A törvény elősegíti a közösségi közlekedés elsőbbségének érvényre jutását, versenyképességének erősítését, megalkotásával megteremtődtek a korszerű és fenntartható vasúti közlekedés kialakításának szabályozási alapfeltételei.

A jogszabály kiterjed a Magyarország területén végzett belföldi és nemzetközi közúti és vasúti személyszállítási szolgáltatásra, a saját számlás személyszállításra, a vízi személyszállítási közszolgáltatásra, az iskolabusszal, közösségi busszal végzett személyszállításra. Ugyanakkor nem terjed ki az idegenforgalmi szolgáltatás részeként végzett vízi személyszállításra, a különleges szállítási igénnyel rendelkező utas csoportoknak nyújtott nem közforgalmi szolgáltatásra, például a betegszállításra.

Rendelkezik a jogszabály arról is, hogy a munkaadó térítést nyújt a munkavállalónak a személyszállítási közszolgáltatás igénybevételével történő munkába járásának költségeihez, viszont a jogosultak körét, a költségtérítés számítását, mértékét, az igénybevétel jogosultságát a kormány rendeletben határozza meg.

A törvény szabályozza a sztrájk idején nyújtandó még elégséges szolgáltatást a közforgalmú közlekedésben. Eszerint sztrájk idején az elégséges szolgáltatás mértéke a helyi és elővárosi személyszállítási közszolgáltatás esetén a megrendelt szolgáltatás 66 százaléka, országos és regionális viszonylatban 50 százalék.

A jogszabály áprilisi elfogadását követően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy az ágazati kódex egységes elvek mentén foglalja egységes jogszabályba a személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó követelményeket. Átlátható és kiszámítható szabályozási környezetet biztosít a szektor szereplői számára.

A dokumentum újszerűsége, hogy a különböző szolgáltatókat közlekedésszervezési szempontból egyetlen egységként kezeli. E megközelítés lehetővé teszi a teljes személyszállítás ésszerűsítését, és így gazdaságosabbá teszi a működést. A tárca számítása szerint a személyszállítás hatékonyságának néhány százalékos javulása is 5-10 milliárd forintos belső átcsoportosítást alapoz meg, vagy ilyen mértékű fejlesztési célú forráskiváltási lehetőséget teremt.

Az elfogadott szabályok alapján közpénzből finanszírozott fejlesztések kizárólag a kormány által jóváhagyott, országosan egységes fejlesztési koncepció mentén valósíthatóak meg. Az államháztartási keretek középtávú előzetes rögzítésével tervezhetővé válik a közösségi közlekedés finanszírozási igénye.

A törvény rögzíti a menetrendek egységes eljárás mentén történő előkészítésének, összehangolásának módszertani szabályait. A megfelelő infrastruktúra rendelkezésre állásának függvényében előírja a kötöttpályás közlekedés elsőbbségét.

A közlekedési közszolgáltatás árképzése terén az egyéni közlekedés költségeihez viszonyított árképzési elveket határoz meg, amelyek jelentősen növelik a közösségi közlekedés versenyképességét. A legnagyobb utasforgalmat bonyolító területeken egységes ár-, jegy- és bérletrendszer kialakítására kötelez.