Miniszteri biztos felel az ügyfélbarátabb foglalkoztatási szolgálatért

Magyarországon a felsőoktatás világszínvonalú, azonban még nincs elég képzett szakmunkás. A szakképzés alacsony színvonala ma már a hazai fejlesztések egyik legnagyobb akadálya. Az európai uniós támogatásokkal együtt az idén körülbelül 400 milliárd forinttal gazdálkodhat a munkaügy tárca.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) hétfői munkakonferenciáján elmondta: elégedett a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) szervezeti felépítésével, és támogathatónak tartja azt az irányelvet és elképzelést, amit a tárca megfogalmazott. Ugyanakkor azt kérte: a foglalkoztatási szolgálat ne hivatalként, hanem szolgáltatóként fogadja a munkanélkülieket.
A mindenkori kormánynak az a legfontosabb feladata, hogy kielégítő jövedelemhez juttassa az állampolgárokat a biztos munkahelyek révén. Ehhez pedig olyan nemzeti fejlesztési programra van szükség, amely ösztönzőleg hat a magyar gazdaságra és a révén újabb befektetések és munkahelyek jöhetnek létre.
Ágazati politika
Hazánkban sokáig nem volt ágazati politika, amelyre azért van szükség, hogy az adott ország tisztában legyen erősségeivel, és fejleszteni tudja azokat a részpiacokat, melyekre a gazdaság majd támaszkodhat, növelve versenyképességét. A kormány ezért még idén tavasszal javaslatot tesz ezekre a majd prioritásként kezelt ágazatokra.
A miniszterelnök kiemelte, hogy a magyar felsőoktatás világszínvonalú, de képzett szakmunkásokban még hiány van. A szakképzés alacsony színvonala ma már a magyarországi fejlesztések egyik legnagyobb akadálya. Ugyancsak kritikával illette a kis- és középvállalkozások támogatási rendszerének bonyolultságát is, hiszen a nemzetközi összehasonlításban nemcsak a cégek, hanem a támogatási rendszerek is versenyeznek.
Kamatcsökkentés
Kívánatos lenne egy újabb 50 bázispontos kamatcsökkentés a Monetáris Tanács ülésén. Ezt már régóta szorgalmazzák, az alacsonyabb kamat, a gyengébb forint nem politikai, hanem erőteljesen szakmai kérdés, és közvetlenül összefügg a foglalkoztatáspolitikával is. Azok a cégek, amelyek nemrég még 300 forinttal számolhattak el exportnál egy dollárt, ma 190 forintot kapnak érte, ezt nem lehet ellensúlyozni gazdálkodással, ami a munkahelyek leépítését jelenti - tette hozzá a miniszterelnök.
Az alacsonyabb kamatszint és az alacsony infláció könnyebb forgóeszköz- és beruházás-finanszírozást tenne lehetővé. Az olcsóbb forint kedvezőbb lenne az exportáló vállalatoknak, valamint azoknak is, akik belföldre termelnek, mert versenyképesebbé válnának az importhoz képest. Mindez az új munkahelyek létesítését is elősegítené.
Adócsökkentés
A gazdaság versenyképessége az adópolitikától és a társadalombiztosítás mértékétől is függ. Magyarország a minimálbérek országa lett, hiszen a dolgozók többsége csupán erre az összegre van bejelentve, míg a fizetésük további részét más formában kapják meg. Azért, hogy ez a gyakorlat megváltozzon, meg kell próbálni csökkenteni az adókat és a járulékokat, hogy ezzel megváltozzon az adófizetők, munkaadók hozzáállása. A csökkentés mértékét alaposan át kell gondolni, mert ezek az adók, járulékok jelentik az államháztartás fő bevételét - jegyezte meg a Gyurcsány Ferenc.
Támogatás kell az új munkahelyekhez
A miniszterelnök szerint az eddigieknél nagyobb szerepet, támogatást kellene adni az új munkahelyek létesítésének. Egy olyan országban, ahol a foglalkoztatási ráta jóval alacsonyabb az EU-átlagnál, külön ösztönözni kell azokat a fejlesztéseket, amelyek új munkahelyeket eredményeznek.
Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a szakmai értekezleten hangsúlyozta: annak érdekében, hogy gyorsítsák az ÁFSZ modernizációját, ügyfélbarát jellegének erősítését, biztost nevezett ki ennek irányítására. Létrehoznak továbbá egy felügyelőtestületet is a munkaadók, a munkavállalók képviseletei, a civilek, valamint a tudományos és szakértői körök bevonásával, ami kontrollt jelent majd az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tevékenységében.
Hamarosan hozzákezdenek a foglalkoztatási törvény korszerűsítésének előkészítéséhez. A cél egyebek között az eljárásrend egyszerűsítése, a követhetőbb támogatási rendszer, valamint a cégekre szabott szolgáltatások bevezetése.
A miniszter fontosnak tartja a forráskoordináció javítását, mivel az európai uniós támogatásokkal együtt az idén körülbelül 400 milliárd forinttal gazdálkodhat a tárca. Ebből a pénzből sokkal jobb eredményeket lehetne elérni, ha nem lennének párhuzamos forrásfelhasználások, valamint jobban egyeztetnék az egyes célokat, eszközöket. Ugyanerre van szükség a többi minisztérium között is, hiszen a foglalkoztatáspolitikát szolgáló döntéseket más minisztériumok, illetve a területfejlesztés illetékesei is hoznak.
Esélyteremtés
Magyarországon mintegy 4 százalékos GDP-növekedéssel lehet számolni, ez jóval több, mint az uniós átlag, mégsem jelenti automatikusan a foglalkoztatás bővülését. Az iskolai képzés nem tudja követni a munkaerőpiac változásait, ezért van szükség a felnőttképzésre. Felmérések szerint 100 átképzettből 44-en tudnak 3 hónapon belül elhelyezkedni.
Még mindig nagyon alacsony a pályakezdők, a romák, a fogyatékkal élők és a kisgyermeket nevelők foglalkoztatottsága. Azért, hogy ezek az arányok megváltozhassanak, ismerni kell a munkakeresés folyamatát, és segíteni kell a vállalkozásokat abban, hogy bővíteni tudják a munkaerőkeretüket.