Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 11 éve

Munkahelyvédelmi terv: célzott adócsökkentésekről döntött a Ház

A kormány munkahelyvédelmi akciótervének megvalósításához szükséges törvénymódosításokat és a kisvállalkozások adózását egyszerűsítő előterjesztést fogadott el az Országgyűlés hétfői határozathozatalai során. A képviselők emellett döntöttek az özvegyi nyugdíjak csökkentését okozó jogszabályok megszüntetéséről is.

A munkáltatói terhek csökkentését, a vállalkozási környezet javítását célzó törvénymódosításokat fogadott el hétfőn az Országgyűlés a kormány munkahelyvédelmi akciótervének megvalósítása érdekében. A képviselők 298 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 40 tartózkodás mellett fogadták el Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztését.

A parlament döntése a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalóknak, továbbá a munkába visszaálló kismamáknak, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottaknak, valamint a tartósan munkanélkülieknek kedvez, akik után a munkáltatók csökkentett mértékű szociális hozzájárulási adót, illetve szakképzési hozzájárulást fizethetnek.

Az Országgyűlése döntése értelmében a munkáltatók általánosságban legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után vehetnek igénybe 14,5 százalékos kedvezményt a szociális hozzájárulási adóból az említett társadalmi csoportokba tartozó munkavállalók után. Az elfogadott törvényjavaslatba bekerült továbbá, hogy a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti pályakezdőknél a munkáltatóknak két évig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetniük, maximum 100 ezer forint bruttó bér esetén.

A Ház emellett lehetőséget adott a pénzforgalmi szemléletű áfafizetésre, és megemelte az alanyi adómentesség értékhatárát is. A pénzforgalmi alapú áfaelszámolást - több más részletfeltétel mellett - azok a vállalkozások választhatják, amelyek összes termékértékesítése, illetve szolgáltatásnyújtása egymást követő két évben nem haladja meg az évi 125 millió forintot.

Alanyi adómentességgel - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - pedig azok élhetnek, akik árbevétele két egymást követő évben nem haladja meg az évi hatmillió forintot.

Matolcsy György az előterjesztés szeptember elején kezdődő parlamenti vitájában úgy fogalmazott, a Ház olyan mértékű támogatásokat, kedvezményeket, ösztönzéseket fogadhat el, amelyek "átütik a vasbetont, átütik a tetőt", így a kormány megvédhet 1,5 millió munkahelyet, és több százezer újat teremthet.

A nemzetgazdasági miniszter a hétfői záróvitában az ellenzéki képviselők kritikáira reagálva kijelentette: megvan az akcióterv költségvetési forrása.


Jelentősen egyszerűsödik a kisvállalkozások adózása jövőre



A kisvállalkozások a jövő évtől két új, egyszerű adónem közül választhatnak a tételes adóról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerint, amelyet 236 igen szavazattal, 32 nem és 54 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.

A gazdasági minisztérium számítása szerint a kisadózók tételes adója 15-20 milliárd forinttal, a kisvállalkozói adó 30 milliárd forinttal csökkentheti a kisvállalkozók adóterheit.

A tételes adót egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok választhatják, ám nem dönthetnek mellette a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy ingatlan-bérbeadást folytató vállalkozások.

A tételes adó mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer, nem főállású kisadózónként havi 25 ezer forint, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

Annak, aki a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősül, a naptári évben elért bevételének 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos adót kell fizetnie. Aki nem minősül az év egészében annak, a 40 százalékos adót az 50 ezer, illetve 25 ezer forintos adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után kell megfizetnie. Nem kell megfizetni a tételes adót abban az esetben, ha a vállalkozás tagja legalább harminc napig keresőképtelen.

A tételes adó megfizetésével a vállalkozó mentesül a vállalkozói személyi jövedelemadó és az osztalékalap utáni adó vagy átalányadó bevallása és megfizetése alól. Kiváltja a tételes adó a társasági adót, az szja-t, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást is. Ugyanakkor a tételes adó megfizetésével a vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatása után teljesítendő adókötelezettségek alól. A főállású kisadózók biztosítottnak számítanak, minden társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerezhetnek, az ellátások számításának alapja havi 81.300 forint.

A vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, s abban időrendben, folyamatosan nyilván kell tartania minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és ellenőrzéséhez szükséges. A bizonylatot, nyilvántartást a kiállítás adóévét követő ötödik naptári év végéig kell megőrizni. A kisadózó vállalkozás kiesik a kedvező, tételes adó hatálya alól, ha adótartozása meghaladja a 100 ezer forintot a negyedév végén - ehhez eredetileg 500 ezer forintos küszöböt terveztek.

Az elfogadott törvényben az eredeti javaslathoz képest lényeges változás, hogy az új adónemet választó kisadózók számláját is elszámolhatják a vevők költségként. Az elszámolhatósággal egyidejűleg azonban a fiktív számlázások kiszűrése érdekében egy új adatszolgáltatási kötelezettség is bekerült a jogszabályba: ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak éven belül egymillió forintot meghaladó összegben bocsát ki számlát, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra lesz köteles. További garanciális szabályként a későbbiekben a kisadózónak kell bizonyítania, hogy esetében nem színlelt munkaviszonyról van szó.

A kisvállalati adót azok a vállalkozások választhatják, amelyek létszáma az adóévet megelőző esztendőben nem haladta meg a huszonötöt, elszámolandó bevétele pedig az 500 millió forintot, adószámát az adóévet megelőző két évben nem törölte vagy függesztette fel jogerősen az adóhatóság, valamint az adóévet megelőző évről készített beszámolójában mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 millió forintot.

A kisvállalati adó mértéke 16 százalék. Alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel. Az adóalapot a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök (például a hitelfelvétel, a tőkeemelés, az előleg beérkezése, illetve az osztalék megszerzése) csökkentik, a kihelyezett pénzeszközök (például a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása, előleg fizetése vagy a tőkeleszállítás) pedig növelik, az adóalap azonban nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél.

A kisvállalati adót választóknak lehetőségük van a veszteségelhatárolásra, azaz a realizált negatív eredményre tekintettel a későbbi adóévekben - tíz év alatt, egyenlő részletekben - csökkenthetik az adóalapjukat. Az új beruházások ösztönzése érdekében az elhatárolt veszteség akár azonnal is felhasználható, ha az alapját képező kiadás új beruházással kapcsolatban adódott.

A helyi iparűzési adót teljesíthetik tételes adóalap meghatározásával is, amelynek maximális éves összege telephelyenként két és fél millió forint. Amennyiben a kisadózó ezt a módszert választja, megszűnik az iparűzésiadó-bevallási, adóelőleg-bevallási, adóelőleg-fizetési, sőt az iparűzésiadóalap-megosztási kötelezettsége is. Ebben az esetben az adó összege a rögzített adóalap és a települési adómérték szorzata, amit két részletben kell megfizetni.

A kisvállalati adót az adóévet követő május 31-ig kell bevallani. A kisvállalati adó esetében - az általános forgalmi adó rendszeréhez hasonlóan - a fizetendő adó összege határozza meg, hogy egy vállalkozó negyedévente, vagy havonta teljesít majd bevallást. A kisvállalati adót választóknak év végén nincs adófeltöltési kötelezettségük.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter zárszavában azt mondta: a javaslatot a munkaadók és a munkavállalók is támogatják, azzal egyszerűbbé válik a kisvállalkozások adózása, az adócentralizáció és az újraelosztás mértéke pedig csökken.


Eltörölték az özvegyi nyugdíjak csökkentését megalapozó rendelkezést



Nem csökken a felére az özvegyi nyugdíjuk azoknak, akik rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülnek, korábban pedig szociális járadékot kaptak. A parlament 336 igen szavazattal, 7 ellenében fogadta el Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter erről szóló indítványát.

Az Országgyűlés egy júliusban elfogadott törvényben rendelkezett arról, hogy aki a tavalyi év végén házastársa jogán özvegyi nyugdíjban, valamint rendszeres szociális járadékban részesült, és most rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást kap, annak özvegyi nyugdíját szeptember 1-jétől a felére csökkentik.


Fidesz: mire fordítja a kormány az elvett nyugdíjakat?



Kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése a határozathozatalok előtt.

Font Sándor (Fidesz) azt kérdezte, hogy mire fordítja a kormány a demokratikus államberendezkedés felszámolásában, a szabadságharc leverésében, a kommunizmus magyarországi kiépítésében szerepet játszó volt vezetők nyugdíjának felülvizsgálata után az esetlegesen elvett nyugdíjak összegét.

Rétvári Bence elmondta: a felülvizsgálati munka még jelenleg is zajlik, egy szakértői bizottság dolgozik ezen. Az eddigi eredmények között említette, hogy nem 4, hanem 8 százalékkal nőtt a politikai okokból elítéltek életjáradéka, amelyre egyébként több mint 13 ezer ember jogosult. Az összeget szeptember 30-ától visszamenőlegesen meg is kapják. Az államtitkár elmondta azt is: az elvett nyugdíjak felhasználási köre nagyon széles. Példaként említette a sérelmezettek vagy szervezeteik támogatását, a kéziratok kiadását, vagy az emlékhelyek felújítását.


MSZP: milyen nyugdíjat kapnak a magánnyugdíj-pénztári tagok?



Simon Gábor (MSZP) azt firtatta: elveszi-e a kormány annak a közel 80 ezer embernek a nyugdíját is, aki még mindig magánnyugdíj-pénztári tag, illetve pontosan milyen állami nyugdíjra jogosultak ezek az emberek?

Cséfalvay Zoltán államtitkár hangsúlyozta: a törvények értelmében a tagok továbbra is szolgálati időt, és ezzel nyugdíjjogosultságot szereznek, vagyis teljes körű nyugdíjban részesülnek majd, sőt az állami nyugdíjbiztosítás is vonatkozik rájuk. Kiemelte: nincs napirenden az állami rendszerbe való visszalépés lehetőségének újbóli megnyitása.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Átadták a Kerékpárosbarát Munkahely díjat

A 2023-mas pályázatra 29 település és 37 munkahely jelentkezett. Teljes cikk

Hornung Ágnes: a munka és a magánélet összehangolása kiemelten fontos

A családokért felelős államtitkár elmondta, hogy a kormány még nagyobb hangsúlyt akar fektetni a családok "testi-lelki-szellemi egészségének" elősegítésére. Teljes cikk

Megérkezett a számlákra a Babakötvény után járó éves állami támogatás

Évi 12 ezer forint állami támogatás azoknak jár, akik egy év alatt legalább 120 ezer forintot tesznek félre ebben a megtakarítási formában -... Teljes cikk