kapubanner for mobile
Megjelent: 15 éve

Lesz valaha uniós szintű munkaidőkorlát?

Nem sikerült előrébb jutniuk a munkaidőkorlát kérdésében az Európai Parlament és Tanács tagjainak a keddi egyeztetésen. Kósáné Kovács Magda, szocialista EP képviselő szerint egy olyan munkaidő irányelv, amely alól a tagországok túlnyomó többsége kimaradását kéri, az európai szabályozás súlyos deficitjét mutatja. A heti munkaidő pedig akár jóval 60 óra fölé is csúszhat.

Hivatalosan is véget értek kedden este Strasbourgban az Európai Parlament és Tanács közötti tárgyalások a munkaidő irányelv kapcsán. Vladimir Spidla, az Európai Bizottság szociális és foglalkoztatási ügyekért felelős biztosa az Európai Parlament plenáris ülésén sajnálatát fejezte ki, hogy nem sikerült megtalálni a csodagyógyszert, mely megfelelő megoldást jelenthetett volna mind a munkavállalók és munkaadók, mind a különböző uniós intézmények számára.

Hét éve tartó tárgyalások végére igyekezett pontot tenni harmadik olvasatban az az Egyeztető Bizottság, melyben a cseh elnökség és a parlamenti delegáció képviselői - a Bizottság közvetítésével - igyekeztek megegyezésre jutni. A kulcsfontosságú, és egyben legérzékenyebb pontok az irányelv hatálya alóli "kimaradás" lehetősége és az ügyeleti idő kérdései voltak.

Kósáné Kovács Magda, az Egyeztető Bizottság parlamenti delegációjának póttagja az egyeztetések legutóbbi fordulója kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az irányelv hatálya alóli kimaradás ködös és ellenőrizhetetlen lehetőség, mely kiszolgáltatja a munkavállalókat.

A képviselő asszony aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Bíróság precedens értékű ítéletei az ügyeleti idő kapcsán, a megegyezés hiányában a tagállamokat a már meglévő irányelv alóli kimaradás felé tolja. "Egy olyan irányelv, amely alól a tagországok túlnyomó többsége kimaradását kéri, az európai szabályozás súlyos deficitjét mutatja. A heti munkaidő pedig akár jóval 60 óra fölé is csúszhat."

A szocialista EP képviselő kiemelte, hogy az egyeztetés során a parlamenti delegáció mindent megtett, hogy még az európai választások előtt döntés születhessen ebben a kulcsfontosságú kérdésben, de a számos kompromisszumos javaslat ellenére a Tanács álláspontja, elsősorban a "kimaradás"-hoz ragaszkodó tagállamok blokkoló kisebbsége miatt, nem mozdult el.

Így kezdődött

Egy évtizeddel megszületése után, 2003-ban kezdődött meg a munkaidő irányelv felülvizsgálata, melyet elsősorban az tett szükségessé, hogy csak néhány tagállam törekedett az előírások maradéktalan végrehajtására. Az Európai Bizottság, figyelembe véve a Parlament első olvasatának eredményeit, 2005-ös javaslatában az irányelv hatályba lépését követő három éven belül megszüntette volna annak lehetőségét, hogy egy ország "kimaradást" kérve kivonja magát az irányelv, és így a heti munkaidő 48 órás felső határa alól. Megengedte volna azonban, hogy bizonyos munkaerő-piaci körülmények között ez a "kimaradás" meghosszabbodjon.

A tagállamok közötti megegyezést nehezítette, hogy markáns véleménykülönbségek voltak a Tanácson belül. Az uniós országok foglalkoztatási miniszterei végül 2008 júniusában egy olyan tervezetet fogadtak el, mely ugyan rögzítette a 48 órás munkahetet, de bizonyos feltételek teljesülése esetén akár a 60, 65 vagy akár ennél magasabb heti munkaidőt is lehetővé tette volna.

Magyarország azon öt uniós tagállam egyike, melyek a munkavállalók biztonságának és egészségének érdekében azt a határozott álláspontot képviselték, hogy csak nagyon szűk keretek között lehessen túllépni a 48 órában korlátozott heti munkaidőt. Ez bíztató volt az Európai Parlament számára, amely 2008 végén második olvasatban tárgyalta a tanácsi javaslatot, és abszolút többséggel leszavazta azt, ragaszkodva a 48 órás munkahéthez, a "kimaradás" lehetőségének eltörléséhez és az ügyeleti idő munkaidőbe történő beszámításához. Ekkor vette kezdetét az intézmények között hivatalos egyeztető folyamat, mely eredmény nélkül zárult le április végén, és melyről hivatalosan 2009. május 4-én, hétfőn tájékoztatták az Európai Parlament plenáris ülését a tárgyaláson résztvevők.

Országos Sajtószolgálat
  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Példa: 25 éves férfi, 11 ezer forint havi befizetés - 100 ezer forinttal több nyugdíj

Az ügyfelek egyre inkább felismerik és ki is használják az egészségpénztárak előnyeit és értékeit - derül ki az MBH Gondoskodás... Teljes cikk

Az OECD-országokban 4,8 százalékra csökkent a munkanélküliség januárban

A fiatalok esetében a munkanélküliség ráta a decemberi 10,6 százalékról 10,4 százalékra mérséklődött. Teljes cikk

Már elérhetők az adóbevallási tervezetek

A tervezetet legkésőbb május május 21-ig lehet átnézni, kiegészíteni és módosítani. Teljes cikk