- Iparágfüggő, mely cég, miért hagyja el az országot, de minden esetben komoly számítások előznek meg egy ilyen horderejű döntést - mondta Pogátsa Zoltán közgazdász, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője a Kossuth Rádió 180 perc című reggeli hírmagazinjában. A pénzügyi társaságok mérlegelik, mennyire érdemes jelen lenni az adott országban, és ha nem járnak sikerrel a piacszerzés tekintetében, akkor másik országban próbálkoznak tovább - jelentette ki Pogátsa Zoltán.

Egy alacsony hozzáadott értékű, összeszerelő munkát kínáló cég például azért dönthet a kivonulás mellett, mert minden tekintetben olcsóbb országba, például Kínába helyezi termelését. A nagykereskedelemben tevékenykedő vállalatok pedig azért hagyhatják el hazánkat, mert nem találták meg számításaikat, alacsony piaci részesedést értek el, vagy termékeikre nem volt elég kereslet a magyar felvevőpiacon - magyarázta Pogátsa Zoltán a 180 percben. A közgazdász példaként az európai piacról teljesen eltűnő Julius Meinl-t hozta fel, de jellemző a termelés olcsóbb munkaerejű országba való áttelepítése az elektronikai gyártóknál is (pl. Siemens). Az elmúlt években több bank és luxus termékeket áruló (pl. Gap) cég is eltűnt hazánkból. Utóbbinak egészen egyszerű oka van: nem volt fizetőképes kereslet.

A távozás a termelő üzemeknek egyszerűbb

Egy nagy üzemcsarnokkal rendelkező elektronikai gyártó például két hét alatt lebontja a könnyűszerkezetes épületeit és a bennük levő gépeket minden nehézség nélkül át tudja vinni egy másik országba - jelentette ki Pogátsa Zoltán, aki konkrétan tud ilyen cégről. A nagykereskedelem és bankszektor esetében a kivonulás üzleteik eladását jelenti, amely egy negyedéves eladás-átvételi procedúra - magyarázta Pogátsa Zoltán.

A vállalatok kivonulása a munkanélküliség növekedéséhez vezethet és a költségvetést is negatívan érintheti, hiszen ha kevesebb az adófizető és több az eltartott, akkor csökkennek a helyi bevételek. Ez pedig az önkormányzatokat érinti érzékenyen, mert a helyi iparűzési adó a legnagyobb bevételi forrásuk - magyarázta a közgazdász.

Mely országok vonzóbbak hazánknál?

Magyarország főként az alacsony béreket kínáló, összeszerelő-gyártó munkát igénylő cégeknek volt célország az elmúlt években, mert itt alacsonyak az adók, gyenge az érdekvédelem és jelentős állami támogatást tudtak igénybe venni. Ez jellemző az autóipari gyártás (pl.Audi), az elektronika (pl. GM, Philips) terén. Főként Nyugat-Európából érkeztek hozzánk multinacionális cégek, jellemzően Németországból, Ausztriából, Olaszországból, Hollandiából, de amerikai és japán cégek is jelen vannak a magyar piacon. Összesen ezer multinacionális vállalat működik ma Magyarországon.

A termelő-összeszerelő munkát végző vállalatok általában a még olcsóbb munkaerőt, alacsonyabb adókat kínáló országokat keresik. Körükben vonzó Bulgária, Kína, ahogy Szlovákia és Lengyelország is. Manapság azonban sok ország versenyez az alacsony adók és bérek tekintetében, így a világ bármelyik országa szóba jöhet - mondta a közgazdász a Kossuth Rádióban.

Multik nélkül nem megy

Az utóbbi évtizedekben a multik adták a magyar export nyolcvan százalékát, amely kiemelkedő nemzetközi összehasonlításban - jelentette ki a közgazdász. Úgy véli, egyelőre szükség van a nemzetközi vállalatok jelenlétére, mert a magyar tulajdonú kis és nagy cégek nem tudnák eltartani az országot. - Óriási katasztrófa lenne, ha kivonulnának a multik, mert nem tettünk meg mindent az elmúlt húsz évben annak érdekében, hogy létrejöjjön egy magyar tulajdonú alternatívája ennek a multikra épülő gazdasági stratégiának - jelentette ki Pogátsa Zoltán.

Hazánk akkor lenne versenyképes, tette hozzá, ha emelkedne a magyar átlagpolgár tudása, és versenyképesek lennének a magyar cégek. Ezenkívül kiszámítható és stabil gazdaságpolitikára és jó oktatási rendszerre lenne szükség.

Magyar Rádió