Megjelent: 14 éve

Minimálbér - 100 ezer fölött lenne fair

Mint az elmúlt hetek híradásai is rávilágítottak, a jövedelmek felső határa a csillagos ég, az alsó határa azonban nagyon is földközeli. Olyannyira, hogy a legkisebb, törvényesen adható bérből nem lehet megélni a Központi Statisztikai Hivatal szerint sem.

Magukért beszélnek a számok: a minimálbér nyomába sem ér a létminimumnak, s ezen az sem változtatott volna lényegesen, ha a munkaadók elfogadták volna a munkavállalók 80 ezer forintos ajánlatát az országos érdekegyeztetésen.

A minimálbér és a létminimum fogalmából szervesen következne, hogy a minimálbér legalábbis elérje a létminimumot, ám ez a gyakorlatban mégsem történik így.

Sokan keresnek keveset

A minimálbér környékén keresők csaknem a munkavállalók egyharmadát teszik ki. A kormányzat által használt statisztikák szerint a versenyszférában a minimálbér és a 100 ezer forint közötti jövedelemsávban található a munkavállalók 30 százaléka.

Egyes politikusok időről időre arra utalnak nyilatkozataikban, hogy a minimálbér közelében keresők jelentős része "zsebbe kapja" a fizetését. Így könnyen az a benyomás keletkezhet, hogy a minimálbér környékén keresők tulajdonképpen adóelkerülők.

A valóság azonban más. Általában elmondható, hogy a nagyobb vállalatoknál a fizetések is magasabbak, de a mezőgazdaság, a könnyűipar, a kiskereskedelem olyan szektorok, ahol a legnagyobb, legtőkeerősebb vállalatoknál is meglehetősen alacsony a bérszínvonal. Az ezekben a szektorokban dolgozók közül sokan biztos hogy valóban a minimálbér környékén keresnek - tudtuk meg Adler Judittól, a GKI kutatójától.

Számos minimálbér környékén kereső van a kisebb cégeknél, ezek egy részénél valóban gyakorlat a "zsebbe fizetés", de hogy mekkora részüknél, azt becsülni sem lehet - tette hozzá a kutató.

Nyomott a magyar bérszínvonal

Nemcsak a minimálbér alacsony, általában véve nyomott a magyar bérszínvonal - mondta Adler Judit. Sokan gondolják, hogy az alacsonyan tartott bérek versenyképességi előnyökkel járnak, s segítenek megőrizni a foglalkoztatottságot. Valójában azonban itt nincsenek szoros összefüggések, s ez a stratégia hosszabb távon visszaüt. A színvonalas, termelékeny munka nem fér össze tartósan az alacsony bérszínvonallal - vélte a kutató.

A vállalkozások érdekvédői gyakran érvelnek azzal a minimálbéremelés - sőt, általában a minimálbér - ellen, hogy nem tudják kigazdálkodni a többletköltségeket. A másik gyakori érv - amelyet egyes, liberális elveket valló közgazdászok hangoztatnak -, hogy miért fizessen a vállalkozó többet annál, mint amit a munka ér. Ha a munka értéke nem éri el a minimálbér értékét, akkor miért kellene akár a minimálbért kifizetni - kérdezik e közgazdászok. (Többek között így vélekedik e kérdésről Simor András jegybankelnök is, akinek egyébként a fizetése több mint duplája az amerikai jegybankelnökének - bár ez elvi szempontból természetesen mellékes.)

Mindezek jogos fölvetések Adler Judit szerint is, de hozzáteszi, a vállalkozásoknak alapvetően olyan tevékenységeket kellene végezniük, amelyeknek van akkora jövedelemtermelő képességük, hogy a munkavállalóik a létüket fönn tudják tartani.

További sajátos dimenzióját adja a minimálbér kérdésének, hogy az állam többet vár el minimális járulékalapként, mint a minimálbér. A 2006-ban bevezetett dupla minimálbér - amelynek alkotmányosságáról az Alkotmánybíróság máig nem döntött - rendszere helyett jövőre lép életbe a "tevékenységre jellemző kereset".

Az 1970-1989. években a létminimum és a bruttó minimálbér növekedése jól követte egymást, de a minimálbér az egész időszakban a létminimum alatt maradt, a
minimálbér sosem biztosította a legszerényebb mértékű megélhetést sem, igaz, időről időre közelített az ehhez szükséges összeghez. A tervutasításos gazdaság lebontásával párhuzamosan a minimálbért gazdasági
kategóriaként kezdték értelmezni, amely nem annyira a létminimum függvényében, mint a bér- és keresetszabályozási rendszer részeként alakulhat. 1991 elejére világossá vált, hogy a minimálbér és a létminimum között mesterségesen kialakított kapcsolat lehet ugyan logikus, de a gyakorlatban úgysem érvényesül” - írja Berki Erzsébet a Minimálbér 2001-2002 című tanulmányában.

A 2001-es, 2002-es drasztikus emelés sem volt elegendő ahhoz, hogy a nettó minimálbér elérje az egyszemélyes felnőtt háztartás létminimumát.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Átadták a Kerékpárosbarát Munkahely díjat

A 2023-mas pályázatra 29 település és 37 munkahely jelentkezett. Teljes cikk

Hornung Ágnes: a munka és a magánélet összehangolása kiemelten fontos

A családokért felelős államtitkár elmondta, hogy a kormány még nagyobb hangsúlyt akar fektetni a családok "testi-lelki-szellemi egészségének" elősegítésére. Teljes cikk

Megérkezett a számlákra a Babakötvény után járó éves állami támogatás

Évi 12 ezer forint állami támogatás azoknak jár, akik egy év alatt legalább 120 ezer forintot tesznek félre ebben a megtakarítási formában -... Teljes cikk