Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 9 éve

Így látták a pártok a munka ünnepét: a foglalkoztatási válságtól a dolgozói szegénységig

A kormány az alacsony munkanélküliségről beszélt május elsején, míg az ellenzék a foglalkoztatási válságot, a létminimumot el nem érő minimálbér megemelését, az alapjövedelem bevezetését, a közfoglalkoztatás és az adórendszer átalakítását, bérek megemelését emelte ki közleményében.

A magyarországi munkanélküliségi ráta márciusban is uniós átlag maradt, hiszen mindössze 7,4 százalékot ért el, miközben ez az arány az eurózónában átlagosan 11,3 százalék, az egész Európai Unióban pedig átlagosan 9,8 százalék volt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken, az Eurostat (az unió statisztikai hivatala) legfrissebb, szezonálisan kiigazított adataira hivatkozva.

A tárca az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztet, az ország ezzel olyan régi uniós országokat előz meg, mint Svédország (7,9 százalék), Belgium (8,5 százalék), Finnország (9 százalék) és Franciaország (10,2 százalék), miközben öt tagállamban nőtt is a munkanélküliség szintje az elmúlt egy év alatt.

Az NGM felhívja továbbá a figyelmet arra is, hogy a magyar fiatalok munkanélkülisége (19,2 százalék) is kedvezőbb az európai átlagnál (20,9 százalék). Görögországban és Spanyolországban 50,1 százalékos, Horvátországban 45,5 százalékos, Olaszországban pedig 43,1 százalékos ifjúsági munkanélküliséget mért az Eurostat.

Magyarországot a korábbi években még az EU sereghajtói között tartották számon, mára azonban ezen a területen is jelentős javulás történt - hangsúlyozza a tárca, nagy eredménynek nevezve, hogy a munkanélküliség csökkenése döntő részben a versenyszféra bővülésének köszönhető.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az M1 aktuális csatorna péntek délelőtti műsorában az adatokat úgy kommentálta, hogy azok alapján elképzelhetőnek tartja a 7 százalék alatti munkanélküliséget is az idén.

PM: megélhetést és méltóságot adhat az alapjövedelem

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint az általuk kezdeményezett alapjövedelem bevezetése a megélhetés biztosítása mellett méltóságot is ad azoknak, akiknek nem jut munka.

Tordai Bence, a PM szóvivője a párt budapesti május elsejei rendezvényén azt mondta, a jövőben biztosan szükség lesz olyan megoldásra, amely azoknak is megélhetést biztosít, akik munka nélkül maradnak, és a kiszolgáltatottságnak is véget kell vetni.

Hozzátette: egyetértenek a szakszervezetek azon követelésével, hogy a minimálbérnek el kell érnie a létminimumot, de ma csaknem egymillió ember fizetése ezalatt marad, és ezt a helyzetet is orvosolná az alapjövedelem.

Hangsúlyozta, nem segélyről van szó, nem vész el, ha munkába áll az ember, hanem támogatja a keveset keresőket is. Szerinte a legtöbb embernek az az érdeke, hogy az alapjövedelmet valamilyen formában bevezessék, ezért a baloldali pártok mellett a szakszervezeteket is bevonnák az erről szóló, már elkezdődött társadalmi párbeszédbe.

Megemelné a közszolgák bérét az LMP

Az LMP szerint a legkevesebbet keresőknek is biztosítani kell a létminimumot. Ezt is tartalmazza a pártnak a dolgozói szegénység felszámolására tett hétpontos javaslata, amelyet Schiffer András társelnök ismertetett pénteken, a párt majálisán, a budapesti Városligetben.

A társelnök hangsúlyozta: nem a mesterségesen alacsonyan tartott bérekkel, hanem a munkaerő képzettségével kell felvenni a versenyt más országokkal.

Közölte azt is, hogy emelnék a béreket a közszférában, csökkentenék a gyermekeket nevelők és az induló kisvállalkozások terheit, valamint a helyben termelt élelmiszerek áfáját, átalakítanák a közfoglalkoztatás rendszerét, és nemet mondanának az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi egyezményre.

Schiffer András, bírálva, hogy az adózók fele kevesebb mint nettó 87 ezer forintot keres. Kifejtette: többkulcsos adórendszerrel és a munkavállalói járulékok csökkentésével a minimálbér nettó értékét 35 százalékkal, az átlagbérét 24 százalékkal emelnék, ezzel 3 millió forintos éves jövedelemig mindenki jól járna.

Növelnék a közszférában hetedik éve befagyasztott béreket, mivel ott egyharmados a dolgozói szegénység. Az állami, önkormányzati cégek munkavállalói esetében is kötelezővé tennék a bérajánlások végrehajtását, továbbá a pedagógiai asszisztensek, az egészségügyi szakdolgozók és a szociális dolgozók jövedelmét is megemelnék, utóbbiakét 30 százalékkal.

Az egyetemi, főiskolai tanulmányok megkönnyítéséért a tanulmányok végéig, de legfeljebb a gyermek 24 éves koráig biztosítanák a szülőknek a családi adókedvezményt és a családi pótlékot. Az induló mikro- és kisvállalkozásoknál az LMP 6,5 százalékos járulékcsökkentést vezetne be, a hosszú távú cél pedig az, hogy adó- és járulékterheik he haladják meg bevételeik felét.

Az LMP emellett a helyi gazdaságok "felpörgetéséért" 5 százalékra csökkentené a helyben termelt alapvető élelmiszerek áfáját - folytatta Schiffer András.

Így alakítanák át a közfoglalkoztatást

A társelnök részletezte azt is, miként alakítanák át a közfoglalkoztatást úgy, hogy az abban dolgozók visszaléphessenek a munkaerőpiarca. Minimálbért fizetnének a közfoglalkoztatottaknak, és azoknak tartanák fenn ezen állásokat, akik nem képesek visszakerülni a munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatottakat is képeznék, nekik is biztosítanák a munkaerő-piaci szolgáltatásokat, a közfoglalkoztatást pedig az alapanyag-termeléstől a feldolgozás irányába mozdítanák el.

Schiffer András szégyennek nevezte, hogy jelenleg a második legnagyobb közfoglalkoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, szerinte ezzel a kormányzat mesterségesen tartja alacsonyan a közszféra béreit.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatban Schiffer András egyebek mellett azt kifogásolta, hogy az ellentételezés nélkül engedné be az amerikai cégeket az európai közbeszerzési piacra.

Együtt: a magyar családok rosszabbul élnek

Az Együtt szerint hét évvel a 2008-as magyar és világgazdasági válság kezdete után a magyar családok rosszabbul élnek, mint akkor, több adót fizetnek és sokaknak munkahely sem jut, ezen változtatni kell - mondta Szigetvári Viktor pártelnök pénteken a fővárosban.

A pártelnök az Együtt családi napján tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: el kell törölni az egykulcsos adót, jelen formájában meg kell szüntetni a közmunkát, a piac és az állam között olyan tisztességes együttműködést kell megvalósítani, amely "kerüli az elmúlt huszonöt év demagógiáját", új munkahelyeket hoz létre, és segíti a lemaradókat.

Pápa Levente, az alapítvány kuratóriumának elnöke közölte: az Együtt elkötelezett híve a szociális piacgazdaságnak, azt gondolják, hogy ez az a gazdasági forma, amely a legnagyobb jólétet tudja biztosítani az állampolgároknak. Fontos azt is belátni - folytatta -, hogy "meg kell haladni a kilencvenes évek liberális konszenzusát", és el kell fogadni, hogy a piac önmagában nem fogja megoldani az ország foglalkoztatási válságát.

Az államnak aktív eszközökkel segítenie kell a munkához jutást - mondta, hangsúlyozva: e célra többet kell költeni, a legnagyobb probléma ugyanis a foglalkoztatási válság.

Jelezte, hogy az alapítvány és az Együtt az elkövetkező hetekben több javaslatot is tesz majd ebben a témában.

Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a közmunka kismértékben gyógyszer, nagy mennyiségben nagyon káros, lényegében a "halál". A közmunkában részt vevők számát a párt 50-100 ezerre csökkentené.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek