Megjelent: 15 éve

Érdemes-e továbbtanulni válság idején?

Nem tudjuk, hogy a mostani válság mennyire mély, csak azt látjuk, hogy nagyon. Sokakban felmerülhet, hogy érdemes-e ilyenkor egyáltalán pénzt vagy időt fektetni felsőfokú tanulásba, vagy most inkább a túléléssel kell foglalkozni - vetette fel közleményében dr. Ormos Mihály a Műegyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Karának a dékánhelyettese.

Dr. Ormos Mihály a Műegyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Karának a dékánhelyettese szerint egyáltalán nem lehet tudni, hogy milyen iparágak milyen pozícióban kerülnek ki a válságból, hogy mely lehetőségek azok, amelyeket ki lehet majd használni a jövőben, amikor már túl leszünk rajta. Látjuk, hogy mindennek változik az árfolyama, és lehetetlen megjósolni, hogy mibe fektessünk, hogy jól vagy viszonylag jól kerüljünk ki a végén.

A tudás árfolyama is változik, bár valószínű, hogy kevésbé hektikusan, mint az értékpapíroké vagy a devizáké. Az biztos, hogy ha ezt az időt az ember arra fordítja, hogy képezze magát, az nagy valószínűséggel megtérül. Szemben az összes többi tőkével, erőforrással, a tudás nem tud kicsúszni a kezünkből, tehát hiába veszítünk el nagyon sok mindent ezalatt, a tudás megmarad, és ezt bármikor lehet hasznosítani. A tudást bátran nevezhetjük megújuló erőforrásnak, tehát szemben az egyéb befektetési lehetőségekkel, olyan, mint, amikor a földbe, mezőgazdaságba fektetnének az emberek, mert úgy gondolják, hogy az egyszerűen nem vesztheti el az értékét.

Éppen azért, mert a válság idején a gazdaságban tönkremehet nagyon sok minden, bármelyik iparág, nehéz megjósolni azt, hogy milyen terület tanulmányozásába érdemes befektetni. Az viszont biztos, hogy az elméleti tudás, az összefüggések ismerete, ilyenkor nagy valószínűséggel sokkal fontosabb, mint a praktikus ismeretek. A praktikus ismeretek a mának szólnak. Az összefüggések ismerete, a világ ismerete hosszú időre szól. Ez általában is igaz, de ilyenkor különösen. Bármilyen témát választ a hallgató, az a lényeg, hogy megismerje azokat a rendszereket, összefüggéseket, amik az élet megannyi területén használhatók. Most hiába tanuljuk meg jól, hogy hogyan kell kalapálni, ha később éppen a kalapálásra nem lesz szükség, de ha megtanuljuk azt, hogy a hidegalakításnak milyen alapvető tényezői vannak, akkor bizonyára fogjuk tudni használni, még akkor is, ha éppen kalapálni akarunk, de akkor is, ha valamilyen más módszerrel szeretnénk megmunkálni az adott anyagot. Ha megtanuljuk azt, hogy ma milyen csatornákon tudjuk hatékonyan értékesíteni a termékünket, akkor az ebben a pillanatban egy nagyon jól használható tudás, de ha mélyebbre ásunk, és megértjük azt, hogy milyen tényezők befolyásolják a vásárlók magatartását, akkor később, megváltozott körülmények között, ma még esetleg ismeretlen kommunikációs csatornákat használva is meg fogjuk állni a helyünket. A praktikus tudás helyett ilyen időkben bármilyen témakörben jóval inkább a mélyebb összefüggéseket érdemes megismernünk, aminek eredményeként olyan ötleteink támadhatnak, amiket a praktikumban tudunk használni.

Magasabb szintű képzés, magasabb szintű problémamegoldás

Érdemes arra törekedni, hogy minél magasabb fokozatra jussunk el, mert az alapképzések során alapösszefüggéseket sajátítunk el, és az erre épülő konkrét ismeretekkel egy szakmát kapunk. A mesterképzésnek az egyik feladata az, hogy a hallgatók alkalmassá váljanak a doktori képzésre, persze vitathatatlan, hogy e képzésekre végül csak a hallgatók töredéke fog bekerülni, de a végzett hallgatók nagy része már rendelkezik azzal az összefüggés-, vagy sémarendszerrel, ami őt összetettebb, komolyabb feladatok megoldására alkalmassá teszi.

Nem a konkrét szakmai ismeretek azok, amik miatt jobban szerették a munkaadók mindig is a magasabb végzettségű embereket olyan pozíciókra tenni, ahol megalapozott döntéseket kell hozni, és az alacsonyabb végzettségűeket olyan pozíciókba, ahol előre lefektetett szabályok mentén kell a munkájukat végezni, hanem a készség miatt, ami lehetővé teszi, hogy az adott szakember átlássa mélyebb összefüggéseket.

Ha jön egy fordulat, amikor fellélegezhetünk, és az új helyzetben kell majd döntéseket hoznunk, e döntések megalapozásához az elméleti háttérismeretek nélkülözhetetlenül fontosak lesznek - véli dr. Ormos Mihály.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Pölöskei Gáborné: az idei év a látványos fejlesztések éve lesz a szakképzésben

A fiatalok, kezdők fizetését mindenképpen följebb kell emelni, hogy egy magas szintről kezdődjön a szakképzésben a bérezés - mondta el Pölöskei Gáborné. Teljes cikk

Tanárképző kar alakul a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Tanárképző kart hoz létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). A leendő hallgatókat 2025-től fogadó, Nemeskürty István író, irodalom- és... Teljes cikk

Csák János: Sikeres a felsőoktatás átalakítása

A 320 ezer felsőoktatásban tanuló hallgató közül 43 ezren külföldiek - számolt be róla a kulturális és innovációs miniszter. Teljes cikk