Emelkedik a nyugdíjkorhatár, megszűnik a 13. havi nyugdíj - ez már biztos
A korábban bejelentettnél hosszabb idő - tíz év - alatt emelkedne 62-ről 65 évre a nyugdíjkorhatár, de 2016-tól indulna el a fokozatos emelés. A 13. havi juttatástól pedig már elesnek a 2009-ben nyugdíjba vonulók.
Az MTI információi szerint 2025 helyett 2027-től lenne 65 év a korhatár, de nem változott az eredeti elképzelés abban, hogy 2016-tól indulna el a fokozatos emelés. Kormányzati számítások szerint így azok, akik 1962-ben születtek, már 65 éves korukban mehetnének nyugdíjba, és a változás az 1954-ben születetteket érintené először - értesült az MTI. A kabinet a nyugdíjrendszert érintő módosításokról szerdán döntött, az előterjesztést pénteken nyújtja be a parlamentnek.
A 13. havi nyugdíj beépítését illetően az egyeztetések után is megmaradt a kormány eredeti elképzelése: a juttatást jövőre azok kapják - legfeljebb 80 ezer forintig -, akiknek az idén is jár. Vagyis a 2009-ben nyugdíjba vonulók már elesnek ettől a járandóságtól, hiszen a 13. havi nyugdíj, a szabályok szerint, csak a nyugdíjba vonulást követő évtől jár.
A nyugdíjat érintő harmadik változás az éves nyugdíjemelés új számítási módszere. Itt is megmaradt a kormány eredeti elképzelése, amely szerint a nyugdíjszámítást összekötnék a gazdasági növekedéssel.
Eszerint, ha a gazdaság két százaléknál kisebb mértékben növekedne, vagy szűkülne, akkor a nyugdíjakat automatikusan az inflációval korrigálnák, így garantálva reálértékük megtartását.
Ha a gazdasági növekedés nagyobb lenne, mint 2 százalék, akkor 80 százalékban a fogyasztói árak alakulását, 20 százalékban pedig a keresetek növekedését vennék figyelembe. Három-négy százalékos GDP-növekedésnél ez az arány 60-40 százalékra módosulna, e felett pedig újra 50-50 százalék lenne.
A néhány hete elkészült Válságkezelés és növekedés című kormányzati kiadvány szerint a 13. havi nyugdíj beépítése és a nyugdíjszámítás megváltoztatása már 2010-ben több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményez.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a február 16-i évindító beszédében szólt először a nyugdíjszabályok átalakításáról. A tervezett három lépéssel a magyar nyugdíjrendszer 2050-ig akkor is egyensúlyban lesz, ha "ilyen cudar éveknek nézünk elébe, mint amilyen éveket most látunk magunk előtt" - mondta akkor.
A kormány többek közt a Reformszövetséggel és az Idősügyi Tanáccsal is egyeztetett a parlament elé kerülő javaslat elkészülte előtt. Az idősügyi szervezetekr kérték - az MTI információi szerint - hogy a 13. havi nyugdíjat ne veszítsék el azok a nyugdíjasok sem, akik az új szabályok életbe lépéséig nem érték el a 62 éves korhatárt - ezt nem teljesíti a parlament elé kerülő előterjesztés.
A 13. havi nyugdíj beépítését illetően az egyeztetések után is megmaradt a kormány eredeti elképzelése: a juttatást jövőre azok kapják - legfeljebb 80 ezer forintig -, akiknek az idén is jár. Vagyis a 2009-ben nyugdíjba vonulók már elesnek ettől a járandóságtól, hiszen a 13. havi nyugdíj, a szabályok szerint, csak a nyugdíjba vonulást követő évtől jár.
A nyugdíjat érintő harmadik változás az éves nyugdíjemelés új számítási módszere. Itt is megmaradt a kormány eredeti elképzelése, amely szerint a nyugdíjszámítást összekötnék a gazdasági növekedéssel.
Eszerint, ha a gazdaság két százaléknál kisebb mértékben növekedne, vagy szűkülne, akkor a nyugdíjakat automatikusan az inflációval korrigálnák, így garantálva reálértékük megtartását.
Ha a gazdasági növekedés nagyobb lenne, mint 2 százalék, akkor 80 százalékban a fogyasztói árak alakulását, 20 százalékban pedig a keresetek növekedését vennék figyelembe. Három-négy százalékos GDP-növekedésnél ez az arány 60-40 százalékra módosulna, e felett pedig újra 50-50 százalék lenne.
A néhány hete elkészült Válságkezelés és növekedés című kormányzati kiadvány szerint a 13. havi nyugdíj beépítése és a nyugdíjszámítás megváltoztatása már 2010-ben több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményez.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a február 16-i évindító beszédében szólt először a nyugdíjszabályok átalakításáról. A tervezett három lépéssel a magyar nyugdíjrendszer 2050-ig akkor is egyensúlyban lesz, ha "ilyen cudar éveknek nézünk elébe, mint amilyen éveket most látunk magunk előtt" - mondta akkor.
A kormány többek közt a Reformszövetséggel és az Idősügyi Tanáccsal is egyeztetett a parlament elé kerülő javaslat elkészülte előtt. Az idősügyi szervezetekr kérték - az MTI információi szerint - hogy a 13. havi nyugdíjat ne veszítsék el azok a nyugdíjasok sem, akik az új szabályok életbe lépéséig nem érték el a 62 éves korhatárt - ezt nem teljesíti a parlament elé kerülő előterjesztés.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Csak a magyar fiatalok 20 százaléka érzi, hogy stabil a munkahelye
Kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, megbecsülik őket. Teljes cikk
KSH: 9.9 százalékkal nőtt a reálkereset egy év alatt
A nettó kereset mediánértéke 340 700 forint volt. Teljes cikk
Szakemberhiány miatt szünetel több vizsgálat az Oroszlányi Szakrendelőben
A rendelőben több osztályon is szünetelni fog az ellátás az átmeneti szakemberhiány miatt. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Megérkeztek a friss adatok a magyar nyugdíjakról - 24 ezren 600 ezer forintnál is több nyugdíjat kapnak 3 napja
- A 75 az új 65? - Egyre kevésbé reális, hogy valaki a hatvanas éveiben nyugdíjba vonuljon 3 napja
- Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki özvegy? 1 hete
- Dobrev Klára: Európában Magyarországon költik a legkevesebbet a nyugdíjakra 1 hete
- Nyugdíj 3 hete
- Nyugdíjelőleg 3 hete
- Ilyen feltételekkel lehet nyugdíj-jogosultságot szerezni Ausztriában 3 hete
- Három év alatt több mint ötezer teljes munkaidőben dolgozó pedagógus tűnt el a rendszerből 3 hete
- 20 éve az EU-ban: így változtak a magyar nyugdíjak a többi országhoz képest 1 hónapja
- Óriási szakadék tátong a nyugdíjas álmok és a reális kilátások között 1 hónapja
- 1000 eurós minimálbér lesz pár éven belül Szlovákiában? 1 hónapja