László Csaba hiányolja a munkaadói járulékplafont
László Csaba, a KPMG adópartnere szerint jó lépés lett volna a munkáltatói tb plafon bevezetése. Úgy látja, az, hogy ez egyáltalán bekerült a törvényjavaslatba azt mutatja, hogy komolyan foglalkozik vele a kormány.
A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulékra vonatkozóan az eredeti törvénytervezet szerint járulékfizetési felső határt vezettek volna be, azonban a zárószavazás előtt, kedden benyújtott módosító javaslat kivette ezt a módosítást a törvényből.
László Csaba a KPMG szerdai adókonferenciájához kapcsolódó sajtótájékoztatón elmondta: az, hogy a munkáltatói tb plafont nem vezetik be, azért gond, mert az igazán magas jövedelműeknél a plafon hiánya részben külföldre visz pénzeket, részben tőkejövedelemmé konvertálja. Ha a plafont 30 millió forintnál húzták volna meg, az adózók 99 százalékát nem érintette volna, s mintegy 30 milliárd forintba került volna. Feltehetően a költségvetésben erre már nem jutott pénz, de az, hogy egyáltalán bekerült az alap törvényjavaslatba, azt mutatja, hogy ha nem most, akkor jövőre napirendre kerülhet - mondta.
Az adószakértő úgy vélekedett, hogy a jutalmakat, prémiumokat sok cégnél várhatóan át fogják tolni az idei évről a jövő évre, mert ezáltal már az egykulcsos adóval tudják ezeket a jövedelmeket terhelni. Ez mind a bérstatisztikákat, mind az idei és a jövő évi szja bevételeket befolyásolni fogja - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy az új adórendszerrel vajon vissza lehet-e csábítani a külföldre települt cégeket, azt válaszolta: az első körben az a lényeg, hogy kevesebben fognak elmenni; később, ha látják, hogy stabilan, hosszú távon működik a rendszer, akkor történhet a visszaáramlás. Ez azonban az iparágtól, cégtől is függ - tette hozzá.
A válságadók időtartamának meghosszabbítása nem lepte meg az adószakértőt, az MTI érdeklődésére úgy vélekedett, "benne volt a levegőben, hogy fokozatosan szűnnek meg". Az, hogy ez most kiderült, nem baj, mert egyértelműben tud mindenki számolni, nincsenek illúziói. Azokon a területeken, ahol szűk erőforrások - például hitel, beruházás - allokációjáról van szó, rontja a leánycégek pozícióját - mondta.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének nem megfelelő adózók listáját is közzétette. Teljes cikk
A pénzügyi szektorban dolgozók több mint fele tervezi, hogy fizetésemelést kér. Teljes cikk
A költések összege az év első három hónapjában meghaladta a 86 milliárd forintot. Teljes cikk
- Eltűnhetnek a nemek közötti bérkülönbségek 9 hónapja
- Mitől lesznek sikeresek a kis- és középvállalkozások? 10 hónapja
- Még fontosabb lesz a kulcsemberek megtartása: Future of HR kutatás 12 hónapja
- Felmérés: megéri a cégeknek a digitális átállás 1 éve
- Teljesítménybér 1 éve
- Áremeléssel, leépítéssel, távmunkával harcolnak az infláció ellen a cégek 2 éve
- Fenntarthatósági vállalkozói szemléletformáló programot indít az MKIK és a KPMG 2 éve
- A távmunkázás árnyoldalai a kibertérben 2 éve
- Újabb cégek vonulnak ki Oroszországból, döntött a KPMG és a PwC is 2 éve
- Osztanak-e karácsonyi jutalmat dolgozóiknak a minisztériumok? 2 éve
- Diszkrimináció a MÁV-START-nál? Nem mindenki kaphat rendelkezésre állási pótlékot 2 éve