"Igazságtalanok a kormány tervezett megszorításai"
Bár a megszorításokat szükségesnek tartják, a kormányfőjelölt tervezett intézkedéseinek egyetlen elemével sem értenek egyet a Népszava által megkérdezett szakemberek és szakszervezeti vezetők, akik szerint hiányzik a családok élethelyzete és valós jövedelem alapján történő differenciálás. Így minden változáshoz társadalompolitkai és gazdasági hatásvizsgálatokat kérnek.
A családi pótlék a szegénységben élők többségének fontos bevétele, ami nagymértékben hozzájárul a megélhetéshez. Nélküle többségük a jelenleginél rosszabb helyzetbe kerülne. Ferge Zsuzsa szociológus, a gyermekszegénység elleni program szakmai vezetője a parlament előtt lévő javaslatnál jobbnak tartja a befagyasztást. Szűcs Erika szociális miniszter néhány hete bejelentette: a jövőben a gyermek 15 éves koráig családi juttatás néven kapnák a családok a támogatást, 15 és 18 év között pedig oktatási támogatásra lennének jogosultak. Ha a pénzt nem a gyermekre költik a szülők, és a lakhatás vagy az iskoláztatás veszélybe kerül, a juttatás 50 százalékát természetben kapnák meg a szülők. Az oktatási támogatás pedig kizárólag akkor járna, ha a gyermek tanul.
Ferge Zsuzsa szerint van megoldás!
Ferge Zsuzsa szerint a gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások módosításai alig jelentenek megtakarítást, költségesek, társadalmi hatásuk kiszámíthatatlan vagy kifejezetten káros. A szakember Darvas Ágnessel, a gyermekszegénység elleni program vezető kutatójával megoldást is javasolt. Eszerint a válság idejére, azaz két-három évre fel kellene függeszteni az egy gyermekesek családi pótlékát, kivéve, ha a gyermek 5 év alatti, ha a szülő egyedül neveli, vagy ha a kiskorú fogyatékos. Szerintük az egy gyermekesek helyzete az átlagnál jobb, a gyermeküket egyedül nevelők a leszegényebbek. Javaslatukat azzal támasztották alá, hogy bármikor visszaállítható a teljes rendszer, s a családi pótlék adóalapba-vonásával ellentétben érzékeny a szegénység két legfontosabb ismérvére, a gyerek életkorára és a gyerekszámra. Becslések szerint a megtakarítás 30 milliárd vagy ennél több lenne. Tervük ellen szól viszont, hogy a fogyasztásra költhető pénz csökkenne, és szegényebb családokat is érinthet - áll a Népszavában.
Lakás nélkül válságban
A szakemberek erősen kifogásolták, hogy az eddigi válságkezelő tervek nem reagálnak a válság egyik legsúlyosabb következményére, a lakásvesztésre. Ferge Zsuzsa a Népszavának úgy fogalmazott: a szocpol megszüntetése helyett azt kellene végre kitalálni, miként juthatnak a szegényebb családok lakáshoz. A szociális kedvezményhez jutást valóban át kellene átalakítani de úgy, hogy kötelezően kapcsolódjon szociális, építési szakértők mérlegelési kötelezettsége. Most nem épülnek szociális lakások, olyan kölcsön pedig nincs, amit a szegényebbek is vissza tudnak fizetni - mondta. Azonnali megoldás sürgetett a gyermekes családok kilakoltatásának megakadályozására is.
Márton Izabella, a Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója úgy véli, meg lehet szüntetni a szocpolt, de akkor szociális bérlakásokat kell építeni, vagy átvenni a nyugati példát, az eladhatatlan lakásokba rászorulókat lehetne költöztetni - vélte.
Csak a szegényeket sújtják a megszorítások
Ferge Zsuzsa az összes javaslat közül a segélyek csökkentését tartja, a "legszörnyűbbnek", hiszen abból már most is csak éhen halni lehet. Márton Izabella szerint is ez az összege már most is rendkívül alacsony, átlagosan havi 27 ezer forint. Ha ezt tovább csökkentik, azzal kimondják, hogy az érintett családoknak a legalapvetőbb feltételeket sem biztosítják, hagynak embereket éhen halni, megfagyni. Meg kellene érteni, hogy a szegények nem tudnak további megszorításokat vállalni - hívta fel a figyelmet. Elfogadhatatlannak és igazságtalannak tartja azt a kijelentést, hogy a válságkezelés mindenkinek fájni fog, hiszen a kevésbé válságos időszakban a javakból alig részesülnek a szegénységben élők.
A szakember kiemelte: szükség van a foglalkoztatottak számának növelésére, de figyelembe kell venni, hogy folyamatosan szűnnek meg a munkahelyek. Akik pedig eddig nem dolgoztak, azok nem a szociális támogatások miatt maradtak otthon, hanem azért, mert nincs megfelelő végzettségük, a közelben nincs munka, a közlekedési lehetőségek miatt a mindennapi utazás is megoldhatatlan. Ha igazán munkára akarnak ösztönözni, akkor ezeken kell változtatni - jelentette ki az igazgató. A mától induló Út a munkához programot zsákutcának tartja, kiderült ugyanis, hogy kistelepüléseken sok helyen nem találtak értelmes munkát a segélyezetteknek.
Népszava
- 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét. Részletek Jegyek
- 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők. Részletek Jegyek
- 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
Áprilisban indul a kormány 200 milliárd forintos keretösszegű, 30 év alattiak elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Plusz programja - jelentette... Teljes cikk
Az egyetemi bérek rendezéséről is interpelláltak a képviselők hétfőn az Országgyűlésben, melyről az MTI tudósított. Közben több ezer egyetemi... Teljes cikk
Jövőre 21 százalékos átlagos pedagógusbér-emeléssel számol a kormány, vagyis 2022 és 2025 között átlagosan 93,5 százalékkal nő a tanárok és... Teljes cikk
- Januárban csökkent a munkanélküliség az euróövezetben 3 hete
- Németországban nőtt a munkanélküliség februárban 3 hete
- Az OECD-országokban 4,8 százalékon stagnált a munkanélküliség decemberben 1 hónapja
- Csökkent a törökországi munkanélküliség decemberben 1 hónapja
- Januárban nőtt a munkanélküliség Csehországban 1 hónapja
- Jelentősen visszaesett az állásvesztéstől rettegő magyarok aránya 2 hónapja
- Munkanélküliség az EU-tagállamokban: Spanyolország és Görögország az élen - grafikon 2 hónapja
- A munkanélküliségi ráta alakulása korcsoportok szerint 2 hónapja
- Családi kedvezmény nyilatkozat 2024 2 hónapja
- A munkanélküliségi ráta alakulása az elmúlt 3 évben - grafikon 2 hónapja
- 2023-ban nőtt a munkanélküliek és a foglalkoztatottak száma is 2 hónapja