Címlap >> Adó >> Vállalkozói adókMunkaszerződéssé minősítheti a megbízást az adóhatóság /uzletinegyed/ado/vallalkozoiadok/20030701munkaszerzodesse.html" [origo]" " " Munkaszerződéssé minősítheti a megbízást az adóhatóság2003. július 1., kedd, 14:56Utolsó módosítás: 2003. július 1., kedd, 14:56Az APEH hivatalos lapjában közzétett bírósági döntés értelmében az adóhatóságnak lehetősége van arra, hogy a megbízási jogviszonyt adójogi szempontból munkaszerződéssé minősítse. Az ítélet szerinti megállapítás azért tekinthető jelentősnek, mert a munkajogi szabályok megváltozása, a munkaügyi felügyelők hatáskörének bővülése folytán számos esetben kerülhet sor a jövőben a munkajogi átminősítés következményeképpen adójogi átminősítésre is. Ilyenkor a munkaügyi bírságon túl adó- és járulékkülönbözet, valamint adóbírság és késedelmi pótlék kiszabására is számíthatnak az érintett vállalkozások. Görgessen az oldal aljára, majd küldje el a cikket ismerősének!A bíróság előtt megtámadott adóhatósági határozat szerint az ellenőrzött gazdálkodó szervezetnek a főkönyvelőjével kötött megbízási szerződése a tartalma szerint munkaszerződésnek minősül. A szerződés teljesítése folytán kifizetett megbízási díj munkabérnek tekintendő, amely után a foglalkoztatót terhelő járulékok pótlólagos befizetését írta elő a hatóság. Megállapították azt is, hogy a foglalkoztatás kapcsán a vállalkozás adólevonási jog gyakorlására nem volt jogosult, így adókülönbözetként írták elő a számlák alapján visszaigényelt áfát is.AjánlatKényszervállalkozót foglalkoztatók munkaügyi ellenőrzéseAz ügyben eljáró Békés Megyei Bíróság az ítélet indokolásában rámutatott arra, hogy az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése értelmében a szerződéseket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni, és az érvénytelen szerződésnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben a gazdasági eredménye kimutatható. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy az adóhatóság jogosult a vitatott szerződéseket az elnevezésüktől függetlenül valódi tartalmuk szerint minősíteni. Az APEH minősítése azonban a felek polgári jogi jogviszonyára nem hat ki, kizárólag az adóügyi megítélést határozza meg. Nem lehet tehát eredményesen hivatkozni arra, hogy az adóhatóság a felek szerződéses autonómiájába avatkozik be.A megbízás munkaviszonnyá történő átminősítése kapcsán a bíróság által mérlegelt legfontosabb szempontok:széleskörű utasítási jog,a munkavégzés körének, helyének és idejének a munkáltató általi meghatározottsága, munkaszervezeti függőség,utasításhoz kötöttség,a munkáltató által biztosított munkaeszközökkel történő munkavégzés. A döntés meghozatala, az elhatárolás során tekintetbe vették, hogy míg a munkavállaló munkaereje nagymértékben (sokszor kizárólagosan) egy irányban van lekötve meghatározott munkamennyiség (munkaidő szerint), addig a megbízott több megbízótól kapja a feladatait, és maga igazítja a munkaidejét, munkavégzését az ellátandó feladatokhoz.A fentiek alapján a konkrét ügyben azt állapította meg az eljáró bíróság, hogy a foglalkoztatónak a főkönyvelőjével kötött megbízási szerződésében a munkaszerződésre jellemző tartalmi elemek vannak túlsúlyban, így:a főkönyvelő nem a saját, hanem a megbízó alkalmazottait vette igénybe a megbízási szerződésben szereplő feladatok ellátásához, a fentiek következtében a főkönyvelő bizonyos körben, az által igénybe vett alkalmazottak tekintetében munkáltatói, utasításadási jogot gyakorolt,eljárt az őt foglalkoztató vállalkozás képviseletében, szerződéskötési joggal rendelkezett,alá-és fölérendeltségi viszonyban állt, a heti 40 órás kötetlen munkaidő-beosztás, amely a vezető beosztású munkavállalók esetén elfogadott módszer, továbbáaz évi 52 nap szabadidő kikötése, amely kizárólag munkajogi kategória.A Békés Megyei Bíróság álláspontja szerint, hogy nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, miszerint a kikötött munkamennyiség a főkönyvelő munkaerejének teljes lekötöttségét eredményezte, ami a munkaviszony egyik legtipikusabb jellemzője. A jogviszony munkaszerződés jellegét erősíti a megbízási díj egyoldalú kikötése is, valamint az, hogy a gépkocsi használat kapcsán a főkönyvelőnek nem az igazolt költségeit térítették meg, hanem a többi dolgozóval azonos mértékű költségtérítést kapott.Végezetül fontos kiemelni, hogy az ilyen esetekben nem bír jogi relevanciával az a hivatkozás, miszerint a foglalkoztatónak munkaviszony esetén kisebb mértékű adófizetési kötelezettsége keletkezett volna. Az Alkotmánybíróság iránymutatása értelmében ugyanis az adóhatóságnak a szerződéses jognyilatkozatokat a palástolt ügylet szerint kell minősítenie és azok adóvonzatait ennek függvényében kell megállapítani. Az adóbevételek növelése nem lehet az eljárás célja.[origo]