Foglalkoztatási Fórum: miért marad a hiányszakma hiányszakma?

A paktum tagjai olyan kérdéseket vitattak meg, mint a pályaorientáció, a közösségi közlekedés hiányosságainak a foglalkoztatásra gyakorolt hatása és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása.

A foglalkoztatási paktum új gondolkodásmódot jelent a munkanélküliség, a szakemberhiány és más foglalkoztatási problémák kezelésében - ezt állapíthatta meg az a több mint ötven munkáltató, önkormányzat, képző intézmény, civil szervezet és a munkaügyi központ, amelyek részt vettek a megbeszéléseken.

A Foglalkoztatási Paktum menedzsmentszervezete, a GAK Nonprofit Közhasznú Kft. által szervezett Foglalkoztatási Fórum célja az volt, hogy biztosítsa az információáramlást, és segítse a kistérségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolását, a partnerségi együttműködések kialakulását.

Magas munkanélküliség mellett betöltetlen munkahelyek

Az uniós támogatással létrehozott Foglalkoztatási Paktum tavaszi helyzetfelmérése szerint a kistérség foglalkoztatási helyzetének javításához egy pályaorientációs rendszerre lenne szükség. A foglalkoztatást jelentősen hátráltatja, hogy a képzési kínálat nem alkalmazkodik a munkaerő-piaci kereslethez a kistérségben, így a folyamatosan kibocsátott képzett munkaerő elhelyezkedése a betöltetlen munkahelyek ellenére nehézségbe ütközik.

Kocsi Tamás, a Madách Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója elmondta, hogy pályaorientáció alatt iskolai nézőpontból olyan foglalkozásokat kell érteni, mely a - még nem kialakult és épp ezért irányítottan is formálható jövőképű - fiatalok figyelmét egy adott szakma vagy szakmacsoport felé irányítja.

"A pályaorientáció jelenleg tantárgyként a szakiskola 9-10. évfolyamába van száműzve, holott a helye az általános iskola 7-8. osztályában lenne, mivel a szakma választását a szakmára való jelentkezés előtt kellene megalapozni. A szakiskolába készülő tini korosztály többségének nincs elképzelése arról, milyen foglalkozást is szeretne, a szülői kör is tájékozatlan. Így többnyire a "divatszakmákat" választják, amiből így túlképzés van, a hiányszakmák pedig továbbra is hiányszakmák maradnak.

Kocsi Tamás szerint az iskolák jelenleg nem pedagógiai, hanem finanszírozási szempontok alapján működnek. "Az iskolák a fogyasztói oldal igényeinek megfelelően képzik ki a szakképzett fiatalok olyan tömegeit, akik utána nem tudnak elhelyezkedni. Tehát többségében nem a munkaerőpiac szempontjai vezérlik az iskola képzéseit, hanem a gyerekek és a szülők, inkább érzelmi, mint értelmi alapon. Érdemi változás akkor lesz, ha a normatív finanszírozást egy, a humán értékek fejlesztésében, de legalább megőrzésében érdekelt szemléletű gazdálkodás váltja fel."

A Kontakt Alapítvány pályaválasztási tanácsadói nyolc éve nyújtanak pályaorientációs egyéni és csoportos tanácsadást általános iskoláknak és középiskoláknak a kistérségben. Ezek jellemzően az iskola, illetve a diákok megkeresésére valósultak meg. Podmaniczky Éva, a Kontakt Alapítvány szakértője fontosnak tartja, hogy az elmúlt években a pályaorientáció, mint humánszolgáltatás több kistérségi városban is megjelent, és a pályaválasztási kiállításoknak (Isaszeg, Veresegyház és Gödöllő) köszönhetően széles körben elterjedt. "A hatékonysága érdekében mindenképp hosszútávon kell gondolkodni a pályaorientációs rendszer kialakításában. A célja pedig, hogy a pályaválasztók pályaismerete és önismerete bővüljön, a munkáltatók elvárásai tisztázódjanak."

A vitafórum résztvevői megállapították, hogy a munkanélküliség mellett megjelenő betöltetlen állások problémakörét gyakorlati képzéssel, kidolgozott pályaorientációs rendszerrel és információáramlással lehet megoldani. A cél, hogy az iskolarendszerű szakképzés, felnőttképzés és a felsőoktatás a munkaerő-piaci igények kielégítésére koncentráljon elsősorban, és kellő rugalmassággal reagáljon a felmerülő igényekre.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása a kistérségben

A Foglalkoztatási Paktum tavasszal publikált helyzetfelmérése megállapította, hogy a megváltozott munkaképességűek, illetve a fogyatékkal élők foglalkoztatására jelenleg a kistérségben működő munkáltatók nincsenek felkészülve, hiszen e társadalmi réteg foglalkoztatásának hagyományai kezdeti stádiumban vannak csupán jelen a kistérségben.

Varga Krisztina, a Kontakt Alapítvány munkavállalási tanácsadója szerint a megváltozott munkaképességűekről hazánkban még mindig első gondolat az, hogy valaki kerekes székes, vagy valamelyik érzékszervét nem úgy tudja használni, mint az egészségesek, pedig tartós cukorbetegséggel is kaphat valaki ilyen besorolást. Magyarországon jellemző, hogy nincs az atipikus foglalkoztatási formáknak bevett gyakorlata.

"Megoldás elsősorban a sztereotípiák csökkentése volna" - mondta Varga Krisztina. "Emellett szükség lenne releváns tájékoztatásra a foglalkoztatással kapcsolatban, illetve nagyobb munkahelyeken olyan tanácsadókra, akikhez tudna fordulni a megváltozott munkaképességű munkavállaló."

A műanyag fröccsöntéssel foglalkozó Richard Fritz Kft. aszódi telephelyén jelenleg 12 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmaznak, 4 főre a gödöllői Munkaügyi Központ segítségével sikerült a TÁMOP 1.1.1. bér- és bérjárulék támogatási segítséget is igénybe venni. Az 500 főt foglalkoztató vállalat HR vezetője, Czompa Judit fontosnak tartja a döntéshozók hozzáállását a kérdéshez. "Mint minden foglalkoztatónak nekünk is át kellett gondolnunk a törvény megjelenésekor, hogy vállaljuk-e a megváltozott munkaképességűek alkalmazásával járó új berendezkedést a szervezet számára, vagy egyszerűen befizetjük a rehabilitációs díjat. A német ügyvezetőnk uniós alkalmazási tapasztalatai nélkül nem sikerült volna eredményessé tenni a kezdeményezést."

Czompa Judit elmondta, hogy több hónapos előkészítő munkára volt szükség az alkalmazás megkezdése előtt. "A munkakörülmények új igényekhez alakítása, új speciális munkarend kidolgozása, új munkaköri specifikációk készítése, minden eddiginél alaposabb orvosi vizsgálatok elvégzése, a vállalat vezetőinek felkészítése az új munkavállalókra - mind-mind része volt az előkészítésnek." A szakember sikeresnek ítéli ezt a speciális foglalkoztatást, de változtatna néhány szabályozáson: "Nem korlátoznám be a megváltozott munkaképességű munkatársak kereseti lehetőségeit, hiszen értékes munkaköröket is betölthetnek ennek megfelelő fizetéssel."

A Foglalkoztatási Paktum felmérései alapján számos munkaadó nyitott megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, azonban nem áll rendelkezésükre megfelelő információ, tudás és módszertan ennek megvalósításához. Ugyanakkor a kistérségben több olyan civil és közhasznú szervezet működik, amely széleskörű tudással és gyakorlattal rendelkezik a megváltozott munkaképességűek munkahelyi integrációját illetően, azonban számukra gyakran a munkaadók elérése jelent problémát.

A Foglalkoztatási Paktum szándéka ezt a folyamatot segíteni, gördülékennyé tenni. Egy projekt keretében felmérés készül a térség munkaadóinak igényeiről, problémáiról, jó és rossz tapasztalatairól a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatban, hogy azokat kiértékelve, a Közép-magyarországi Munkaügyi Központ munkatársaival és a térség civil szervezeteivel együttműködve hatékony megoldások szülessenek.

A munkába járás költségeinek optimalizálása

A térségben a munkavállalóknak és munkáltatóknak egyaránt gondot okoz a megfelelő mobilitás a nem kielégítő közösségi közlekedés folytán. A vállalatokra aránytalanul nagy terhet ró munkavállalóinak munkába szállítása.

A péceli telephellyel rendelkező Freudenberg NOK Mechatronics Hungary Bt. HR vezetője, Bencsik Zsuzsa elmondta külön busszal oldják meg azon dolgozóik munkába járását, akik olyan településről jönnek, ahol nincs közlekedés. "A környező településekről bejárók utazási térítést kapnak. A gondot az okozza, hogy a menetrendszerinti járatok nincsenek összhangban a műszakok kezdésével. Így sokszor a munkavállalók sokkal előbb kénytelenek bejönni, hogy időben tudjanak kezdeni."

Problémát jelent, hogy a MÁV és VOLÁN járatok csatlakozása több esetben nincs összhangban. "Legnagyobb gondot a délutáni műszak vége jelenti" - mondta Bencsik Zsuzsa. "Sok esetben a dolgozóknak akár háromnegyed órát is kell várniuk a járatokra. Maglódról, Vecsésről, annak ellenére, hogy közel vannak, nem tudnak a munkavállalók bejárni csak többszöri átszállással. Cégünk úgy próbált valamilyen szinten segítséget nyújtani, hogy eltoltuk a műszakkezdéseket."

A Freudenberg HR vezetője szerint megoldás jelentene, ha a péceli helyi buszjárat a délutános műszak végén is járna, vagy ha a jelenlegi járatokat módosítanák a műszakkezdésekhez. "Emellett a környékbeli cégek, ahol több műszakban dolgoznak, egyeztethetnének, persze bevonva a BKV képviselőit is, és lehetne kimondottan az itt dolgozók részére külön járatokat indítani."

A több vállalat buszjáratainak összehangolása a vitafórumon is felmerült. A Gödöllői Kistérségi Foglalkoztatási Paktum célja, hogy olyan együttműködésen alapuló megoldásokat keressenek, amely optimális minden fél számára, és munkába járás kérdéskörénél a közösségi közlekedést sem kívánják kihagyni. A megbeszélésen a BKV és a BKSZ és Volán Egyesülés képviselői arra biztatták a cégeket, hogy adjanak információt az önkormányzatoknak a műszakok kezdési időpontjáról, az utazók várható számáról.

A regionális közlekedésszervező irodák minden kistérségben szerveznek menetrend egyeztetéseket, ahol a cégeket az önkormányzatok képviselik.

A SZIE állásbörzéről

A Foglalkoztatási Fórumnak a Gödöllői Szent István Egyetem Állásbörzéje adott otthont, melyet a GAK Nonprofit Közhasznú Kft. és a Szent István Egyetem közösen szervezett. A rendezvény harminckét kiállító cég részvételével nemcsak az egyetem hallgatóinak, hanem a térség lakosainak is szólt: a látogatókat több mint 130 állásajánlat várta. A kiállításon a munkáltatók egy helyen választhatták ki a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező diplomásokat, szakmunkásokat, technikusokat, vagy akár az érettségivel rendelkező álláskeresőket.

A Gödöllői Kistérségi Foglalkoztatási Paktumról

Az Európai Unió támogatásával megvalósuló Paktum célja egy partneri együttműködés kialakítása a munkaerőpiac különböző szereplői között - munkaadók, munkavállalók, önkormányzatok, képzőintézmények, civil szervezetek, valamint a munkaügyi központ - a térség foglalkoztatási és gazdasági helyzetének fejlesztése céljából. Átfogó cél a foglalkoztatási szint növelése, új munkahelyek teremtése, meglévő munkahelyek védelme, térségi humán-erőforrás fejlesztés, a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci reintegrációja, a képzések munkaerő-piaci igényekhez való igazítása.

Magyarországon idáig mintegy 50 foglalkoztatási paktumot kötöttek, amelyek között találhatóak települési, kistérségi, megyei illetve regionális paktumok.

A gödöllői kistérségben létrejövő partnerség a GAK Nonprofit Kft. sikeres pályázata alakulhatott meg, és a "Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére" című projekthez kapcsolódik, amely "A helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások" című, TÁMOP-1.4.4-08/1 kódszámú pályázati program keretében valósul meg. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege 23.490.188 Ft.