Milyen lesz az új nyugdíjrendszer?
A Népszava írása szerint a Századvég nyugdíjtanulmánya az egyéni számlás, költségvetési kiegészítés nélkül, kizárólag a befizetéseken alapuló "svéd modell alkalmazásának lehetőségeit" elemzi. Eszerint a jövőben a rendszernek két eleme lesz, az egyéni számla- és az alapnyugdíj bevezetése.
Mint megírtuk, a kormány idén készíti el a nyugdíjtörvényt, a jövőbeli variációk kapcsán még viták vannak a kabineten belül. Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott korábban azt mondta, hogy a törvény kidolgozása során a Századvég által készített dokumentum az egyik fő anyag.
A Népszava írása szerint a Századvég tanulmány az egyéni számlás, költségvetési kiegészítés nélkül, kizárólag a befizetéseken alapuló "svéd modell alkalmazásának lehetőségeit" elemzi. Eszerint a jövőben a rendszernek két eleme lesz, az egyéni számla- és az alapnyugdíj bevezetése. Az elemzésben kitértek arra, hogy Svédországban az alapnyugdíjat legkorábban a 65. életév betöltésétől folyósítják, de ennek feltétele, hogy meglegyen legalább 40 év jogszerző idő. Ha nincs, akkor alacsonyabb összeget állapítanak meg. A fő cél az, hogy a társadalom által minimálisan elfogadott életszínvonalat biztosítani tudják. Magyarországon ennek bevezetését úgy tartja elképzelhetőnek a tanulmány készítője, hogy a munkát csak akkor hagyhatná abba a dolgozó 65 évnél korábban, "ha a részére megállapított járadék legalább a garantált minimum szintjét eléri". Arról nem írt, hogy mennyi lenne ez a minimum szint, de a Népszava szerint korábban arról lehetett hallani, hogy 20 ezer forintban állapítanák meg.
További két alrendszer gondoskodna a nyugdíjak differenciálásáról az aktív korban szerzett és bevallott jövedelmek figyelembevételével. A svéd "második pillérben" a nyugdíj összege egyenesen arányos lenne a befizetésekkel, a bevételt a bérek után fizetett járulékok adnák. A másik elem a tőkefedezet elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók tagdíjat is fizetnének, amelynek összege a hozamokkal gyarapodna. A bérből levont járulékot és a befizetett tagdíjat egyéni számlán kezelnék, ezekből állapítanák meg később a nyugdíjat. Az elemzés szerint a svéd modell bevezetéséhez "áttervezésre és finomhangolásra" van szükség, de a rendszer lényege megmaradna: kizárólag a befizetett járulékokat, tagdíjakat lehetne nyugdíjra fordítani, vagyis, úgynevezett "kiegyenlítő mechanizmusok" mellett is folyamatosan, és akár jelentős mértékben is ingadozhatna a "nyugdíjak szintje" a foglalkoztatottság és a demográfiai változások miatt.
Korábban igen sokat foglakozott a kormány azzal, miként "díjazhatná" nyugdíjbavonuláskor a gyerekvállalást. Az egyik elképzelés szerint a jelenlegi (62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő) korhatár a jövőben csak azokra a házaspárokra lenne érvényes, akik legalább két gyereket felneveltek, és szakmához juttatták őket. Egy másik forgatókönyv szerint "a gyermekvállalásból adódó jelenlegi nyugdíjhátrányokat" úgy kompenzálnák, hogy a kieső vagy csökkent járulékfizetést az életpálya jövedelmének átlagával vennék figyelembe. A nyugdíj kiszámításakor tehát úgy vennék, mintha az anya dolgozott volna, amikor gyermeket nevelt. Ehhez képest a Századvég elemzése meg sem említi a gyerekvállalást, és a kormányzati kommunikációban is kevesebb szerepet kapott a család és a nyugdíj kapcsolata.
Népszava
A Népszava írása szerint a Századvég tanulmány az egyéni számlás, költségvetési kiegészítés nélkül, kizárólag a befizetéseken alapuló "svéd modell alkalmazásának lehetőségeit" elemzi. Eszerint a jövőben a rendszernek két eleme lesz, az egyéni számla- és az alapnyugdíj bevezetése. Az elemzésben kitértek arra, hogy Svédországban az alapnyugdíjat legkorábban a 65. életév betöltésétől folyósítják, de ennek feltétele, hogy meglegyen legalább 40 év jogszerző idő. Ha nincs, akkor alacsonyabb összeget állapítanak meg. A fő cél az, hogy a társadalom által minimálisan elfogadott életszínvonalat biztosítani tudják. Magyarországon ennek bevezetését úgy tartja elképzelhetőnek a tanulmány készítője, hogy a munkát csak akkor hagyhatná abba a dolgozó 65 évnél korábban, "ha a részére megállapított járadék legalább a garantált minimum szintjét eléri". Arról nem írt, hogy mennyi lenne ez a minimum szint, de a Népszava szerint korábban arról lehetett hallani, hogy 20 ezer forintban állapítanák meg.
A "második pillér"
További két alrendszer gondoskodna a nyugdíjak differenciálásáról az aktív korban szerzett és bevallott jövedelmek figyelembevételével. A svéd "második pillérben" a nyugdíj összege egyenesen arányos lenne a befizetésekkel, a bevételt a bérek után fizetett járulékok adnák. A másik elem a tőkefedezet elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók tagdíjat is fizetnének, amelynek összege a hozamokkal gyarapodna. A bérből levont járulékot és a befizetett tagdíjat egyéni számlán kezelnék, ezekből állapítanák meg később a nyugdíjat. Az elemzés szerint a svéd modell bevezetéséhez "áttervezésre és finomhangolásra" van szükség, de a rendszer lényege megmaradna: kizárólag a befizetett járulékokat, tagdíjakat lehetne nyugdíjra fordítani, vagyis, úgynevezett "kiegyenlítő mechanizmusok" mellett is folyamatosan, és akár jelentős mértékben is ingadozhatna a "nyugdíjak szintje" a foglalkoztatottság és a demográfiai változások miatt.
A család és a nyugdíj kapcsolata
Korábban igen sokat foglakozott a kormány azzal, miként "díjazhatná" nyugdíjbavonuláskor a gyerekvállalást. Az egyik elképzelés szerint a jelenlegi (62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő) korhatár a jövőben csak azokra a házaspárokra lenne érvényes, akik legalább két gyereket felneveltek, és szakmához juttatták őket. Egy másik forgatókönyv szerint "a gyermekvállalásból adódó jelenlegi nyugdíjhátrányokat" úgy kompenzálnák, hogy a kieső vagy csökkent járulékfizetést az életpálya jövedelmének átlagával vennék figyelembe. A nyugdíj kiszámításakor tehát úgy vennék, mintha az anya dolgozott volna, amikor gyermeket nevelt. Ehhez képest a Századvég elemzése meg sem említi a gyerekvállalást, és a kormányzati kommunikációban is kevesebb szerepet kapott a család és a nyugdíj kapcsolata.
Népszava
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Az alkalmazottat bejelentés nélkül foglalkoztatók listája
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének nem megfelelő adózók listáját is közzétette. Teljes cikk
Ez okozza a legnagyobb kihívást a pénzügyi és számviteli szektorban
A pénzügyi szektorban dolgozók több mint fele tervezi, hogy fizetésemelést kér. Teljes cikk
A SZÉP Kártya márciusban is népszerű fizetőeszköz volt
A költések összege az év első három hónapjában meghaladta a 86 milliárd forintot. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Újrakezdik a gördülő sztrájkot a párizsi hulladékszállítók 1 éve
- Élethosszig tartó tanulás az EU-ban: Élen a svédek és a finnek 1 éve
- Újévi fogadalmak a munkahelyen: 3 működő tipp 1 éve
- Munkavállalói szerepek és felelősségek másképpen - így működik a holacracy 1 éve
- Elindult az idei CSR Tudatossági Hét 2 éve
- Az Óbudai Egyetem veszi át a Corvinus székesfehérvári kampuszát 2 éve
- Történelmi bérfejlesztés a Debreceni Egyetemen: van, akinek 80 %-kal nő a fizetése 3 éve
- CSR Tudatossági Hetet rendez a Svéd Kereskedelmi Kamara 3 éve
- Tévhit, hogy a home office növeli a lojalitást 4 éve
- Munkaerőpiac: csak átmeneti megingást okozott a koronavírus? 4 éve
- Új módszerrel adóztatnák az online cégeket 4 éve