Megjelent: 14 éve

Mellár: elhibázott ígéret volt a járulékcsökkentés

Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a multikra nem lehet tartós gazdasági növekedést alapozni - mondta a Figyelőnetnek Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója, a KSH egykori elnöke. A jobboldali közgazdász szerint szociális szempontból problémás lehet az egykulcsos szja.

Kevesebb adókedvezményt kellene nyújtani a nemzetközi nagyvállalatoknak - mondta ön korábban, a Századvég Gazdaságkutató egyik sajtótájékoztatóján. Hogy ezen nagyvállalatok csak szerény mértékben adóznak, arról lapunk is írt már. 2006-ban Gyurcsány Ferenc is kísérletet tett a multik keményebb adóztatására a különadó bevezetésével, erre az Audi egymilliárd euró értékű befektetés elmaradását helyezte kilátásba, így Gyurcsány az új adófajtát végül az Audi kívánságai szerint átalakította. Magyarország függősége a külföldi működő tőkétől világviszonylatban is kiemelkedő. Érdekes, hogy még az olyan erősen baloldali módon gondolkodók, mint Tamás Gáspár Miklós vagy Szalai Erzsébet is ódzkodnak a multik keményebb adóztatásának gondolatától, félve az exportra és a foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatástól. Van-e tehát itt ténylegesen mozgástere a mindenkori kormánynak?

Kétségkívül, ha megnyirbáljuk a multik adókedvezményeit, annak lehetnek negatív következményei. Egyrészt tiltakozni fognak, másrészt megpróbálják a terheket áthárítani, vagy csökkenthetik a termelésüket, akár itt is hagyhatják Magyarországot. De azt is látni kell, hogy a dolgok nem folytathatók ugyanúgy, mint eddig. Magyarország gazdasága túlzottan ki van téve az exportnak, ami helytelen. Lengyelország például sokkal inkább épít a belső piacára, nem is viselte meg úgy a válság, mint bennünket.

De erre mondják, könnyű nekik, mivel jóval nagyobb ország hazánknál.

Igen, de erre egy kis ország is képes lehet, erre példa Szlovénia. Hogy a multikra épített gazdasági növekedés nem fönntartható, az már kiderült – amikor Magyarország 4 százalék körül növekedett, és már a külkereskedelmi mérleg is enyhe pluszban volt, még mindig 6–6,5 százalék körüli volt a fizetési mérleg hiánya, főként a jövedelmek kiáramlása miatt.

Külföldi és hazai cégek

a stratégiaváltás nem könnyű és nem is kockázatmentesA GDP 1 százalékos növekedése egészen mást jelent, ha annak a multinacionális cégek a forrásai, s mást, ha hazai cégek, hiszen utóbbi esetben nem áramlik ki a jövedelem. Persze a stratégiaváltás nem könnyű és nem is kockázatmentes. Nem arról van szó, hogy eddig kellettek multik, és most már nem – nem éles stratégiaváltásra kell gondolni, hanem inkább finomhangolásra. S nem egyformán kell megítélni a multikat sem: akadnak ágazatok, ahol a külföldi működő tőke új technológia behozatalát jelentette, de Magyarországon sajnos olyan ágazatokban is jelen van a külföldi tőke, ahol ilyesmi nem történt.

És valójában nem is az a fontos, hogy egy cég multi vagy nem – az a baj, hogy Magyarországon sok vállalat van erőfölényes, monopol vagy oligopól helyzetben.

Ide tartozik a Mol és az OTP is? A Mol az üzemanyag-nagykereskedelemben, az OTP a lakossági szegmensben domináns.

Igen. Engem egy kutatóintézet vezetőjeként nem befolyásolnak sem lobbi- vagy egyéb érdekek, nyíltan kimondhatom: igen, ők is idetartoznak. A fogyasztókat meg kell védeni az erőfölényes helyzetű vállalatoktól: antitröszttörvényekkel, vagy ha ez nem megy, mert mondjuk természetes monopóliumokról van szó, akkor árszabályozással, vagy ha ez sem lehetséges, extraadót kell az erőfölényes helyzetű cégekre kivetni, hiszen extraprofitra tesznek szert. Éppen ezért tartom nagyon pozitív hírnek, hogy a kormánynak, mint hallom, sikerült megállapodnia a gázár szinten maradásáról a szolgáltatókkal.
Mellár Tamás. Fotó: Gáti András
A korábbi kormányoknak is voltak ilyen megállapodásai, de mindig az lett a vége, hogy végül mégis a fogyasztók fizettek meg mindent.

De éppen ennek nem kellene így lennie, az államnak az a dolga, hogy megvédje a fogyasztókat. A skandináv példát tudom idézni: a monopol helyzetű vállalatok az áraikat még az inflációval sem emelhetik, ugyanis az inflációból le kell vonniuk az elvárt termelékenységnövekedési rátát, ami 2 százalék.

Visszakanyarodva a multik témájához: a korábbi kormány 15 milliárd forint támogatást ítélt meg az Audinak, ennek részleteiről egyébként azóta sem sokat lehetett hallani. Ennek megítélése persze nehéz, az Audi Hungaria termeli meg Magyarország GDP-jének csaknem a 6 százalékát, a magyar export mintegy 7,5 százalékát 2008-as adatok szerint, így a magyar makroegyensúlyra is erősen hat. Másrészt furcsa, hogy egy ennyire sikeres cég rászorul a nem annyira sikeres magyar adófizetők pénzére, s a többszörösét kapja annak, mint amit a krízisalapból kiutaltak a lakosságnak.[Az interjú után jelentek meg egy külföldi lapban információmorzsák a Audi vélhető magyarországi terveiről - a szerk.]

A magas exportarányhoz azért hozzáteszem, hogy feltehetően magas az aránya az importban is. De nem vagyok ellene annak, hogy támogassuk az Audit, csak azt mondom: kössük feltételekhez! Kössük a beszállítói hányad szélesítéséhez! Különben hiába van itt egy magas technikai színvonalú gyár, sziget marad a magyar gazdaságban, nincs húzó hatása.

Egy 2008-as, a gazdaságfejlesztésről szóló ÁSZ-elemzés szerint a magyar állam nem kötheti ki a magyar beszállítói hányad mértékét, mert ezt a WTO (World Trade Organization) tiltja.

Ez elég nagy baj. A sikeres EU-országok, mint Franciaország, Németország mégis megtalálják a hazai vállalkozások támogatásának lehetőségét, nagyon ritka például, hogy egy nagy közbeszerzést ne hazai cég nyerjen. Rátalálnak a kiskapukra. Nekünk is ezt kellene tenni.

A multik témájánál maradva, de már az adókérdések felé közelítve: mit gondol Erdős Tibor közgazdász, akadémikus azon gondolatáról, hogy a multik – éppen, mint ön is mondta, az alacsony beszállítói hányad miatt – mérsékelten hatnak csak a magyar gazdaságra. Ezért szerinte a multik igazi „hozama” a bérek és bérjárulékok fizetése. Általában ez a „hozam” került elő érvként mindig, ha valaki a nemzetközi nagyvállalatok által fizetett csekély adó témáját feszegette. Akkor pedig mi is az értelme az szja- és a járulékcsökkentésnek?

Pontosan ezért írtam én: örülni kell, hogy a 29 pontból a járulékcsökkentés kimaradt. A jelenlegi piaci helyzetben ugyan ez a nagyvállalatok költségeit csökkentené, de ez nem vagy csak nagyon csekély mértékben élénkítené a foglalkoztatást. A kkv-kon pedig nem segítene sokat, nekik inkább hitel-, tőkeproblémáik vannak. A pénz viszont a költségvetésből hiányozna. Tehát most – hangsúlyozom, most – ilyen torz piaci körülmények között nincs szükség járulékcsökkentésre. Ki lehet talán már mondani: a járulékcsökkentés elhibázott kormányzati ígéret volt.

Az adórendszernél maradva: a Gazdasági és Szociális Tanácsban - az MTI tudósítása szerint - problémásnak nevezte a személyi jövedelemadóban a 16 százalékos egykulcsos rendszer bevezetését, véleménye szerint ez társadalmi feszültségeket eredményezhet. Azt is mondta: egy későbbi időszakban fel lehetne vetni egy esetleg bevezetésre kerülő vagyonadót a módosabb rétegek esetében. Ez teljesen ellenkezik a kormányzati kommunikációval és politikával.

Egykulcsos
a flat taxek gyakran adómentes részt tartalmaznak, nálunk viszont csak a családi kedvezményt hagynák benneÉs miért ne ellenkezne? El lehet mondani rólam, hogy egy jobboldali közgazdász vagyok. A korábbi Orbán-kormány idején fontos pozíciót töltöttem be, a KSH elnöke voltam. De szuverén közgazda vagyok, s ha kérdezik a véleményem, elmondom. Megértem, hogy az egykulcsos adó – flat tax – divat, s sokan bevezették körülöttünk, s nyomást érzünk, hogy nekünk is be kellene vezetni. Ez rendben van. De azért tudni kell, hogy ezek a flat taxek gyakran adómentes részt tartalmaznak, nálunk viszont csak a családi kedvezményt hagynák benne. Ez szociális szempontból problémás lehet. Azt sem tartom helyesnek, hogy ugyanazon kulccsal adózzanak az egészen magas jövedelmek, mint a közepesek, vagy az alacsonyak. A jövedelmek így szét fognak tartani, nőni fognak a különbségek. Ezen a gondon segíthetne a vagyonadó.

Vagyonadó alatt az ingatlanadót érti?

Nem, szélesebb körűnek kellene lenni az adó alapjának. A szocialisták ott vétettek súlyos hibát, hogy túl alacsonyan határozták meg az adókötelezettség határát. A vagyonadó ellen szoktak úgy érvelni, hogy még az eredeti tőkefelhalmozás korában vagyunk, nem kellene büntetni adóval azt, aki fölhalmoz. Ezzel nem értek egyet, az elmúlt 20 év alatt óriási vagyonok jöttek létre. Persze meg lehetne ezeket adózatni másfajta technikával, például egy egyszeri adódézsmával. De a Gates- és Buffet-féle kezdeményezés is jó, hogy a milliárdosok a vagyonuk legalább felét jótékony célra fölajánlják, ehhez a magyar gazdagok is csatlakozhatnának.

Arra persze vigyázni kellene, hogy a vagyonadóztatás által befolyt pénz valóban helyes célokra menjen, ne pedig mondjuk, újabb vagyonok felhalmozódását alapozza meg.

Visszatérve egy kicsit Erdős gondolataihoz: szerinte ha újból lényegesen emelkedne az államháztartás deficitjének aránya, újabb hitelmegvonással, ezzel együtt a forint újabb árfolyamzuhanásával és ismét a pénzügyi csőd veszélyével kellene szembenéznünk. Nem egészen világos, hogy áll a kormány a jövő évi hiányhoz. Matolcsy legutóbb azt mondta, nem kell megszakadni a jövő évi hiánycél miatt, korábban viszont arról beszélt, hogy eladósodottság szempontjából a világ 10 legsérülékenyebb országa között vagyunk.

Költségvetés
meggyőző hiánypályát kell fölvázolnunk, különben a végén vissza kell kullognunk az IMF-hezNem értek egyet a legújabb kormányzati kommunikációval. Jövőre a 3 százalék alatti hiányt tartanunk kell, a saját érdekünkben. 2004-től vagyunk az unió túlzott deficiteljárása alatt, a mi helyzetünk nem vethető össze azon országokéval, akik most adósodtak el. Ha a piacokról akarjuk finanszírozni magunkat, akkor meggyőző hiánypályát kell fölvázolnunk, különben a végén vissza kell kullognunk az IMF-hez. Ami veszély még, ha a kormány hagyja elfutni a jövő évi hiányt, hogy kiengedjük a szellemet a palackból, s jönni fog minden terület gazdája még forrásokat kérni.

Az elemzők most két táborra szakadtak: az egyik csoport szerint lesz az őszi választások után megállapodás az IMF-fel, a másik részük szerint nem.

Annyi biztos, hogy le fognak ülni tárgyalni egymással. Elképzelhető, hogy lesz egy készenléti hitelmegállapodás. Tehát nem fogunk hitelt fölvenni, csak rendelkezésre fog állni a hitelkeret, szükség esetére. Ez mindkét félnek érdeke lenne.

A magánnyugdíjpénztárak államosítása kihúzhatná a jövő évi költségvetést a bajból. Van ennek megvalósítására vajon esély?

Elhibázott lépés volt megalapítani a magánnyugdíjpénztárakat, de hibás lenne éppen most államosítani őket. Rossz üzenet lenne a befektetőknek. Nem tudjuk, milyen lenne a hatása a nemzetközi pénzügyi világban, hogyan reagálna a forint. Másik oldalról persze pozitív hatása lenne: 1,5 százalékponttal csökkentené a folyó deficitet, az államadósságot levinné 80 százalékról 70 körülire – ez vonzó. De egyben jelzés is lenne sokaknak: lehet költeni, jönnének az igények. Két dolgot kellene tenni a radikális államosítás helyett: először is szabadabbá tenni az átlépést a magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe. Ez segítene a költségvetés helyzetén. Másrészt kötelezni kellene a pénztárakat, hogy a befektetéseik 8-10 százalékával a magyar kkv-kat finanszírozzák, így források teremtődnének a hazai vállalatoknak.

A pénztárak viszont így a jövőbeni, bár korábban is harmatgyenge hozamaikat azzal magyarázhatnák, hogy nem fektethették be a pénzeket szabadon, az üzleti logika alapján.

Mondhatják, de az állam is mondhatja, hogy cserébe ő is letett valamit az asztalra, ott van a magánnyugdíj mögött a végső állami garancia. Ráadásul az állami szabályozás egy biztos, és jövedelmező piacot teremtett a pénztárak mögött álló vállalkozásoknak.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Átadták a Kerékpárosbarát Munkahely díjat

A 2023-mas pályázatra 29 település és 37 munkahely jelentkezett. Teljes cikk

Hornung Ágnes: a munka és a magánélet összehangolása kiemelten fontos

A családokért felelős államtitkár elmondta, hogy a kormány még nagyobb hangsúlyt akar fektetni a családok "testi-lelki-szellemi egészségének" elősegítésére. Teljes cikk

Megérkezett a számlákra a Babakötvény után járó éves állami támogatás

Évi 12 ezer forint állami támogatás azoknak jár, akik egy év alatt legalább 120 ezer forintot tesznek félre ebben a megtakarítási formában -... Teljes cikk