Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 4 éve

Nyugdíjba küldik a bírókat - ezen semmi sem változtathat

Handó Tünde, Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az InfoRádióban elmondta: bárhogy dönt is az Alkotmánybíróság, az idő előtt nyugdíjazott bírók nem kapják vissza automatikusan az állásukat.

Miután a felmentési okiratokat már kézhez vették, csak a munkaügyi bírósághoz fordulhatnak azok a bírák, akiket a 62 éves nyugdíjkorhatár miatt küldtek el, amennyiben az Alkotmánybíróság megsemmisíti az érintett jogszabályt - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Országos Bírósági Hivatal elnöke.

"Nehéz döntés előtt áll az Alkotmánybíróság"

Nehéz döntés előtt áll az Alkotmánybíróság (Ab) a bírák nyugdíjazása ügyében Lövétei István alkotmányjogász szerint, mert bár meglehetősen egyértelmű szerinte, hogy a korhatár drasztikus leszállítása az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetheti, az alaptörvénybe írt rendelkezések megsemmisítésére nincs lehetősége a testületnek.

Az Ab főtitkára a napokban jelentette be, hogy a testület várhatóan még a nyári szünet előtti utolsó, jövő hétfői ülésén meghozza döntését a bírák nyugdíjazása ügyében.

Lövétei István az MTI érdeklődésére csütörtökön kifejtette: aggályos, amikor az állam generálisan küldi nyugdíjba a bírákat, hiszen ezzel "elülteti bennük a végrehajtó hatalomtól, illetve a mögötte álló parlamenti többségtől való függés tudatát", azt, hogy ez a hatalom ilyen módon is képes keresztülvinni az akaratát.

Az pedig máig nem világos, hogy mi lehetett az a súlyos társadalmi érdek, ami szükségessé tette a drasztikus és rapid (tavaly év végén megszületett, ez év elejétől hatályos, a bírói kar csaknem tíz százalékát érintő) döntést, amely felkészülési idő, illetve felmenő rendszer beiktatása nélkül, egyetlen év alatt eltávolítja a felsőbb bíróságok bíráinak jelentős részét - fűzte hozzá a szakember. Megjegyezte: már csak azért is érhetetlen, ami történt, mert munkáltatói aktusokkal egyénileg nyugdíjba küldhetők mindazok, akik már nyugdíjjogosultságot szereztek; a jogállami, alkotmányos aggályok éppen a bírákat hátrányosan érintő tömeges, általános, jogszabályi formát öltő intézkedéssel vannak.

Az új alaptörvény, valamint arra támaszkodva a bírák jogállásáról szóló törvény kimondja, hogy a bírák szolgálati jogviszonya - az eddigi 70. életév helyett - a 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. Idén a mintegy 2900 tagú bírói karból 274 nagy tapasztalatú, zömmel felsőbb bírósági bíró vonul nyugállományba, olyan, aki már korábban betöltötte vagy ebben az évben betölti 62. életévét.

Az alkotmányjogász leszögezte: az Ab nem semmisítheti meg az alaptörvény rendelkezéseit, de vizsgálhatja, hogy ellentmondanak-e egymásnak - ez esetben például a bírói függetlenség, a diszkrimináció tilalma és a bírák nyugdíjazása közti ellentétet -, és állást foglalhat abban a kérdésben, hogy mely rendelkezések élveznek elsőbbséget, a konkuráló passzusok közül melyik alkalmazható és melyik nem.

Attól, hogy valamit beleírtak az alkotmányba, még nem feltétlenül alkotmányos, és ezt az erre hivatott testület meg is állapíthatja - jegyezte meg Lövétei István. Hozzátette: az ebben az ügyben szintén vizsgált jogállási törvénynél, mint minden más törvénynél, már magától értetődően van lehetősége az Ab-nek az alkotmányos vizsgálatra, és ennek eredményeként a megsemmisítésre.

A bírák nyugdíjkorhatárának 62 évre csökkentését nemcsak az Ab, hanem a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága és a luxembourgi székhelyű uniós bíróság is vizsgálja. A strasbourgi bírósághoz a Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével fordult 105 nyugdíjazott magyar bíró, hogy a magyar állam ellen pert indítson, az EU Bíróságánál pedig az Európai Bizottság kezdeményezett Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárást egyebek mellett a bírák nyugdíjazása ügyében. Mindkét eljárás egyik központi kérdése, hogy diszkriminatív-e a magyar állam döntése.

Ezzel kapcsolatban Lövétei István elmondta: a magyar Ab-nak a magyar alaptörvényre kell támaszkodnia döntése meghozatalánál, és bár hivatkozhat uniós jogra vagy nemzetközi egyezményre, ez nem lehet alapja magyar jogszabály megsemmisítésének. Ezzel szemben a strasbourgi bíróság a magyar állami döntés és az európai emberi jogi egyezménnyel összhangját vizsgálják, a luxembourgi bíróság pedig az uniós joggal veti azt egybe.

A strasbourgi bíróság elsősorban az általános emberi jogok szempontjából vizsgálhatja az elé kerülő kérdéseket. Az e téren több évtized alatt kialakított ítélkezési gyakorlatát, az abban megszilárdult elveket, szempontrendszert fokozatosan átvette a luxemburgi bíróság, amely pedig a magyar bírák nyugdíjazásának ügyét inkább speciálisan munkajogi szempontból vizsgálhatja. Feltehetően mindkét megközelítésben fontos lesz a diszkrimináció tilalmának érvényesülése - fejtette ki a szakember.

Lővétei István úgy vélekedett: a nyugdíjazott bírák visszahelyezése minden bizonnyal kivihetetlen, de az anyagi sérelmek orvoslására a strasbourgi bíróság közvetlenül, saját döntésével, a luxembourgi bíróság, valamint a magyar Alkotmánybírósg pedig közvetve, más hatóságok, bíróságok döntéseit orientálva alkalmas lehet.

InfoRádió/MTI
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Munkahelyek kiszervezése miatt fenyegeti az amerikai cégeket Donald Trump

"Következményekkel" fenyegeti az amerikai cégeket, az Egyesült Államok januárban hivatalba lépő, következő elnöke, ha ki akarják vinni a termelést... Teljes cikk

Több bevétele van a családoknak

Javult a háztartások jövedelmi helyzete és nőtt az átlagos életszínvonal Magyarországon, tavaly mintegy 4,7 százalékkal emelkedett a reáljövedelem... Teljes cikk

Járulékcsökkentést ellensúlyozó növekedést lát Varga Mihály

A gazdasági növekedés ellensúlyozhatja a járulékcsökkentés miatti bevételkiesést, jövőre 3 százalék feletti bővüléssel számol a kormány -... Teljes cikk

A kormányhivatalok munkatársai lesznek az utalványpostások

Túl drágán kézbesítené a Magyar Posta a nyugdíjasoknak szánt 10 ezer forintos utalványokat, amelyeket még idén el kellene juttatni az... Teljes cikk

Erkölcsi bizonyítvány kell a jelentkezéshez? Mától telefonon is igényelheti!

December 1-jétől telefonon is igényelhető a hatósági erkölcsi bizonyítvány a 1818-as kormányzati ügyfélvonalon keresztül - mondta el Balogh... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Vidéki bíróságok bezárása ellen tüntettek a francia igazságügyi dolgozók

Több ezer igazságügyi tisztviselő sztrájkolt és felvonulásokon tiltakozott csütörtökön Franciaországban az igazságügyi reform ellen,...