Mi lesz veled, HR szakma?

- Több felmérés is visszaesésről számolt be idén a képzési piacon. Önök mit tapasztaltak?

- Az országos trendekhez hasonlóan a mi képzéseinkre is kevesebben jelentkeztek, mint korábban. Jelentősebb létszámcsökkenést először a januári tanfolyamokon észleltünk, számunkra ekkor realizálódott, hogy a gazdasági recesszió a felnőttképzést is elérte. Válaszlépésként 50 százalékkal bővítettük szakmai képzési kínálatunkat és kedvezményes konstrukciókat hirdettünk, így összességében sikerült elérnünk, hogy 2010 első félévében csak kis mértékben csökkenjen a résztvevői létszám az előző év hasonló időszakához képest.

- Mit gondol, a gazdasági válság mellett mi okozhatja a változást?

- A felnőttképzési piac, ezen belül a szakképzési ágazat pénzügyi szempontból erősen függ az állami és uniós forrásoktól, ezek azonban a jogszabályoknak köszönhetően folyamatosan csökkennek. Emellett a szakképzési hozzájárulás felhasználásának új szabályrendszere például olyan kézzel vezetett adminisztrációt követel meg, amely rendkívül sok hibalehetőséget teremt. A kis- és középvállalkozások nagy része pedig nem tudja vállalni az adminisztrációs hibákkal járó büntetés kockázatát. A vállalatoknak ráadásul a speciális szakmai képzéseknél 75 százalékos önrészt kell biztosítaniuk, ami szintén nem támogatja a munkavállalók továbbképzését. Amennyiben egy cég mégis szeretné elküldeni a dolgozóit valamilyen tanfolyamra, egy kaotikus, nem megfelelően szabályozott felnőttképzési piaccal kell szembenéznie.

- Milyen problémákra gondol?

- Azt hiszem, erre egy egyszerű példa világít rá legjobban: ha ma valaki bérügyintéző OKJ-s képzésen kíván részt venni, választhat 84 vagy 200 órás tanfolyamot is, amelyek ára 49 ezer és 160 ezer forint között mozog. Ez olyan, mintha az egyik iskola - a normatíváért folyó versenyben - azt ígérné, hogy egy év alatt, a másik pedig négy év alatt juttatja el a tanulóit az érettségiig, miközben a követelmények teljesen azonosak mindkét intézményre nézve. A piacon tapasztalható visszásságokat az üzleti szereplőkön túl maguk az állami intézmények is generálják, hiszen a munkaügyi központok a felnőttképzések pályáztatásánál nem határozzák meg, hány órás tanfolyamokkal szeretnék biztosítani a cukrász, kőműves vagy akár a bérügyintéző szakképesítést. Az intézmények pedig az éles piaci versenyben már-már komolytalan ajánlatokat tesznek.

- Mit tesznek Önök ebben a helyzetben a hallgatók megtartásáért?

- Továbbra is arra törekszünk, hogy az átlagos színvonalat jóval meghaladó, magas szintű képzéseket tartsunk. Ez megnyilvánul abban, hogy neves szakértőket hívunk meg előadónak, hogy korszerű tárgyi feltételeket biztosítunk, és a felnőttképzési ágazatban megfigyelhető átlag feletti óraszámban adjuk át az információkat, hogy a képzések résztvevői valóban stabil tudást szerezhessenek. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlati ismeretek elsajátítására is. A bérügyintéző OKJ-s képzés résztvevőit például a nexONBÉR bérügyviteli szoftver használatára is megtanítjuk, amely nagy mértékben növeli elhelyezkedési esélyeiket, hiszen ezzel a szoftverrel egymillió magyar munkavállaló bérét számfejtik. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a résztvevők egy százas skálán általában több mint 90 ponttal értékelik a képzéseinket az elégedettségi felméréseken, és a szakmai vizsgáinkon részt vevő vizsgaelnökök, kamarai tagok is rendre elismerően nyilatkoznak a nálunk végzők felkészültségéről.

- Terveznek valamilyen konkrét változtatást az őszi képzési időszakban?

- Szeptembertől minden képzésünkhöz úgynevezett nexONKREDIT pontokat rendelünk, így képzéseink összehasonlíthatóvá válnak munkavállalók és munkaadók számára egyaránt. A kreditpontok kifejezik a képzés időtartamát, a megszerezhető tudás mélységét, illetve azt, hogy megszerzése mennyire erősíti a résztvevő munkaerő-piaci pozícióit. A rendszer ugyanakkor lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy ne dolgozónként vásároljanak képzéseket, hanem az évente szükséges kreditmennyiséget határozzák meg, amelyet tetszés szerinti kombinációban használhatnak fel.

Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.