Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 7 éve

Munkaügyi megállapodást sürget az ILO

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) főigazgatója világméretű munkaügyi megállapodást sürgetett, hogy megelőzzük a hosszú és súlyos foglalkoztatási válságot, amely a munkanélküliség és a szegénység drasztikus növekedéséhez vezethet - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.

A felhívást magas szintű háromoldalú megbeszélés követte az ILO Igazgató Tanácsában, ahol az IMF főigazgatója, Dominique Strauss-Kahn kijelentette: az IMF és az ILO közötti együttműködés nélkülözhetetlen a világméretű gazdasági válság leküzdéséhez. Az ILO főigazgatója, Juan Somavia szerint gyenge a nemzetközi együttműködés a válság kezeléséhez. "A válság pénzügyi, kereskedelmi, gazdasági, foglalkoztatási és társadalmi gyökerei összefüggenek, így a rá adott politikai válaszoknak is azoknak kell lenniük." Ez a legfontosabb üzenet a jövő heti G20-as londoni csúcstalálkozó előtt.

A megbeszélés alapjául az ILO Nemzetközi Munkaügyi Tanulmányok Intézetének legújabb, "A pénzügyi és gazdasági válság: A méltányos munka válasza" kiadványa szolgált. A tanulmány szerint demográfiai előrejelzések azt sugallják, hogy közel 90 millió új állásra lenne szükség 2009-2010-ben ahhoz, hogy felszívják a munkaerőpiacra újonnan belépőket, s elkerüljék a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közti hosszú távú szakadékot. A korábbi pénzügyi válságok esetén a munkaerőpiac csak a gazdaság talpra állása után 4-5 évvel állt helyre a tanulmány szerint. "Mihamarabb koherens és koordinált munkaorientált stratégiát kell megvalósítanunk, amely a fenntartható vállalatokon alapszik" - mondta Somavia úr. "Ha a gazdaságélénkítő erőfeszítések késnek, akkor a munkaügyi válság hosszú és súlyos lesz, és a foglalkoztatás csak 2011-től kezs majd helyreállni."

Átfogó tanulmányt készített az ILO

Az ILO tanulmánya 32 ország gazdasági mentőcsomagjait vizsgálta meg, köztük a G20-as csoport minden tagját. Miközben az IMF a GDP 2 százalékát kitevő mentő intézkedéseket javasolt, addig ezek a tervek átlagosan csak a GDP 1,7 százalékát érik el. A tanulmány kimutatja, hogy míg a fejlett országok átlagosan a GDP 1,3 százalékát költik válságkezelésre, addig a fejlődő országok csak ennek kevesebb, mint a felét. Az ILO felmérés kimutatta, hogy gazdaságélénkítő csomagok a pénzügyi szektor megsegítésére és adócsökkentésre koncentrálnak a munkahelyteremtés és társadalombiztosítás helyett. A reálgazdaságot megcélzó élénkítő csomagok ötször kisebbek, mint a pénzügyi szektornak nyújtott segélycsomagok. "Csak a vizsgált országok fele jelentett be munkaerő-piaci intézkedéseket, s az ezekre biztosított pénzügyi források is korlátozottak" - mondta Raymond Torres, az ILO Intézet Igazgatója, hozzátéve, hogy a szociálpolitikai intézkedések átlagosan csak 9,2 százalékát teszik ki a fiskális csomagoknak. A munkaerő-piaci intézkedések pedig csak 1,8 százalékot képviselnek.

A jelentés kimondja, hogy az infrastruktúrát fejlesztő programok nem fejlesztik megfelelően a vállalatok meglevő kapacitásait és a szakképzett munkaerőt - így az infrastruktúrára költött összegek lehet, hogy inkább magasabb árakat eredményeznek nagyobb termelékenység és több állás helyett. Az adócsökkentés pedig lehet, hogy inkább a megtakarításokat fogja növelni, s nem a keresletet, a termelést vagy az állások számát; továbbá a fiatalok és sérülékeny csoportok megsegítésére is kevés történt.

Kevés a szociális párbeszéd

A munkáltatókkal és szakszervezetekkel való szociális párbeszédet csak ritkán alkalmazzák és az országok közti koordináció is hiányzik. A szociális partnerek bevonása segítene javítani az intézkedések tervezését és helyreállítani a bizalmat. "A globális válság globális megoldásokat igényel" - hangsúlyozta az ILO főigazgatója. A koordináció hiánya csökkenti az élénkítő csomagok hatásait, ezért az egyes országok nem akarnak gyorsabban mozdulni, mint kereskedelmi partnereik, a recesszió pedig tovább súlyosbodik. A tanulmány azt is kimutatja, hogy a kereskedelmi protekcionizmus tovább csökkenti a világpiaci keresletet, a bérek csökkenése és a dolgozók jogainak gyengülése pedig nemcsak súlyosbítja a recessziót, hanem méltánytalan is és tovább mélyíti a szociális válságot. "Az intézkedések gyakran nem érintik azokat a strukturális egyenlőtlenségeket, amelyek a válság hátterében állnak" - mondta Somavia úr. "A válságra adott válaszokat nem szabad elaprózni, s csak időlegesen alkalmazni, hogy aztán mihamarabb visszatérjünk a "normális ügymenethez. A Méltányos Munka Programjának előrehaladása életbevágó a gazdaság talpra állásához, hogy megakadályozzuk a munkaerő-piaci, illetve a társadalmi válságot és előremozdítsuk a társadalmi kohéziót."

A globális munkaügyi megállapodás létrejötte biztosítaná, hogy az élénkítő csomagok hatásosabban birkózzanak meg a válság mechanizmusaival, így a hitelek befagyásával, a hazai kereslet gyors csökkenésével, és a külső piacok recessziójával. Ez a globális megállapodás a válság okait célozná meg, ezzel alapozva meg egy fenntarthatóbb gazdaságot. Az ILO tagjai kulcsszerepet játszhatnának ezen megállapodás létrehozásában. A következő Nemzetközi Munkaügyi Konferencia júniusban a globális munkaügyi megállapodás létrehozására fog koncentrálni.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Az első fél évben még több adót csaltak a cégek, mint tavaly

Eredményes a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) új, célzott kiválasztáson alapuló ellenőrzési rendszere, idén az első fél évben az utólagos... Teljes cikk

Béremelésért sztrájkolnak szeptemberben az önkormányzatoknál

Szeptemberben egész napos munkabeszüntetéssel szeretnék elérni az önkormányzati köztisztviselők, hogy 30 százalékos béremelést kapjanak, tudta meg... Teljes cikk

Már tudják, akiket felvettek. Megvannak a ponthatárok.

Kedden este nyolc órakor nyilvánosságra hozták a felvételi ponthatárokat, amelyre idén 111 ezer diák várt izgatottan. A jelentkező diákok 67... Teljes cikk

Augusztustól változások az adószabályokban

Augusztus 1-jétől több változás is hatályba lép az adótörvények júniusban elfogadott módosításai alapján. Többek közt mást jelent majd a kiküldetés. Teljes cikk

Elektromos buszgyár épülhet Magyarországon

Összeszerelő üzemet épít Komáromban a világ legnagyobb elektromos autóbuszgyártója, a kínai BYD, a Portfolio meg nem erősített információi szerint. Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Az elvándorlással még inkább leszakad Kelet-Európa a fejlett Európától

A migráció hatását vizsgálta újra az IMF - de most a közép-, kelet- és délkelet-európai országokból történő kivándorlást elemezte - írja a Napi.hu.