Megjelent: 9 éve

Döntött az EU: ennyi menekültet kell befogadnunk

Nem teljes egyetértéssel, hanem minősített többségi szavazással, Finnország tartózkodása mellett, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata ellenére szavazták meg kedden délután az Európai Unió belügyminiszterei 120 ezer további menekült elosztását a tagállamok között. Hazánknak be kell fogadni nagyjából 2000 embert két év alatt.

A megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországból és Görögországból, 54 ezernek az áthelyezésről pedig később (a Financial Times című brit lap értesülése szerint egy éven belül) döntenek. Az Európai Bizottság javaslata alapján éppen ennyit, 54 ezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de Magyarország elutasította, hogy a megkérdezése nélkül úgynevezett frontállammá minősítsék. Ezt arra hivatkozva tette, hogy a magyar határhoz érkező migránsok egy uniós országon, Görögországon már áthaladtak, így ott kellett volna őket regisztrálni.

Barcs, 2015. szeptember 23. - MTI
Korábban a miniszterek uniós tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg egyik diplomatája úgy foglalt állást, hogy ha Magyarország nem óhajt haszonélvezőként részt venni a menekültek elosztásában, vagyis nem járul hozzá, hogy az oda belépő menekülteket máshová telepítsék át, akkor a szolidaritásból kell kivennie a részét.

Nagyjából kétezer menekültet kell befogadnunk

A mostani döntés értelmében Magyarországnak Görögországból 988 menekültet kellene befogadnia. Szlovákiának a görögöktől 612, Csehországnak 1215, Romániának 1890 menekültet kellene átvennie.

A belügyminiszteri találkozóról készült jegyzőkönyv szerint a 988 görögországi menekült mellett még 306-ot be kell fogadnunk Olaszországból is. Az Index.hu Eurológus blogja szerint ehhez a számhoz még jöhet 1058 abból a keretből, amelyet eredetileg nekünk szántak, ha később sem vesszük igénybe az uniós szolidaritást.

Kötelező és önkéntes kvóták

Jean Asselborn, a tanács ülésén elnöklő luxemburgi miniszter közölte, hogy a jogszabály szövegében az újraelosztási kulcsok, "az elhíresült kvóták" nem szerepelnek, a számokról a tagállamok önkéntes alapon határoztak.

Az Index cikke azonban megjegyzi, ha egy tagállam vonakodna befogadni a neki szánt menedékkérőket, kötelezettségszegési eljárás során felelhet érte.

"Az asztal körül egyetlen tagállam sem mondta azt, hogy nem fogad be egyetlen menekültet sem" - tudatta Asselborn. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke úgy fogalmazott: a döntést követően senki sem mondta, hogy nem fogja tiszteletben tartani. Asselborn hozzátette, hogy a szavazást követően erre az uniós szabályok szerint nincs is jogi lehetőség.

Asselborn azt is elmondta, hogy rendkívüli helyzetben, indoklással ellátva bármely tagállam közölheti, hogy nem tud részt venni az újraelosztási rendszerben, így legfeljebb 12 hónapra elhalaszthatja a rá eső befogadási kvóta 30 százalékát.

A német belügyminiszter a szavazás után bejelentette, hogy hazája a kvóták alapján mintegy 30 ezer menekültet fogad be. Thomas de Maiziere ismételten hangsúlyozta, hogy ez a megállapodás csak egy építőelem, arra is megoldást kell találni, hogyan lehet elejét venni annak, hogy tömegével induljanak útnak a menedékkérők Európa felé. A politikus szerint azt is meg kell akadályozni, hogy az elosztott menedékkérők ismét útnak induljanak. Mint mondta, a menekültek nem választhatják meg szabadon, hol szeretnének menedéket kapni, és ha más országban találnak rájuk a hatóságok, akkor "meg fogják kérni őket", hogy hagyják el az Európai Uniót.

A tervet előterjesztő Európai Bizottság üdvözölte a döntést, amely alapján (a korábbi 40 ezerrel együtt) összesen 160 ezer olyan személyt lehet elhelyezni a tagállamokban, akik nyilvánvalóan menedékre szorulnak. Ezt az hivatott garantálni, hogy a menekülteket azt követően indítják csak útnak valamelyik tagállam felé, hogy a frontállamokban felállított hot spotokban elbírálták menedékkérelmüket, és menekültstátust kapnak.

Frans Timmermans a tanácskozást követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ez a döntés valóban nem fogja egy csapásra megoldani a migrációs válságot, de lehetővé teszi, hogy az Európai Unió megtegye a következő lépést.

"Vészhelyzet van, az Európai Uniót az a vád éri, hogy nem cselekszik elég gyorsan, ezért gyors döntést kellett hozni, máskülönben Európa még megosztottabbá válik, és hitelén még nagyobb csorba esik" - fogalmazott Asselborn.

Az 54 ezres keret Brüsszelé lett

A miniszter elmondta, hogy az eredetileg Magyarországnak szánt 54 ezer fős áthelyezési keret afféle tartalékot képez, elvben Görögországból és Olaszországból lehet még ennyi embert máshová telepíteni, de szükség esetén más országok javára is felhasználható.

A lengyelek elérték azt, amit akartak

Varsó a brüsszeli tárgyalások során elérte azt, hogy a menekültelosztással kapcsolatos követeléseit teljesítsék -mondta Rafal Trzaskowski lengyel külügyi államtitkár kedd este, miután Lengyelország a minősített többségi szavazáson egyetlen visegrádi tagállamként az Európai Bizottság terve mellett szavazott.

"A puszta ellenkezés ahhoz vezetett volna, hogy nem lenne beleszólásunk a döntéshozatalba, elértük követeléseink teljesítését" - érvelt Trzaskowski. Mint ismertette, Lengyelország 4500 menekültet vállal át, az elsők - a görögországi és olaszországi befogadóközpontokban lefolytatott biztonsági eljárás után - a jövő év elejétől érkeznek.

Trzaskowski a legfontosabb tárgyalási sikernek az automatikus kvóták elutasítását nevezte, valamint azt, hogy Lengyelországnak nem kell befogadnia azokat a menekülteket, akiknek identitásáról kétségei támadnak.

Sid, 2015. szeptember 23. - MTI
Arra az újságírói kérdésre, hogy a Csehországtól, Magyarországtól és Szlovákiától eltérő szavazás nem okoz-e törést a visegrádi négyek között, Trzaskowski elmondta: a csoport országai folyamatosan egyeztették álláspontjaikat, de a keddi találkozón hozott döntést a minősített többségi szavazás miatt nem lehetett megakadályozni. "A csehek és a magyarok jelképes okokból szavaztak ellene, a megszavazott tervet úgyis teljesítik. Számunkra fontos volt a mi feltételeink kieszközlése" - szögezte le a diplomata.

Trzaskowskihoz hasonlóan később, a TVP Info közszolgálati televízióban Grzegorz Schetyna külügyminiszter is elmondta: azt, hogy Lengyelország a többi visegrádi államtól eltérően szavazott, nem jelenti a csoport szétverését, mindenről konzultáltak. "Akkor lett volna értelme, hogy ellene szavazzunk, ha sikerült volna a terv elutasításához szükséges mennyiségű szavazot összegyűjteni" - vélte a tárcavezető. Hozzátette: figyelembe vették azt is, hogy az ukrán válság esetleges kiéleződése esetén Lengyelország jelenlegi magatartása hatással lesz az Európai Unió lépéseire.

A legerősebb ellenzéki párt, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) kormányfőjelötje élesen bírálta a lengyel kormány magatartását: "A lengyel miniszterelnök mást mond a lengyeleknek, és aztán másképp cselekszik" - mondta, utalva arra, hogy Ewa Kopacz kormányfő és más vezető lengyel politikusok korábban - a visegrádi országokkal egybehangzóan -, ellenezték a menekültelosztási kvótákat. Szydlo úgy értékelte, a lengyel belügyminiszter a keddi szavazás során nem volt szolidáris, és a visegrádi csoport egyetlen tagjaként "arra szavazott, amit mindnyájunkra rákényszerítenek".

Leszek Miller, a szintén ellenzéki Baloldali Demokratikus Szövetség elnöke úgy látta: Lengyelországnak "sokba fog kerülni" a visegrádi szolidaritás megszegése. "Mindig igyekeztünk együtt tartani, konzultálni" - mondta Miller. Hozzátéve: "Most a csoport talán nélkülünk fog találkozókat tartani." Miller úgy látta, a folytatódó menekültáradat miatt a keddi uniós szavazáson elfogadott kvóták hamarosan "aktualitásukat vesztik".

A csehek bírálják az uniós döntést

Rossz döntést hoztak az európai uniós belügyminiszterek Brüsszelben, a menekültek további elosztásának rendszere nem jelent megoldást és nem fog működni - állítja Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök, aki közleményben reagált a kötelező kvótarendszerről hozott keddi döntésre.

"A kvóták nem fognak működni, egyáltalán nem visznek közelebb a migrációs válság igazi okainak felszámolásához" - olvasható a közleményében.

Bohuslav Sobotka szerint a brüsszeli döntés "csak azon államok közvéleményének a megtévesztésére szolgál, amelyek a jelenlegi menekülthullám célországai".

A cseh kormány szerdai ülésén foglalkozik majd a kérdéssel, és várhatóan dönt a további lépésekről.

"Ez a döntés a józan ész vereségét jelenti" - mondta cseh újságíróknak Brüsszelben Milan Chovanec cseh belügyminiszter. A közszolgálati hírtelevízió (CT24) brüsszeli tudósítása szerint azt is megjegyezte, hogy miután Lengyelország megszavazta a kvótarendszert, "pillanatnyilag megszűnt a visegrádi csoport".

Milos Zeman köztársasági elnök úgy véli, hogy a szerdai miniszterelnöki EU-csúcs visszavonhatja a belügyminiszteri döntést, amelyet az államfő "hibának" minősített.

"Tény, hogy a döntés megváltoztatására kicsi az esély, mert a kvóták támogatása erős volt" - fogalmazott. "Csak a jövő fogja megmutatni, mekkora hiba volt ez" - szögezte le Milos Zeman.

Fico elutasítja a kötelező kvóták szlovákiai alkalmazását

"Amíg én leszek a kormányfő, Szlovákiában nem alkalmazzák a (migránsok elosztására irányuló) kötelező kvótákat" - jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő kedden Pozsonyban.

A kormányfő a szlovák parlament európai ügyekért felelős bizottságának keddi ülésén szólalt fel. Kijelentését, amelyről több szlovák médiaforrás is beszámolt, elsőként a TASR közszolgálati hírügynökség idézte.

Fico a bizottsági ülés után a sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta: arra is hajlandó, hogy országa ellen uniós kötelezettségszegési eljárás induljon, de akkor sem fog beleegyezni "Brüsszel diktátumába". Hozzátette: Szlovákia anyagi és személyi segítséget, valamint szükség esetén katonai segítséget is kínál a migránskrízis kezelésére, és hajlandó részt vállalni az EU külső határainak védelmében is.

Robert Fico megjegyezte: az EU belügyminiszterei által jóváhagyott döntés nagyban befolyásolni fogja a szerdán Brüsszelben sorra kerülő EU-csúcsot. "Éles hangvételű véleménycserére lehet számítani a történtekkel kapcsolatban" - fogalmazott, és annak a véleményének is hangot adott, hogy a migránsok kötelező kvóták alapján történő elosztásának terve kudarcba fog fulladni.

A horvátok támogatják a kötelező kvótát, de nem lesznek gyűjtőközpont

Zágráb támogatja a migránsok elosztására irányuló kötelező kvótát, de nem lesz hot spot, vagyis gyűjtőközpontja a Közel-Keletről érkező bevándorlóknak - közölte Ranko Ostojic horvát belügyminiszter kedden Brüsszelben, az EU-tagországok belügyminisztereinek találkozóján újságírókkal.

Ranko Ostojic nem várta meg az ülés végét, hanem miután közölte álláspontját, egyéb kötelezettségeire hivatkozva elhagyta a tanácskozást.

- Ebben a pillanatban senki sem tiszteli a szabályokat, ezért nem kell, hogy bárki leckéztessen minket emiatt - mondta, ismét elítélve, hogy Szerbia csak Horvátország felé irányítja a migránsokat.
"
Képmutató viselkedésnek tartom, hogy miután a magyar és a szerb belügyminiszter ünnepélyesen megnyitotta a horgosi határátkelőket állítólag a migránsok előtt, egyetlenegy ember sem ment még arra" - tette hozzá.

"A megoldást nem lehet több évre halasztani. Azonnal reagálni kell" - fogalmazott a miniszter, utalva arra, hogy az uniós belügyminiszterek a találkozón elfogadták újabb 120 ezer menekült szétosztásának a tervét, amelyet egyes információk szerint egy éven belül meg is kívánnak valósítani.

MTI/Index
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Tömeges elbocsátások jönnek az Unilevernél

A vállalat körülbelül 1300 dolgozót foglalkoztat Magyarországon. Teljes cikk

Ez a legjobban fizető szakma, amiben a leginkább jellemző a távmunka

Egy felmérésben több mint 750 álláshirdetést vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, melyik területen van a legtöbb lehetőség a távmunkára. Teljes cikk

Sztrájkot hirdettek szerdára a román postások - kétharmaduk minimálbérből él

Romániában kétórás figyelmeztető munkabeszüntetést tartanak szerdán 8 és 10 óra között a bérezésükkel elégedetlen és a lejárt kollektív... Teljes cikk