen, és a bérkompenzációnál figyelembe veheti a béren kívüli juttatásokat is, ugyanakkor az államtól kompenzációt csak akkor kaphat, ha valamennyi dolgozójánál végrehajtja az emelést. Hozzátette, hogy utóbbi esetben az emelésnél nem lehet figyelembe venni a béren kívüli juttatásokat.

Czomba Sándor beszélt arról is, hogy jelenleg is folyik a Foglalkoztatási Hivatal, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség összeolvadásával létrejövő Nemzeti Munkaügyi Hivatal kialakítása, amely 2012 elején megkezdi működését.