Az Általános Vállalkozási Főiskolán tartott beszélgetésen a három közintézmény-vezető hozzátette, hogy mindemellett "nem árt" az állami hivatalok belső működésének ismerete és a kiterjedt kapcsolatrendszer sem.

A botrány hiánya is elég sokszor

Baán László abban látja sok közintézmény gyenge szolgáltatási színvonalának okát, hogy nincs egyértelmű tulajdonosi elvárás az eredményes működés iránt, sokszor már az is elég, ha egy vezetőség "nagyobb botrány nélkül kihúzza" megbízási idejének végéig. A közintézmények rákfenéje az a szemlélet, hogy az intézmény fő célja az ott dolgozók "komfortérzetének" biztosítása. Ehelyett arra volna szükség, hogy a szolgáltatás igénybevevője legyen a fókuszban - hangsúlyozta a múzeumigazgató.

Baán legfőbb sikerének azt nevezte, hogy a Szépművészeti felkerült a nemzetközi múzeumi térképre, és 2007-ben a világ ötven leglátogatottabb múzeuma között szerepelt. A főigazgató arról is beszámolt, hogy nincs gondja a jó szakemberek megszerzésével, az elmúlt négy évben mintegy ötvenen érkeztek a körülbelül háromszáz embert foglalkoztató intézményhez. Mint mondta, többnyire olyanokat vettek fel, akik motiváló környezetben végzett, érdemi szakmai munkára vágytak, és nem voltak kereseti kényszerben - mivel bérek terén nem tudják felvenni a versenyt a piaccal.

MR: meghatározó játékos

"Meghatározó játékosok lettünk a médiapiacon" - válaszolta Such György arra a kérdésre, hogy mit tart a Magyar Rádiónál végzett munkája legfőbb sikerének. Azt mondta, hogy az átalakítás legnehezebb, állandó nehézséget okozó problémája a munkatársak belső ellenállása volt. Ugyanakkor kívülről is sok akadályt kellett legyőzniük, szinte nincs olyan hivatal, amellyel ne állnának perben - tette hozzá.

Such György arról számolt be, hogy az új munkatársak felvételénél náluk "béroldalról nincs korlát", azaz a közrádió képes versenyképes keresetet kínálni. "Ezenkívül stabil munkakörnyezetet és érdemi újságírói munkát kínálunk, ami ma Magyarországon igen ritka" - tette hozzá. A közintézmények pénzügyi nyereségessége azért is fontos, mert az állami, önkormányzati támogatás csak a folyó kiadásokat fedezi, így ha egy intézmény fejleszteni, beruházni akar, akkor magára van utalva - jelentette ki Such György.

Hatból négy elefántgondozó Pesten

Persányi Miklós a "vízió, munka, vezetői érzék" hármasát emelte ki a siker zálogaként. A milliós látogatószámmal büszkélkedő állatkert főigazgatója szerint a teljesítmény szerinti bérezés és jutalmazás kiemelkedően fontos a közszférában is. (Baán László szerint ugyanakkor káros az a hazai közintézményekben elterjedt gyakorlat, hogy az alapbér "alanyi jogon" jár, és ha valaki "felemel egy ceruzát vagy egy mikrofont, azért már prémiumot kap".) Persányi Miklós - Baán Lászlóhoz hasonlóan - arról számolt be, hogy bérek tekintetében nem tudnak versenyezni a piaccal: teljes munkaidőben foglalkoztatott jogászuk, közgazdászuk nincs is, és marketingest is nehéz találni. Igaz, "elefántgondozóból viszont mindössze hat van az országban, és ebből négy nálunk dolgozik" - tette hozzá ironikusan.