Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 12 éve

Július elsején hatályba lépett a "rabszolgakódex"

Július elsején hatályba lépett az új Munka törvénykönyve (Mt.). Az ellenzéki pártok és a Vasas Szakszervezeti Szövetség tiltakozik ellene, mert úgy vélik, az új munkajogi kódex kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat.

Az új kódex, amelynek célja a magyar munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, 1992-es elődjét váltja fel. Újdonság, hogy a munkaszerződésben már nem lesz kötelező megjelölni a munkavégzés helyét, így a szerződésben csak a munkavállaló alapbérét és munkakörét kell rögzíteni. A munkavállaló a jövőben nem folytathat olyan magatartást, amely a munkáltató helytelen megítéléséhez vezet, és ebben a körben a véleménynyilvánítási szabadság is korlátozható. Szintén újdonság, hogy a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz. Az előző kódexben nem szerepelt, az új törvénykönyv ugyanakkor gyakorlatilag intézményesíti munkajogi szempontból a hálapénzt azzal, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el.

A védett korra vonatkozó szabályozás úgy változik, hogy miközben a védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év, a munkáltató a munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha az lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Teljesen új elem a törvénykönyvben az úgynevezett munkavállalói biztosíték. E szerint a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki "munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít", a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.

Az új Munka törvénykönyve bevezet több, rugalmas munkaviszonytípust, így a behívás alapján történő munkavégzést, a munkakörmegosztást, valamint a többmunkáltatós munkaviszonyt.

Szerepel az is a júliussal hatályba lépett törvénykönyvben, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás-minimálbér) összegét és hatályát - a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) folytatott konzultációt követően - a kormány állapítja meg. Újdonság az is, hogy a kabinet a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg.

Mostantól csak a többműszakos munkarendben, illetve a készenléti munkarendben foglalkoztatottaknak jár a vasárnapi pótlék (változatlanul az alapbér fele), míg a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló százszázalékos bérpótlékot kap.

Jelentős változás a délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék átalakulása: műszakpótlék (30 százalékos) júliustól az este 18 és reggel 6 óra között végzett munkáért jár. 15 százalékos éjszakai pótlékot kap az a - műszakpótlékra nem jogosult - munkavállaló, aki ugyancsak este 6 és reggel 6 között dolgozik.

A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét. Eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerződésben maximum hat havi átlagkereset volt a kártérítés lehetséges mértéke.

Az átlagkereset intézménye nem szerepel az új Mt.-ben, helyette a távolléti díjat vezették be, amelybe azonban nem minden bérelem tartozik bele.

Bevezetik a kötetlen munkarendet, amely akkor alkalmazható, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - írásban átengedi a munkavállalónak.

A munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti feladatainak ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. Korábban a kedvezmény mértéke minden 3 tag után 2 óra volt, vagyis tagonként 40 perc; ez most 30 percre csökken, ezenkívül megszűnik a szakszervezeti kifogás jogintézménye.


A jogszabályváltozások ellen tüntettek Budapesten



A vasárnap életbe lépő munka törvénykönyve és a sárgacsekk-adó ellen tiltakozott az LMP, a Szolidaritás és a Negyedik Köztársaság (4K!) szombaton Budapesten, a Nemzetgazdasági Minisztériumnál. Jávor Benedek, az LMP parlamenti frakcióvezetője a rabszolgamunka törvénykönyvének nevezte a vasárnaptól hatályos jogszabályt, amely szavai szerint teljes kiszolgáltatottságba taszítja a munkavállalókat, megsemmisíti a jogvédelmüket és egy olyan "kaszárnya-kapitalizmus" felé viszi az országot, amely az alacsony képzettségű, olcsó munkaerővel próbál versenyezni a világpiacon.

Az ellenzéki politikus szerint a kormány a "100 dolláros kínai munkaerővel" akarja versenyeztetni a magyarokat, és a munkavállalók kiszolgáltatottságával próbál versenyképességet teremteni. Hozzátette, mindemellett "átgondolatlan adóhisztériát" és "rommá adóztatott gazdaságot" lát.

Székely Tamás, a Szolidaritás mozgalom társelnöke úgy vélekedett, hogy a munka törvénykönyve azoknak szól, akik eddig "csaltak, loptak", és ezután ezt törvényesen tehetik. A politikusokat arra szólította fel, hogy nézzenek szembe azokkal, akiknek helyzete, bére tőlük függ. Az érdekképviseleteket arra kérte, hogy tűzzenek fekete zászlót székházaikra.

Nagy András, a közelmúltban párttá alakult 4K! alelnöke a munkanélküliség mellett a másik legnagyobb problémának a szürke- vagy feketegazdaságot nevezte, jelezte, hogy a bejelentés nélkül dolgozókat sem a régi, sem az új jogszabály nem védi. Álláspontja szerint a kormány tudatosan kihasználja ezt a kényszerhelyzetet, amivel "bármelyik céget a markában tarthatja".

A rendezvényen egy petíciót is felolvastak, amelyben a munka törvénykönyvének visszavonását és a szakszervezetekkel közösen előkészítendő új törvényt követeltek. Emellett azt kérték, hogy a kormány vonja vissza az adótörvényeket és a költségvetési javaslatot, ősszel pedig nyújtson be olyan jogszabályt, amely megszünteti az egykulcsos adót és a megszorításokat.

A flashmobon (villámcsődület) egy iratmegsemmisítővel vágták szét a munka törvénykönyve egy példányát és a mintegy 100 résztvevő sárga csekkekkel ragasztgatta tele a minisztérium bejáratát.


Czomba Sándor ígérete



Egyetlen munkavállalónak sem kell kevesebb pénzért többet dolgoznia az új munka törvénykönyve miatt - reagált az előzőekre Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára. Az államtitkár rámutatott: az új munka törvénykönyve az eddiginél sokkal rugalmasabban kezeli majd az esetleg felmerülő problémákat, és "meggyőződésem, hogy ezzel Magyarországon egyre több embernek lesz majd munkalehetősége". "Azok, akik tisztességgel, becsülettel végzik a munkájukat, akár munkavállalói, akár munkáltatói oldalon, kifejezetten örülni fognak annak, hogy ez az új munka törvénykönyve hatályba lépett" - hangsúlyozta az államtitkár.


A vasasok fekete zászlót tűztek ki



A Vasas Szakszervezeti Szövetség korábbi döntése értelmében vasárnap fekete zászlót tűzött ki budapesti székházára, ezzel tiltakozva amiatt, hogy álláspontjuk szerint a július elsejével életbe lépő új munka törvénykönyve a munkavállalóknak és a szakszervezeteknek egyaránt hátrányt okoz.

Balogh Béla, a szakszervezeti tömörülés országos elnöke elmondta: az új munka törvénykönyve hatályba lépése után abban bíznak, hogy a kormány és a munkaadók velük egyeztetve döntenek a munka világát érintő kérdésekről, ugyanakkor bíznak abban is, hogy felértékelődik a kollektív szerződések jelentősége. A vasas szakszervezet területén mintegy kétszáz társaságnál van hatályban kollektív szerződés, reményeik szerint ezek szerepe a jövőben erősödik, és hatályba is maradnak.


MSZP: Orbán Viktor kizsigereli a munkavállalókat



Az MSZP szerint a kormány az új munka törvénykönyvével újabb "rabláncot" tesz a dolgozó emberekre. Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke szerint a július 1-jétől hatályos törvénykönyv kiszolgáltatottabbá teszi a dolgozókat, csorbítja a munkavállalói jogokat, kizárja, hogy az állami cégeknél a kollektív szerződés kedvezően térjen el a kódex általános szabályaitól, és regionális minimálbér bevezetését is lehetővé teszi, amely elsődlegesen a Kelet-Magyarországon élőket sújthatja.

A politikus közleménye szerint az egész "tudatosan kitervelt nemzetrombolás". "Hiába hazudozik Orbán Viktor és kormánya, hiába igyekeznek meghamisítani az adatokat, az emberek már érzik a bőrükön, saját sorsuk egyre tragikusabbá válásán, hogy a miniszterelnök terve valóban az életük, megélhetésük leépítésére, önbecsülésük, emberi tartásuk összeroppantására tör" - írta.

"Orbán Viktor és kormánya, a kormányzó pártok egytől egyig felelősek ezért az alávaló gazemberségért. Személyesen is, egytől egyig felelni fognak érte 2014-ben. A nép nem felejt" - olvasható Gúr Nándor közleményében, amelyben arra is felhívja a figyelmet: minden adat arról árulkodik, hogy a magyar munkavállalók - ha tehetik - menekülnek az országból és a fiatalok mintegy fele nem akar Magyarországon élni.


Jobbik: kevesebb bérért több munka



A Jobbik szerint a kormány a július 1-jén hatályba lépett új munka törvénykönyvével a jogegyenlőtlenséget, a kiszolgáltatottságot foglaltak törvénybe, amely egy "rabszolgakódexszel" ér fel - közölte Bertha Szilvia, a párt országgyűlési képviselője. Az ellenzéki képviselő közleménye szerint a munkahelyteremtéshez az élőmunkát terhelő adók és járulékok radikális csökkentésére, fejlesztési-beruházási finanszírozási lehetőségekre, és nem utolsósorban fizetőképes keresletre, piacra lenne szükség.

Azt írta: mostantól nemcsak még jobban lehet hajszolni a dolgozókat - immár büntetlenül, mivel "törvényileg is engedélyezett" -, de az esetleges hibákért is aránytalanul nagy anyagi felelősség terheli a munkavállalót. Különösen veszélyes ez akkor, amikor maga a törvény teremt lehetőséget arra, hogy a normális munkamenethez szükséges létszámot a profit maximalizálása céljából jelentősen alultervezzék a cégek, és az embereket kimerülten, a minimális pihenés lehetővé tétele nélkül is dolgoztatni lehessen akár veszélyes, felelősségteljes munkakörben is. Így bizony borítékolhatóak a károkozással járó hibák, amelyek miatt a kártérítések a sokszor minimálbért alig kereső embereket terhelik majd - tette hozzá.

A kormány nem hajlandó tudomásul venni, hogy a munka világát szabályozó legfőbb törvények sok évtizeddel, akár másfél évszázaddal ezelőtt pontosan azért születtek meg, mert a munkáltatók embertelen feltételekkel és körülmények között dolgoztatták alkalmazottaikat. Ezért volt szükség az alapvető munkavállalói jogok meghatározására, törvényben rögzítésére, a munkáltató és munkavállaló jogegyenlőségének megteremtésére - hangsúlyozta Bertha Szilvia.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Átadták a Kerékpárosbarát Munkahely díjat

A 2023-mas pályázatra 29 település és 37 munkahely jelentkezett. Teljes cikk

Hornung Ágnes: a munka és a magánélet összehangolása kiemelten fontos

A családokért felelős államtitkár elmondta, hogy a kormány még nagyobb hangsúlyt akar fektetni a családok "testi-lelki-szellemi egészségének" elősegítésére. Teljes cikk

Megérkezett a számlákra a Babakötvény után járó éves állami támogatás

Évi 12 ezer forint állami támogatás azoknak jár, akik egy év alatt legalább 120 ezer forintot tesznek félre ebben a megtakarítási formában -... Teljes cikk