Káosz lehet az evásoknál

Ruszin Zsolt adószakértő határozott véleménye, hogy az evás vállalkozóknak nem kell a tevékenységre jellemző kereset szerint tb-járulékot fizetniük, és ezt a véleményét fenntartja annak ellenére is, hogy az adóhivatal és más adószakértők is ennek az ellenkezőjét mondják.

Egy biztos: szja oldalról nem kell figyelembe venniük az evásoknak a tevékenységre jellemző keresetet, mivel náluk nincs osztalékfizetés. Tb-oldalról viszont megosztott a szakma.

Ruszin Zsolt szerint elég, ha az evás minimálbér szerint vallja be és fizeti meg a tb-járulékot. Nincs félnivalója az adóhatósági ellenőrzésnél, hiszen az eva által minden jövedelme legális. Másrészt miért is vallana több járulékot, ha ebből nem származik előnye (például nem készül nyugdíjba)? - írta blogján, és erősítette meg lapunk megkeresésére, amit leírt. Jellemzően nem is ellenőrzik az evásokat társadalombiztosítási járulék okán - tette hozzá.

Az APEH pedig megerősítette a FigyelőNetnek: az evásoknak a tevékenységre jellemző kereset szerint kell tb-t fizetniük, és ettől csak indokolt esetben lehet eltérni.

Mi a tevékenységre jellemző kereset?

2010. január 1-jétől a "főfoglalkozású" biztosított társas és egyéni vállalkozónak havi átlagban nem a dupla minimálbér, hanem legalább a tevékenységre jellemző kereset alapján kell járulékot fizetnie, és ha osztalékot venne fel, akkor szja-t is.

A tevékenységre jellemző keresetet a vállalkozó állapítja meg magának meghatározott módszerek alapján, és erről feljegyzést kell készítenie. Ha nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a vállalkozó fizethet kevesebbet, de akkor is legalább a minimálbér után kell járulékot fizetnie.

Az evásnak nincs "jövedelme"

Ruszin Zsolt a törvény szövegére hivatkozik, ami kimondja, hogy ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, akkor a foglalkoztató a bevallásban bejelentést tehet róla, mennyi volt a tényleges jövedelme. Ekkor csak ez után, de legalább a minimálbér erejéig kell megfizetnie a tb-járulékot. S itt a tényleges jövedelemre helyezi a hangsúlyt.

Az evás adózási formának ugyanis az a lényege röviden, hogy csak a bevételek után kell 30 százalék egyszerűsített vállalkozói adót fizetni. Vagyis az evás vállalkozónak (egyéni, vagy társas) nincs külön úgynevezett "bérjellegű kifizetése", vagyis "jövedelme". Mivel pedig az evás jövedelme nulla, az semmiképpen nem fogja elérni a tevékenységre jellemző kereset mértékét. Ezért mondja azt Ruszin Zsolt, hogy az evás fizethet tb-t a minimálbér szerint. Az a határozott véleménye, hogy másképp nem is értelmezhető a törvény.

Nem kötelező, mégis kell

A tb-járulékot a tevékenységre jellemző kereset szerint kell fizetniük az egyéni és társas vállalkozó evásoknak is - mondta a FigyelőNet megkeresésére Zara László adószakértő.

Dönthet azonban úgy is az evás, hogy nem a tevékenységre jellemző keresetet jelöli meg tb-alapként, hanem (ha annál kevesebb volt a személyes közreműködése, akkor) kevesebbet ír be a bevallásába (de legalább a minimálbérnek megfelelő összeget). Ezzel eleget is tett a bejelentési kötelezettségének.

Igen ám, de felmerül a kérdés: hogyan bizonyítja az evás, hogy kevesebb volt a személyes közreműködése, mint a tevékenységére jellemző kereset. Másképp nem tud bizonyítani, csak ha nyilvántartást vezet a személyes közreműködéséről - állította Zara László. Mindezt annak ellenére meg kell tennie, hogy a jogszabály tb oldalról nem írja elő a feljegyzéskészítést, ahogyan azt sem, hogyan kell megállapítani a tevékenységre jellemző keresetet. Ezeket csak az szja-törvényben írták le.

Evásnál nehéz értelmezni, hogy mennyi a személyes közreműködés. Hiszen direktbe nem ad magának kifizetést a vállalkozó, hanem az eva megfizetése után minden jövedelme adózottnak számít - állapította meg Zara László is. Ennek ellenére a tb-jogszabályoknak nem tud másképp megfelelni, csak ha elkészíti a tevékenységre jellemző keresetről a feljegyzést. Ha nem írja le, hogy mennyi lenne a tevékenységre jellemző keresete, akkor mi alapján mondaná az adóellenőrzésnél, hogy kevesebb után tb-zett? - érvelt.

Az evás sem hagyhatja figyelmen kívül?

Futó Gábor adószakértő is úgy gondolja, hogy az evás is bajba kerülhet. Az adóhatóság ugyanis megkérheti, hogy mutassa meg a bevételi és a költség számláit (utóbbiakat figyelembe ugyan nem kell vennie, de gyűjtögetnie igen). A kettő különbözetére pedig rámondhatja, hogy ez volt az evás jövedelme. Ha pedig ez több, mint amennyi után járulékot fizetett, akkor megállapíthatja, hogy a többlet után is kellett volna járulékot fizetnie - tette hozzá.

Az APEH kérdésünkre úgy nyilatkozott, hogy az eva-s egyéni vállalkozó a tevékenységre jellemző keresetet akkor hagyhatja figyelmen kívül, ha a valós jövedelme után, de legalább a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat. E vállalkozói kör valós jövedelme számítható - tették hozzá.
Az eva-s társas vállalkozóknál mivel kifizetett járulékalapot képező jövedelem jellemzően nincs (esetenként előfordul, s akkor az képezi a járulék és a személyi jövedelemadó-alapot, de legalább a minimálbér), a tevékenységre jellemző kereset az eva-s nyilvántartás alapján kerül megállapításra - erősítette meg az adóhivatal.

Lehetetlenség nyilvántartani?

Zara László szerint az evás csak a hasonló tevékenységi körben dolgozók fizetését figyelembe véve tudja kiszámítani a tevékenységre jellemző keresetét, mert nála az elvárt haszon fogalma nem értelmezhető.

Tehát fel kell jegyeznie, naponta mennyi volt a személyes közreműködése, és ahhoz hozzá kell rendelnie az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) statisztikájából, hogy a régióban mennyi az adott szakmában dolgozók átlagkeresete. Ha több szakmában is dolgozik, akkor szakmánként kell ugyanezt leírnia.

Ezt pedig lehetetlenség kivitelezni - jelentette ki Zara László. Ilyen szigorú munkaidő-nyilvántartás még az alkalmazottaknál sincs, akkor sem, ha egy munkavállalónak munkaköréből adódóan több szakmában is van feladata. Pedig a törvény alapján úgy tűnik, hogy ezt a sziszifuszi adminisztrációt nem úszhatják meg a vállalkozók - tette hozzá.

Egyedül azoknak a másodállású evásoknak nem kell foglalkozniuk a tevékenységre jellemző keresettel, akiknek van heti 36 órát elérő munkaviszonyuk - összegzett Zara László.

Az APEH így számolna

Az adóhivatal szerint az eva-adózó egyéni vállalkozónál is háromféle módon állapítható meg a járulékalap:

az összehasonlító elemzéssel kiszámított díjazásátlagolás-, vagy

a szokásos piaci haszon összehasonlító elemzéssel számított átlagösszege-, vagy

a szokásos piaci haszon helyett a megengedett költségekkel csökkentett bevétel 80 százalékának figyelembevételével.

A ténylegesen elért jövedelem számításánál az eva alap csökkenthető az eva-, a helyi iparűzési adó összegével (ezen kívül az eva törvény által meghatározott költséggel), majd a fennmaradó összegből visszaszámítolással (mint az áfánál) levonható a bevallásra, befizetésre kerülő társadalombiztosítási járulék címén 21 százalék, s az így képződött összeget kell lényegében valós jövedelemnek, azaz járulékalapnak tekinteni.

Amennyiben az eva-s egyéni vállalkozó a valós jövedelmet veszi figyelembe, feljegyzést nem kell készítenie, de a valós jövedelem számítását természetesen bizonyítania kell. Az adóhivatal válaszában még felhívta arra a figyelmet, hogy az eva-adózó vállalkozó a sima vállalkozásban kimutatott költségeket (pl. gépjárműköltség) nem érvényesíthet, mivel az egyszerűsített vállalkozói adózás az ilyen költségek elszámolását nem teszi lehetővé.

Minimálbér - mikor indokolt?

Mivel az adóhivatal azt írta, indokolt esetben elfogadható a minimálbér szerinti tb-fizetés az evás vállalkozóknál, külön rákérdeztünk, ezt hogyan kell érteni. Azt válaszolták, a minimálbér figyelembe vétele indokolt, ha például a vállalkozás bevétele alacsony, esetleg nincs, azaz, ha indokolt a díjazás alacsony szintjének a megállapítása vagy csökkentése.
Nem indokolt a minimálbér utáni járulékfizetés akkor, ha a munkáért, tevékenységért elszámolt jövedelem azért kerül a minimálbér összegében kifizetésre, hogy kevesebb adót kelljen fizetni (adóminimalizálás) - figyelmeztettek.

Ruszin Zsolt adószakértő ennek ellenére fenntartotta az álláspontját, mondván: ha mégis lenne tb-t érintő adóellenőrzés az evásoknál, akkor sem kellene félniük, ha minimálbér szerint vallottak.

Amikor ugyanis az ellenőrzés során a revizorok felteszik a már ismert kérdést:"Miért nem vállalnak több járulékfizetést?", akkor erre a kérdésre Ruszin Zsolt szerint a helyes válasz a következő:"Azért, mert nem kötelező!".

Az adóhatóság ekkor nem tesz megállapítást, szemben azzal a hivatali állítással, miszerint egyfajta sejtelmes adóelkerülésre hivatkozással eljárás indulna az eva alany ellen - jelentette ki.
Az elmúlt évek propagandájának éppen az volt a lényege, hogy tévhitek alakuljanak ki, aminek eredményeképpen több járulékot fizetnek a vállalkozások - tette hozzá.

A tevékenységre jellemző kereset alkotmányos, mondta ki nemrégiben az Alkotmánybíróság. A szabályt ennek ellenére alkalmazhatatlannak tartja az Adókamara, ezért Orbán Viktorhoz fordult, kérve, hogy a kormány törölje el a törvényt. A jobbikon kívül a háziorvosok képviselője is törvényjavaslatot fogalmazott a szabály eltörlésére. A kormány szándéka még ismeretlen.