Ki kap majd állami nyugdíjat?
Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzést készített, amelyben sorra veszi a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosításáról szóló lehetséges alkotmánybírósági döntések következményeit. A tét nem kevesebb, mint hogy a magánnyugdíjpénztárakban maradó közel 100 ezer ember számíthat-e állami nyugdíjra, vagy fizet az adóvá keresztelt járulékot ellentételezés nélkül.
Azok, akik tavaly decemberben ragaszkodtak a magánnyugdíjpénztári tagságukhoz, a mai állapot szerint nem számíthatnak állami nyugdíjra. Kérdés, hogy ha a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulékot megduplázza a kormány, az új rendelkezés vonatkozik-e majd a szolidaritási rendszerből kirekesztettekre. Amennyiben az ő kötelezettségük továbbra is 10 százalék marad, csökken a veszteségük a jelenlegi rendszerhez képest. De még nem ismert a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának államosításáról szóló alkotmánybírósági döntés sem. Bár az Origó hírportál értesülései szerint az Alkotmánybíróság a törvény két pontjának módosítását javasolja, ezt eddig az illetékesek nem cáfolták és meg sem erősítették. Hírek szerint a bírák kifogásolták az állami nyugdíjjogosultság megvonását a magánnyugdíjpénztárban maradóktól, illetve a munkáltatói nyugdíjjárulék átnevezését nyugdíj-hozzájárulássá. Ha a taláros testület az említett két pontot elutasítja, a kasszákban maradt közel százezer főnek is jár majd állami nyugdíj, ami azt is jelenti, hogy jobban járhatnak, mint az állami rendszerbe visszalépők. A számlákon felhalmozott tagdíjból származó nyugdíj szintjét kizárólag a befektetések hozama és nem az állam befolyásolja.
Ha mégis kapnak nyugdíjat a maradók
Ha az Alkotmánybíróság úgy határozna, hogy a 100 ezer pénztártag 24 százaléknyi befizetése után mégis keletkezne szolgálati idő, vagyis az érintett jogosult lenne állami nyugdíjra, akkor mi lesz a visszalépő hárommillió állampolgárral? A kialakult helyzet ugyanis ekkor az ő diszkriminációjukat jelentené, mivel nem voltak tisztában a választás kimenetével. Az Alkotmánybíróság nem várhatja el, hogy minden állampolgár tisztában legyen azzal, hogy a szituáció alkotmányellenes, és ezért ne a veszteségminimalizáló alternatívát válassza. A 100 ezer embert pedig racionalitása és jogállamba vetett bizalma vezérelhette akkor, amikor nem fogadta el az ajánlatot. Ha a maradóknak mégis jár az állami nyugdíj, azzal önmagában még nem oldódik meg minden bizonytalanság. A kormány nem rendezte a magánnyugdíjpénztárak helyzetét, amelyek jelentős működési veszteséget termeltek rentábilis létszám híján, amit egyelőre a maradó pénztártagok állnak.
Pénztári rendszer önkéntes alapon
Vissza lehet-e állítani a magánnyugdíjpénztári rendszert? A "jogsértő" állapot megszűntetése lehetséges, ehhez azonban arra van szükség, hogy a visszalépők számára újra lehetőség nyíljon arra, hogy - önkéntes alapon - belépjenek a pénztárakba. Technikailag a kifizetett reálhozam-tömeg elszámolása nem okozhat problémát, ahogy az sem, hogy a kormány hatványozottan számol a magánnyugdíjpénztári vagyonnal gazdaságpolitikai céljai megvalósításához.
Ez megvalósítható úgy, hogy a pénztári rendszerben maradók is hozzájuthatnak a reálhozamhoz. Igaz, a visszalépett tagok államhoz került eszközállományának értékesítése megkezdődött, de a pénzt tíz-tizenöt év múlva kell visszajuttatni a nyugdíjkasszába. A beszedett vagyont az állam a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben befizetésként jóváírja. Könnyen látható, hogy a felosztó-kirovó rendszer sajátossága révén a kormány megteheti, hogy hamarabb jut forráshoz, jóllehet, így kel[etkezik egy fedezetlen kötelezettség, amiért később kell helytállnia az állami nyugdíjkasszának. (A magyar családok kétharmada mindössze néhány hónapot tudna átvészelni, ha a fő kereső elvesztené a jövedelmét.)
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A nettó kereset mediánértéke 340 700 forint volt. Teljes cikk
A rendelőben több osztályon is szünetelni fog az ellátás az átmeneti szakemberhiány miatt. Teljes cikk
A hirdetés személyzeti étkezést és kedvezményes nyaralási lehetőségeket ígér leendő dolgozóinak. Teljes cikk