A kormány tervei szerint jövő januártól vezetnék be a pénzügyi tranzakciókat terhelő illetéket, vagyis a sárgacsekk-adót.

Az új közterhet a lakossági és a vállalati banki, illetve postai tranzakciók után, így a készpénzfelvétel és -befizetés, a banki átutalások, a csoportos beszedések, a bankkártyás vásárlások és a postai pénzforgalmi tranzakciók után vetnék ki. Az illeték általános kulcsa 0,1 százalék lehet, vagyis ezer forintonként egy forint vándorol az államkasszába. A sárgacsekk-adót -–a szolgáltató, ebben az esetben a bank vagy a takarékszövetkezet szedné be az ügyféltől, és utalná tovább az adóhivatalnak. A kormány 130-228 milliárd forint bevételre számít az új közteherből.

A jelenlegi információk alapján az illetéket minden pénzmozgás után kivetik. Amikor a munkáltató elutalja a dolgozó -– egyébként már leadózott -– fizetését, annak egy ezrelékét máris lecsippentik, s ugyanígy minden további pénzmozgás után. Ha valaki a bankkártyájával fizet, átutal a számlájáról, máris "ugrik" az adott összeg újabb egy ezreléke.

A lap cikke szerint egy átlagos magyar munkavállaló esetében a tranzakciós adó nem jelent különösebben nagy pluszterhet. A KSH legutóbbi adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete havi 141 ezer forint. Az említett kétezrelékes adóteherrel számolva ez havi 282, éves szinten 3384 forint elvonást jelent.

A gazdaság fehérítése ellen hat a sárgacsekk-adó

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában úgy fogalmazott: a pénzügyi tranzakciós illeték nem bankspecifikus, minden magyarországi pénzmozgásra kivetik, ezért ugyanúgy érinti a bankokat is, mint mindenki mást. Jelezte: a bankszövetség álláspontját akkor alakítja ki, miután megkapta a tervezetet. Az egyeztetések a közeljövőben kezdődnek el arról, hogy mire és hogyan vonatkozzon. A főtitkár szerint, amennyiben a pénzügyi tranzakciós illetéket mindenre kiterjesztik, a növekedést nem akadályozza, ugyanakkor a gazdaság fehérítése ellen hat.

Népszabadság, Napi Gazdaság