Kiszolgáltatott helyzetben a munkakeresők - adatvédelmi biztosi ajánlás született

Kiszolgáltatott helyzetben a munkakeresők - adatvédelmi biztosi ajánlás született2006. március 2.

Évről-évre több indítvány érkezik az Adatvédelmi Biztos Irodájába, melyekben az állampolgárok munkahelykereséssel kapcsolatos negatív tapasztalataikról számolnak be. A Hivatal tíz éves gyakorlata, valamint a nemzetközi tapasztalatok alapján, az álláskeresők személyes adatok védelméhez való alkotmányos jogainak egységes alkalmazásának biztosítása céljából az Adatvédelmi Biztos ajánlást tett közzé.
I.

A munka világa az adatvédelemnek egy sajátos területe abból a szempontból, hogy az adatkezelő és az adatkezelésben érintett személy, az adatalany között a leginkább érzékelhető, tetten érhető az alá-fölérendeltségi viszony. A munkavállaló többnyire olyan egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetben van a munkaviszony fennállása alatt, amelyben az akarata – a munkáltatóéval szemben – gyakran meghajlik, esetenként pedig nem képes azt érvényesíteni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes munkáltatók ezt az alárendelt helyzetet kihasználva, törvényes jogalappal nem bíró adatkezeléseket rendelnek el, vagy azokhoz az érintett önkéntesnek nem nevezhető hozzájárulását kényszerítik ki. Szükséges megemlítenem ugyanakkor azt is, hogy más munkáltatók, adatkezelők sokszor azért folytatnak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) alapján jogellenes adatkezeléseket, mert nincsenek tisztában az adatkezelések pontos jogi hátterével. A közvetlenül irányadó, szektorális törvények és egyéb jogszabályok ugyanis a munka világában megjelenő adatkezeléseket csak igen felszínesen, esetenként pedig hiányosan szabályozzák.

A munka világán belül is azok a személyek vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben, akik korábbi munkahelyüket valamilyen oknál fogva elvesztették, s maguk és családjuk eltartása érdekében mihamarabb új munkahelyet kell keresniük. Az ilyen helyzetben lévő munkavállalók jogaikat – a kiszolgáltatott helyzetükből fakadóan –, csak igen korlátozottan képesek érvényesíteni.

A munkahelykeresés egyik formája a különböző médiumokban megjelenő álláshirdetésekre történő jelentkezés, melyeknek egy, az adatvédelem oldaláról sajátos fajtája, vadhajtása a jeligével ellátott hirdetés. Ennek általános jellemzője, hogy a hirdetést feladó személy személyazonossága, illetőleg ha a feladó cég, annak kiléte nem válik ismertté az érintett pályázó előtt, mindössze egy hagyományos, vagy elektronikus postacímet tartalmaz, melyre a kért személyes adatokat meg kell küldeni. Nem derül ki tehát az, hogy a munkavállaló pontosan hova, kinek küldi meg az esetenként igencsak terjedelmes listát kitevő személyes adatait tartalmazó jelentkezését, s az sem, hogy az adatkezelő a továbbiakban a személyes adatokat milyen célra kívánja felhasználni. A jelige mögött egy anonim adatkezelő áll, akiről az érintett személy konkrét adatokat nem tud, s a hivatalomhoz érkező panaszokból az derül ki, hogy a kiszolgáltatott, védtelen helyzetben lévő munkavállalók a megküldött személyes adataik további sorsáról az esetek túlnyomó többségében többé semmilyen tájékoztatást nem kapnak.

A munkahelykeresés további tipikus formája a munkaközvetítőkön keresztül történő álláskeresés. Ennek a magánkeretek között működő formája a magán-munkaközvetítői tevékenység, mely során a munkavállaló, jóllehet ismeri a személyes adatait kezelő személyt, egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzete ugyanakkor esetenként mit sem változik, s ebből fakadóan olyan személyes adatokat is megad a munkaközvetítő számára, melyek kezelése sokszor cél nélküli. A hivatalomhoz érkező beadványokból az is kitűnik, hogy egyes esetekben a magán-munkaközvetítők az érintett kifejezett kérelme ellenére sem szüntetik meg személyes adataik kezelését, vagy olyan személyeknek is megküldik azt – például külföldi munkáltatónak –, amelyhez az érintett nem járult hozzá, s melyről nincs tudomása.

II.

Az ismertetett adatkezelésekre – mint minden, a Magyar Köztársaság területén lefolytatott adatkezelésre – kiterjed az Avtv. hatálya. E törvény 2. § 1. pontja értelmében személyes adat bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. A törvény 2. § 2. pontja értelmében különleges adat a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat.

Az Alkotmánybíróság elvi jellegűnek is tekintett, 15/1991. (VI. 13.) AB határozata értelmében, az Alkotmány 59. §-ában biztosított személyes adatok védelméhez való jognak az a tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni tehát általában csakis az érintett beleegyezésével szabad; mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját is. Az ilyen törvény korlátozza az információs önrendelkezés alapvető jogát, és akkor alkotmányos, ha megfelel az Alkotmány 8. §-ában megkövetelt feltételeknek.

Az Avtv. 3. § (1) bekezdése értelmében személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli. A 3. § (2) bekezdése értelmében különleges személyes adatot, törvényi felhatalmazás hiányában csak az érintett írásos felhatalmazása alapján lehet kezelni.

Az Avtv. 5. §-a rendezi a célhoz kötött adatkezelés elvét. Ennek értelmében személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

Az Avtv. 7. § (1) bekezdése rendezi az adatok minőségének elvét. Ennek értelmében a kezelt személyes adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek, az adatoknak pontosnak, teljesnek és ha szükséges időszerűnek kell lennie, valamint a tárolásuk módjának alkalmasnak kell lennie arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

Az Avtv. 9. § (1) bekezdése értelmében személyes adat (beleértve a különleges adatot is) az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – harmadik országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére akkor továbbítható, ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, illetőleg feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme.

Az érintettek jogai kapcsán, az Avtv. 11. §-a elrendeli, hogy az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – törlését.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization – ILO) által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezményt Magyarországon a 2004. évi CX. törvény hirdette ki. Az Egyezmény 6. cikke értelmében a munkavállalók személyes adatainak feldolgozását a magán-munkaközvetítő ügynökségeknek úgy kell végezniük, hogy az biztosítsa az adatvédelmet és a munkavállaló személyiségi jogait, összhangban az egyes országok nemzeti jogával és gyakorlatával; az érintett munkavállalók képesítésére és szakmai tapasztalatára vonatkozó, illetve egyéb közvetlenül tárgyhoz tartozó információra kell korlátozniuk magukat.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 6. § (4) bekezdése értelmében a magán-munkaközvetítő tevékenység folytatásának, a magán- munkaközvetítők nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) rendelkezik. A 10. §. (1) e) pontja értelmében a magán-munkaközvetítés során tilos olyan személyes adatokat rögzíteni, nyilvántartásba venni, felhasználni, amelyekre a munkát keresők alkalmasságának a megítéléséhez nincs szükség, illetve amelyek a keresett munkával nincsenek közvetlen összefüggésben.

A Rendelet 10. § (5) bekezdése értelmében a külföldre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenység folyatatása során be kell tartani annak az országnak – a magán-munkaközvetítői tevékenységre vonatkozó – jogszabályait, amelyben történő munkavállalás elősegítésére a magán-munkaközvetítői tevékenység irányul.

A Rendelet alapján a magán-munkaközvetítő tevékenységet végzők adatait a székhelyük szerinti munkaügyi központ nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás tartalmazza többek között a magán-munkaközvetítő nevét, szervezeti formáját, székhelyét, telephelyét, a képviseletre jogosultak nevét, címét, illetőleg a magán-munkaközvetítői tevékenység belföldre vagy külföldre irányultságát. A 8. § (7) bekezdés értelmében a munkaügyi központ által vezetett nyilvántartásba – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek betartása mellett – bárki betekinthet, és arról másolatot kérhet.

III.

Az ismertetett alkotmányos követelményekből, jogszabályi háttérből fakadóan, az érintettnek a munka világában is alapvető joga, hogy a személyes adatainak kezelését nyomon követhesse. Ahogyan azt a korábban idézett alkotmánybírósági határozat is kiemeli, a személyes adatok kezelése során biztosítani kell azokat az eszközöket, garanciákat, melyek segítségével az érintett követni, ellenőrizni tudja személyes adatai kezelését. Amennyiben ez nem biztosított, úgy az adatkezelő oldalán olyan információs erőfölény alakulhat ki, melynek felhasználásával az érintett személy jogai, érdekei súlyosan sérülhetnek.

A munka világában tetten érhető, fokozott információs erőeltolódás leginkább a munkát kereső személyek esetében jelentkezik. Emiatt ennek a – néha kiszolgáltatott, védtelen helyzetben lévő – rétegnek a jogait fokozottan védelemben kell részesíteni, és az átlagosnál is nagyobb hangsúlyt kell fordítani arra, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos jogaikat érvényesíthessék, így mindenekelőtt személyes adataik kezelésének az útját nyomon követhessék.

1. Az álláshirdetésekben a hirdetést feladó személynek meg kell adnia azokat az adatokat, amelyek alapján az érintett felvételiző személy megfelelő tájékoztatást kaphat arról, hogy személyes adatait pontosan kinek is küldi meg. Meg kell jelölni továbbá azt az elektronikus, hagyományos postai címet, vagy telefonszámot, amelyen keresztül az érintett tájékoztatást kérhet arról, hogy a felvételi eljárás milyen stádiumban van, illetőleg annak mi lett az eredménye.

Esetenként, a hirdetést feladó személy olyan jellegű személyes adatokat is kér az érintett személytől – például kézzel írt önéletrajzot –, mely kezelésének a célja nem egyértelmű, ismertetlen. Ez okból a korábban ismertetett módon az érintett tájékoztatást kérhet az adatok kezelésének a céljáról. A megjelölt adatkezelési célnak meg kell felelnie a célhoz kötött adatkezelés, valamint az adatok minősége elvének is.

A felvételi eljárás lezárultával, annak eredményéről tájékoztatni kell az érintett munkavállalót, kérelmére az általa megküldött személyes adatait vissza kell juttatni a részére, azok kezelését pedig meg kell szüntetni.

A fentiekből következik, hogy a jeligével, anonim módon feladott álláshirdetések eredményeképpen létrejövő adatkezelések, a jelentkező munkavállalók személyes adatok védelméhez való jogát korlátozzák, sértik. Az adatkezelésekről ugyanis az érintett nem kap tájékoztatást, így az az alkotmányos követelmény, miszerint az érintett a személyes adatainak kezelését nyomon követhesse, nem érvényesül, s mivel nem ismeri az adatkezelő személyét, nem képes érvényesíteni az Avtv. által az adatkezeléssel kapcsolatban biztosított egyéb jogait sem.

A fentiek alapján, az álláshirdetésnek tartalmaznia kell tehát:
a feladó személyének, valamint ha nem azonos vele a későbbi adatkezelő, akkor annak pontos megjelölését,
azt az információs módot, formát, melyen keresztül az érintett tájékozódhat az adatkezelés céljáról, a személyes adatainak kezeléséről, illetőleg amelyen kérheti annak megszüntetését.

2. A magán-munkaközvetítők adatkezelésével kapcsolatosan gyakorta felmerülő kérdés, hogy milyen személyes adatokat kezelhetnek a munkát kereső munkavállalókkal kapcsolatosan. A korábban idézett jogszabályokból következik, a magán-munkaerőközvetítő az érintett munkavállalók képesítésére, szakmai tapasztalatára vonatkozó, valamint az alkalmasságának a megítéléséhez szükséges információkat kezelheti.

A gyakorlat során, a magán-munkaközvetítők az egyes konkrét állásokhoz szükséges adatoknál jóval szélesebb adatkört kezelnek arra való tekintettel, hogy az érintett adatait több munkáltatónak is megküldik, mert azok – a különböző munkakörök okán – eltérő adatkört kérnek meg. A magán-munkaközvetítők által, az egyes konkrét munkaköröknél szükséges, tágabb kört átfogó adatkezelések – ha a személyes adatok kezelése a várható munkakörök tükrében ténylegesen indokolható –, nem jogellenesek, nem tekintendők cél nélküli adatkezeléseknek. Ugyanakkor, a kezelt személyes adatok az egyes, munkát kínáló személyeknek nem adhatók át teljes körűen, csak azok, melyek a konkrét munkaviszony kapcsán, az alkalmasság megítéléséhez valóban szükségesek.

A magán-munkaközvetítő tevékenység irányulhat belföldre, illetőleg külföldre történő munkaközvetítésre. A külföldre történő munkaközvetítés során az adattovábbítást végző személynek vizsgálnia kell azt, hogy az a harmadik ország, melynek területére a személyes adatokat továbbítják biztosítja-e a megfelelő szintű védelmet a személyes adatok kezelése kapcsán. Amennyiben ilyen jellegű védelem nem biztosított, akkor a személyes adatok továbbítása csak akkor tekinthető jogszerűnek, ha az érintett kifejezett hozzájárulását ahhoz beszerezték. A kifejezett hozzájárulás alatt az értendő, hogy az érintett figyelmét külön felhívják arra, hogy abban az országban, ahova a személyes adatait továbbítani kívánják, nem biztosított az Európai Unió által megkívánt szinten a személyes adatok védelméhez való jog. Ezt a tájékoztatást az utólagos bizonyítás céljából írásban célszerű megtenni.

Jóllehet az Avtv. ilyen jellegű kötelezettséget nem keletkeztet, mégis az érintettek jogainak nagyobb fokú védelmet jelentené az, ha a hozzájárulása mellett az adattovábbítást végző személy az Európai Unió Bizottsága által kibocsátott, ilyen tárgyú határozatokban ismertetett szerződési minták alapján adattovábbítási szerződést kötne az adattovábbítás szempontjából cél országban székelő adatkezelővel.

A fentiek mellett szükségesnek tartom kiemelni azt, hogy a korábban idézett Rendelet 10. § (5) bekezdése értelmében a külföldre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenység folyatatása során be kell tartani annak az országnak – a magán-munkaközvetítői tevékenységre vonatkozó – jogszabályait, amelybe történő munkavállalás elősegítésére a magán-munkaközvetítői tevékenység irányul. E rendelkezés értelmében, ha a harmadik ország jogrendszere magasabb fokú védelmet biztosít a magán-munkaközvetítők adatkezelése tekintetében, mint a magyar, akkor az adattovábbítás során az adatkezelőnek azt kell betartania.

A magán-munkaközvetítők adatkezelésével kapcsolatosan végezetül arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy ha a tevékenység célja megvalósult – vagyis a munkaközvetítés sikeres volt – illetőleg ha az érintett azt kéri, az adatkezelőnek a személyes adatok kezelését meg kell szüntetnie. Abban az esetben, ha a személyes adatokat a magán-munkaközvetítő abból a célból továbbra is kezelni kívánja, hogy a jövőben újabb állásajánlattal keresse meg a munkavállalót, az csak akkor tekinthető jogszerűnek, ha az adatkezeléshez az érintett személy hozzájárulását megadta.

IV.

Az Avtv. 24. § e) pontjában foglalt jogkörömben eljárva felhívom az álláshirdetések feladóit, valamint magán-munkaerő közvetítéssel foglalkozó személyeket, hogy eljárásuk, illetőleg gyakorlatuk során a jelen ajánlásomban ismertetett adatvédelmi követelményeket – az érintett munkavállalók alapjogainak tiszteletben tartása céljából – vegyék figyelembe, és a jövőben azok alapján járjanak el.

Budapest, 2006. március 1.
Dr. Péterfalvi Attila

forrás: Jogi Fórum/ Adatvédelmi Biztos Hivatala