Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a külföldiek munkavállalási kedve a legnagyobb, 48 százalékos mértékben a dél-alföldi régióban csökkent, míg az összes engedély és bejelentés 60 százalékát továbbra is a közép-magyarországi régióban adták ki.

A legnagyobb, 86 százalékos visszaesés a román állampolgárok esetében tapasztalható. Jelentősen, 46 százalékkal csökkent a szlovák állampolgárok esetében a kiadott munkavállalási engedélyek száma, míg az ukrán állampolgárokat tekintve a visszaesés az átlagosnál jóval kisebb, 7 százalékos volt.

A hivatal szerint a külföldiek számára kiadott munkavállalói engedélyek száma a szerb, a kínai és a mongol állampolgárok esetében enyhén növekedett ugyan, de súlyuk az összes kiadott engedélyhez képest továbbra is szerény, 3-6 százalékos. A mezőgazdasági, szezonális munkavállalásra 2008. első félévében kiadott 484 engedély az előző év azonos időszakinak csak mintegy felét teszi ki.

A kiadott engedélyek döntő részén két ország állampolgárai osztoztak: a munkavállalók 72 százaléka Ukrajnából, míg 22 százalékuk Romániából érkezett. Az uniós állampolgároknak és családtagjaiknak egyaránt örökös munkavállalási engedélyt biztosító "zöldkártyák" 95 százalékát román állampolgárok kapták 2008. első félévében - olvasható a hivatal kimutatásában.

Az összes külföldieknek kiadott általános engedély 26 százaléka építőipari munkákra vonatkozott a foglalkoztatott szervezetek tevékenysége alapján. Az engedélyek száma alapján az építőipart a turisztikai, a szolgáltató-, a mezőgazdasági- és az élelmiszeripar követte.

A hivatal adatai alapján a kiadott általános engedélyek foglalkoztatás szerinti csoportosítása alapján megállapítható: a külföldi munkavállalók 45 százaléka egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozást, elsősorban segédmunkát végzett. A "népszerűségi lista" szerint a rangsor elején a kereskedelmi, mezőgazdasági, feldolgozóipari foglalkozások állnak.