Czombát meglepte a közszolgálati szakszervezetek demonstrációja

Az államtitkár emlékeztetett arra: az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) legutóbbi ülésén vetették fel, hogy a minimálbér esetében legalább 4,5 százalékos, illetve a garantált bérminimumnál legalább 3,4 százalékos növekményt tartanak szükségesnek.

Mint mondta, azóta a három oldal szűkebb körben leült tárgyalni és próbálják az egyezség felé közelíteni az álláspontokat. A jövő hét elején is leülnek egy újabb informális tárgyalásra, és azt szeretnék, ha az OÉT következő ülésén már megállapodás közeli helyzet lenne, vagy akár megállapodás is születhetne - tette hozzá.

Czomba Sándor közlése szerint nincsenek túl közel az álláspontok, ugyanakkor azok az érvrendszerek, amelyek a munkavállalói és a munkaadói oldalon elhangzanak, bizakodásra adnak okot.

A létszámleépítésre vonatkozó kérdésre az államtitkár kifejtette: átalakítják a közszférát, sokkal hatékonyabban működővé teszik. Kiemelte, hogy nem a létszámleépítésen van a hangsúly, hanem a hatékonyabb működésen. Példaként említette a rendőrséget, ahol nem létszámleépítés, hanem bővítés lesz.

Három, közszolgálati munkavállalókat tömörítő szakszervezet demonstrációs bizottságot alakított. Az érdekvédelmi konföderációk vezetői pénteki budapesti sajtótájékoztatójukon bejelentették: december elejére demonstrációt készítenek elő.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke az Autonóm Szakszervezetek Szövetségéhez (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségéhez és a SZEF-hez tartozó tagszervezetek nevében közölte: nem cél a demonstráció, az csak eszköz arra, hogy elfogadható megállapodás jöjjön létre a kormánnyal. "Tárgyalni akarunk" - szögezte le.

Azt hangoztatta: elegük van abból, hogy a mindenkori politika pazarlónak mondja a közszféra egészét, s olyan jogszabály-módosítások zajlanak, amelyek nemcsak anyagi, hanem erkölcsi értelemben is megalázzák a munkavállalókat. Példaként a 98 százalékos különadót említette.

Fehér József, a SZEF alelnöke - aki egyben az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói oldalának ügyvivője - szerint a 2011-es költségvetésnek egyértelműen a közszféra lesz a vesztese.

Úgy látják: folytatódnak a 2006 óta tartó megszorítások, a létszámcsökkentés és a "bűnbakképzés". Ez utóbbival arra utalt, hogy a költségvetés sanyarú helyzetét korábban a közszféra drága működésével magyarázták. Elmondta, mindezek alapján úgy látják, a mostani kormány ott folytatja, ahol az előző kormány befejezte.

Az érdekképviseleti vezetők arra is felhívták a figyelmet, hogy a közszférában dolgozók 81 százalékát hátrányosan érintik az új adójogszabályok, és a 16 százalékos egykulcsos adót "igazságtalannak és aránytalannak tartják".

Utaltak arra, hogy a 642 ezer főállású közszolgálati munkavállaló több mint négyötöde bruttó 280 ezer forint alatt keres. Jelezték: a családi kedvezmény nincs benne a számításaikban, mert úgy látják, nem lehet összemosni a munkajövedelmeket és a családi kedvezményeket.

Fehér József a demonstrációs bizottság felállításáról hozott döntés előzményeit ismertetve arra emlékeztetett, az OKÉT csak hétfőn tartotta meg az ülését, pedig ők annak összehívását már négy hónapja kérték, illetve követelték. Mint mondta, ez volt az a fordulópont, amely után elhatározták, "más módon is viszonyulni kell a kormányzati szándékokhoz".

Elmondta: az ülésen megtárgyalták a jövő évi költségvetésnek a közszférát, a közszolgálati dolgozókat érintő vonatkozásait. Az ülésen kiderült, hogy a kormány "semmilyen elmozdulást nem akar a benyújtott költségvetési tervezethez képest" - tette hozzá. Ez pedig azt jelenti - fejtette ki - hogy jövőre az idei szinten maradna a nominális kereset, így a keresetek reálértéke visszazuhan a 2002 előtti szintre.

Borsik János, az ASZSZ elnöke elmondta: tagszervezeteik nevében tiltakoznak a munkavállalók többségének hátrányos 16 százalékos szja bevezetése ellen. Közölte azt is: példa nélkülinek tartják a magán-nyugdíjpénztári tagok elleni lépést, "a felhalmozott tagdíjak erőszakos elvételét" a költségvetési hiány fedezetére.

A szakszervezeti vezető azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt időben az Országgyűlés nyolcszor módosította az alkotmányt, kritikusan úgy fogalmazott: "Magyarországon az alkotmányos rendet nem feltétlenül csak az utcáról lehet kikezdeni, veszélyeztetni, (hanem) házon belül is".