Kara Ákos és Kontur Pál javaslata - amelyet pénteken tettek közzé a parlament honlapján - megismétli, hogy az érintett vállalatoknál, így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram-, a víz-, a gáz- és egyéb energiaszolgáltatást végző szerveknél, csak úgy gyakorolható sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.

A hatályos szabályozás szerint az elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről a munkabeszüntetést megelőzően egyeztetni kell.

A kormánypárti politikusok ezen úgy változtatnának, hogy kimondanák: a még elégséges szolgáltatást törvény állapíthatja meg. Törvényi szabályozás hiányában sztrájk csak akkor tartható, ha a felek előzetesen megállapodtak az elégséges szolgáltatásról.

Amennyiben ez nem jön létre, a sztrájk akkor lenne megtartható, ha a felek bármelyikének kérelmére a munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. A munkaügyi bíróságnak öt napon belül, nemperes eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után kellene döntenie. A határozat ellen a közléstől számított öt napon lehetne fellebbezni, a másodfokú bíróság pedig ugyancsak öt napon belül döntene.

A törvényjavaslat a kihirdetését követő napon lépne hatályba, rendelkezéseit pedig már a hatálybalépésekor folyamatban lévő egyeztető eljárás során is alkalmazni kellene.

Kara Ákos és Kontur Pál indoklásukban azt írják, hogy az elégséges szolgáltatásról szóló megállapodás elmaradása jogbizonytalansághoz vezet a munkabeszüntetés jogszerűségét illetően, ezért tették meg javaslatukat. Az indítvány egyértelművé teszi, hogy megállapodás vagy bírói döntés hiányában a sztrájk jogellenes - hangsúlyozzák, hozzátéve: a rövid bírósági határidők biztosítják, hogy ne lehetetlenüljön el a sztrájkjog gyakorlása.

Jobbik: a módosítási javaslat alkotmányos jogot csorbíthat

A Jobbik tudatában van annak, hogy szükséges az elégséges szolgáltatás meghatározása, "amellyel meg kell határozni a lakosság biztonságát garantáló szolgáltatási mértéket, azonban a sztrájk, mint a munkajogi harc végső eszközének értelme nem kérdőjelezhető meg" - szögezte le az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében Bertha Szilvia országgyűlési képviselő.

Szerinte az önálló képviselői indítványként beterjesztett jogszabály-módosítás nem alkalmas e probléma rendezésére.

A később törvénybe is foglalható megállapodások megkötését komoly szakmai egyeztetéseknek kell megelőznie, amelyre még kezdeményezések sem indultak; a javaslat nem hagy felkészülési időt a megállapodásokra, annak hiányában a döntést a bíróság hatáskörébe utalja ötnapos határidővel, ami "abszurd szakmai elvárás" még a kompetens ágazati szakemberektől is - írta Bertha Szilvia.

Az ellenzéki politikus hozzátette: mivel a sztrájkhoz való jog a munkavállalók alkotmányos alapjoga, komoly aggályokat vet fel a korlátozása; a sztrájkjog szűkítését úgy akarja elérni a hatalom, hogy a megállapodások megkötéséig nem tartható munkabeszüntetés. Ha a javaslatot elfogadja az Országgyűlés, akkor - megállapodások hiányában - hónapokra ellehetetlenül a sztrájkjog gyakorlásának lehetősége a közszolgáltatások területén - tartalmazza a közlemény. Az érdekegyeztetéseket folyamatosan megkerülő kétharmados kormány számára lehetőség nyílik olyan tartalommal megalkotni az elégséges szolgáltatásokat előíró törvényeket, amelyek akár hosszú távra is értelmetlenné tehetik a sztrájkjog gyakorlását - fogalmazott Bertha Szilvia.

A Jobbik a törvényjavaslatot elutasítja, elfogadása esetén pedig megteszi a szükséges lépéseket - zárul a közlemény.