Megjelent: 10 éve

Elégedetlenek vagyunk az EU-val, de kilépni nem akarunk

Az Ipsos tíz tagállamban – köztük Magyarországon – végzett felmérése azt mutatja, hogy az emberek 68 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok az EU-ban. Ennek ellenére csak kevesen, 19 százaléknyian szeretnének kilépni az európai közösségből – írja a kutatóintézet lapunkhoz eljuttatott közleménye.

A magyarok valamivel kevésbé szkeptikusak az Európai Unióval kapcsolatban: 61 százalék gondolja, hogy összességében kedvezőtlenek a szövetségben zajló folyamatok, hazánk távozását csak 17 százalék tartaná helyesnek – ezek a legfontosabb megállapításai az Ipsos csoport nemzetközi kutatásának, amelynek során a tíz országban 8000 főt kérdeztek meg, online módszerrel.

Az Európai Unióval a felmérésben szereplő országok polgárainak 32 százaléka érzi úgy, hogy az együttműködés jó irányba halad. A pozitív értékelés leginkább a németekre, lengyelekre és a magyarokra jellemző – de körükben is viszonylag kis hányad, 39-39 százalék minősíti kedvezően az uniós történéseket. Még az átlagosnál is kevesebben (23-24 százaléknyian) látják optimistán az EU folyamatait Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban.

Az emberek – a magyar lakosság is - leginkább az unió gazdaságra, agráriumra és a jogszabályokra gyakorolt hatását érzi jelentősnek, ezeket nagyjából nyolctizednyien észlelik. Az EU befolyását e három területen inkább kritikával, mint elismeréssel fogadják – mindegyiket hattizednyien minősítik negatívan. A magyarok véleménye eltér az átlagtól: az Európai Unió hatását a gazdaság egészére 73 százalék bírálja, a mezőgazdaság esetében 56, míg a jogrendszerre vonatkozóan 52 százalék fogalmaz meg kritikát.

A kutatásban megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy országa gazdaságának rosszat tett a költségvetési kiadások csökkentésére tett EU-s nyomás. Az EU-szkepszis elterjedtségére utal, hogy csak 35 százaléknyian értenek egyet azzal az állítással, hogy életszínvonaluk most magasabb, mint amilyen lenne, ha országuk nem lépett volna be az unióba. A magyarok ezekben a kérdésekben is egy kicsit megengedőbbek: 53 százaléknyian értékelik negatívan a költségvetést érintő nyomásgyakorlást, s 37 százalék minősíti pozitívan az uniós évek alatti életszínvonalát.

Bármennyire is kritikusak a tagországokban élők az európai közösséggel kapcsolatban, abból kilépni nagyon kevesen szeretnének. Az emberek 19 százaléka azt tartaná jónak, ha hazája elhagyná az EU-t. Ez a vélemény leginkább a svédekre és a britekre jellemző (28 illetve 26 százalékukra), legkevésbé a lengyelekre és a spanyolokra (11-12 százalékukra). A magyar lakosságon belül is kevesen, mindössze 17 százaléknyian értenének egyet az EU-ból történő távozással. Az viszont sokkal gyakoribb vélekedés, hogy az lenne az ideális, ha az uniós intézmények csökkentett befolyása mellett maradnánk az európai közösség tagjai. Ezt az álláspontot a magyarok 25 százaléka vallja, ami a 34 százalékos átlagnál alacsonyabb arány. Az unió erejének szűkítését is azokban az országokban szeretnék sokan, ahol a kilépés szándéka is elterjedtebb: a svédek 43, a britek 40 százaléka. A hollandok körében is ez a legnépszerűbb elképzelés, 47 százalékuk redukálná az unió befolyását.

Viszonylag kevesen, 18 százaléknyian vannak, akik az EU további erősödését preferálnák s ugyanennyien támogatnák egy önálló európai kormány létrejöttét. A magyarok EU melletti átlagosnál nagyobb elkötelezettségét mutatja, hogy 31 százalék szívesen venné a szövetség erejének növekedését, 23 százalék pedig egy közös kormányzást is helyeselne.

Elég erős törésvonal mutatkozik az uniós tagsággal járó előnyök kérdésében. A spanyolok (73 százalék), az olaszok (71 százalék) és a lengyelek (64 százalék) döntő többsége úgy véli, hogy az EU igazságtalan előnyt biztosít a gazdagabb országok számára. Ezt a véleményt a magyarok 55 százaléka osztja. A legkevésbé a németek, a hollandok és a svédek tartják a szegényebb országokkal szemben elfogultnak az uniót – 38, 39 illetve 45 százalékuk.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Átadták a Kerékpárosbarát Munkahely díjat

A 2023-mas pályázatra 29 település és 37 munkahely jelentkezett. Teljes cikk

Hornung Ágnes: a munka és a magánélet összehangolása kiemelten fontos

A családokért felelős államtitkár elmondta, hogy a kormány még nagyobb hangsúlyt akar fektetni a családok "testi-lelki-szellemi egészségének" elősegítésére. Teljes cikk

Megérkezett a számlákra a Babakötvény után járó éves állami támogatás

Évi 12 ezer forint állami támogatás azoknak jár, akik egy év alatt legalább 120 ezer forintot tesznek félre ebben a megtakarítási formában -... Teljes cikk