Szakértők szerint az új szabályozás - amely az általános iskolában elért átlagtól tenné függővé az adott középiskolákba való jelentkezést - várhatóan csökkenti majd az ezekbe az iskolákba járó diákoknak és maguknak az intézményeknek a számát is. A törvényjavaslat szerint gimnáziumokba csak azok a tanulók jelentkezhetnének, akiknek - az általános iskola nyolcadik évfolyamának végén, illetve a kilencedik évfolyam első félévében kapott bizonyítványa alapján kiszámolt - előmeneteli átlaga nem haladja meg a kettest. Az érettségit adó szakközépiskolák esetében a határérték 2,75 lenne. Az átlagba csak az úgynevezett profiltantárgyak jegyei számítanának, vagyis a test- és képzőművészeti nevelés, illetve a zene nem. Szlovákiában az iskolai előmenetelt 1-től 5-ig terjedő jegyekkel osztályozzák úgy, hogy az 1-es osztályzat a legjobb eredményt jelzi.

A javaslat vázlatát Dusan Caplovic oktatásügyi miniszter már nem sokkal az új kormány megalakulását követően ismertette. Akkor még csak a gimnáziumok kerültek említésre, viszont a jelentkezési határérték a mostaninál szigorúbb volt, 1,5-ös átlagot várt el. A tárcavezető a szigorításokat bevezető terveit korábban azzal indokolta, hogy a szakképzést nyújtó középiskolák végzőseinek - több szakképesítési irányzatban tapasztalt - hiánya miatt a külföldi befektetőknek már most gondot okoz, hogy megfelelő szakképesítésű munkaerőt találjanak Szlovákiában. A felvetést - már akkor több, köztük szakmai kritika is érte.

Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) oktatásügyi alelnöke az MTI-nek nyilatkozva elmondta: nem tartja jó módszernek azt, hogy a jelentkezést az előmeneteli átlaghoz kötnék. "Lehetnek a természettudományok terén rendkívül tehetséges fiatalok, akik például a nyelvekből gyengébbek, és mindenképpen gimnáziumba szeretnének menni, számukra ezt lehetetlenné teszi egy ilyen szabályozás" - mutatott rá Szigeti László. Elmondta: túl szigorúnak tartja az új szabályozás a középiskolai felvételikre vonatkozó részét is. Ennek alapján a jövőben a középiskolák már csak azokat a diákokat vehetnék fel felvételi vizsga nélkül, akik az általános iskolák kilencedikesei által írt, tudásszintfelmérő teszteken legalább 90 százalékos eredményességgel szerepeltek. "KIlencvenszázalékos eredményességet gyakorlatilag csak a színjeles tanulók tudtak elérni ezen a teszten, ezért ez még az eredetileg javasolt 1,5-ös átlaghoz kötődő szintnél is szigorúbb" - mutatott rá. Hozzátette: az új szabályozás közvetlenül az érintett intézmények diáklétszámát is csökkentheti, ez pedig bizonyos régiókban az iskolák számának csökkenéséhez vezethet.

Mindazonáltal a törvényjavaslat legveszélyesebb részének azt tartja az MKP politikusa, hogy a szabályozás a magán- és egyházi kézben lévő iskolák döntési lehetőségeit is szűkítené, mivel a megyei önkormányzatok kezébe adná a döntési lehetőséget, hogy az adott intézmények hány osztályt indíthatnak a következő évben.

"A regionális önkormányzatok ugyanis ellenérdekeltek az egyházi és a magániskolákkal szemben, és nyilván a saját intézményeiket fogják védeni" - szögezte le Szigeti László, aki szerint egy ilyen intézkedés sérti az oktatás pluralizmusát és az iskolaválasztás szabadságát is.

A törvénymódosítási javaslat hamarosan a parlament elé kerülhet, és amennyiben elfogadásra kerül, 2014 szeptemberétől léphetne hatályba.