Oktatás - kis elit, rossz átlag

Oktatás – kis elit, rossz átlag 2004. december 7. " class="kapcsszoveg">A. B. A magyar diákok szövegértési képessége és sokat dicsért matematikai megoldó készsége is közepesre vizsgázott. A három évvel ezelőttihez hasonló eredményt hozott a PISA2003 jelentés. Ön mit szól hozzá? Gyengén szerepeltek a magyar diákok, akárcsak három éve. Ebben sincs változás, akárcsak abban, hogy másfél évtizede tart itthon a közoktatási reformállapot. A hazai közvéleményt most éppen a felsőoktatási reform előkészületei foglalkoztatják.A PISA2003 felmérés lesújtó képet fest a nyugati oktatási rendszerekről. De a helyzet a közoktatás felelőseinek minden igyekezete ellenére sem kilátástalan, amit az jelez, hogy néhány szegmensben még Magyarországon is enyhe előrehaladást mutatható ki. Az előrelépés ugyanakkor nem általános, s inkább csak a legjobban teljesítő tíz százaléknál figyelhető meg.Három éveA 2000-ben elvégzett, majd 2001-ben publikált PISA2000 leginkább döbbenetet váltott ki a felmérésben részt vevő OECD országok körében. A felmérés akkor Magyarországon szinte visszhang nélkül maradt, míg más, szintén porosz mintájú oktatási rendszert alkalmazó országokban – így Németországban – közfelháborodást és sürgős reformlépéseket gerjesztett.Hongkong és Finnország A mostani, 2003-ban végzett, és kedden publikált OECD jelentés nem sok előrelépést tartalmaz a korábbihoz képest. A 41, nem csak OECD-országban elvégzett, két órás felmérésen közel negyedmillió 15 éves diák vett részt. A vizsgának is beillő, de főként a diák tudásának gyakorlati alkalmazhatóságát értékelő felmérés a matematika, az írás és az egyéb tudományok terén szerzett jártasságot és a problémamegoldó képességet vizsgálta.A ranglistát szinte mindenben ugyanaz az országcsoport vezeti. A hongkongi középiskolások matematikai problémamegoldó képessége a legjobb, szorosan utánuk következnek a finnek, a koreaiak és a hollandok. Ezeknek az országoknak a teljesítménye kiválónak mondható, a 4 százalékos OECD-átlagot meghaladó számú diák (8 százalék) képes értelmezni és elvégezni a legkomplexebb matematikai feladatokat is.A tagországok diákjainak mintegy harmada képes bonyolult, kétharmaduk legalább alapvető, a felmérés szerint – hatos skálán mérve – 2-es szintű matematikai feladatok elvégzésére. Sajnálatos hír, hogy legalább 11 százalékuk az alapvető matematikai műveletekkel sincs tisztában, és tovább folytatódik a diákok közti különbségek növekedése, ugyanis a felső percentilisekben általában nőtt, míg az alacsonyabb szinteken stagnált, illetve csökkent a teljesítmény.A problémamegoldási képesség mérésekor a vezető szerep ismét a hongkongiaké, de holtversenyben – a felmérésben intervallumskálákkal dolgoztak – első helyre kerültek a finnek és az új-zélandiak is. Az olvasási készséggel kapcsolatos felméréseknél a vezető helyet a finnek, a koreaiak és a kanadaiak szerezték meg. Érdekesség, hogy mindössze a diákok negyede képes magas szinten absztrahált szövegek olvasására.A tudományos készségek ellenőrzése a matematikai megértőképességen túl próbálta ellenőrizni a képességeket, hogy a diákok a mindennapi életben jelentkező tudományos problémákat mennyire képesek értelmezni. Nem meglepő módon a vezető szerep itt is a finneké, őket a japánok és a hongkongiak követik.Ír, olvas, de nem jólCsak lazán kötődik a PISA-felméréshez egy, az elmúlt évben megtörtént eset. A diákigazolványt igénylő egyetemisták csaknem harmada, vagyis mintegy 20 ezer diák hibásan töltötte ki a kártyaigényléshez szükséges adatlapot. A hibás adatlapok egy részével az volt a gond, hogy a diák nem a megfelelő igazolványképet mellékelte, ugyanakkor az olvasási-megértési, illetve a mindennapi életben eligazodási képességet jól jellemzi, hogy a diákok nem bírták értelmezni az űrlapnak az aláírást elmagyarázó pontját. E szerint tízszer kellett kitölteni az adott rubrikát, de a húszezer diák ezt a feladatot nem tudta megoldani. A hibák fő okának a sietséget tartja a központi igényléseket kezelő intézet, de a PISA-felmérés eredményeiből arra feltételezésre is juthat a laikus megfigyelő, hogy a diákok nem értették meg a tájékoztató szöveget.A magyarokEgyetlen szegmensben sem teljesítettek jól, s a középmezőnyben végeztek a magyar diákok. Az elért helyezések annak ellenére sem javultak az elmúlt három év alatt, hogy picit javult diákjaink teljesítménye. A kapott eredményeket az oktatási tárca időhiányra hivatkozva egyelőre nem kommentálta.A magyarok a 30. helyen végeztek a matematikai képességeket felmérő teszteken. Ha a rangsor igazából nem jelent semmit, akkor is érdemes megvizsgálni a rangsor mögött álló számokat. A diákok több mint negyede a hármas szintű feladatokat sem tudta megoldani. Azaz: olyan egyszerű, egy kimenetű feladatokat, amelyek minimális absztrahciós képességet igényelnek. Ezek a diákok kizárólag az egyszerű behelyettesítésen alapuló feladatokkal voltak képesek megbirkózni. Ugyanakkor ezen belül javult a felső decilisbe tartozó diákok térlátást igénylő feladatmegoldó képessége, a többiek teljesítménye változatlan maradt. Az összefüggések felismerése esetén fordított a helyzet, éppen, hogy az alacsonyabb képességűek teljesítménye nőtt. Sajnos a többi, matematikai készséget vizsgáló feladatkör esetében még ekkora előrelépésről sem számolnak be a felmérések.A hazai oktatási rendszer kritikája lehet az iskolákon belül, illetve az iskolák között mérhető különbség. Ebben a tekintetben Magyarország a második helyen végzett Törökország után. Ugyanannak az iskolának két diákja közt mérhető különbség itthon a kétszerese az OECD átlagnak, és ennél is nagyobb a különbség az iskolák között. Vagyis növekszik az elitképzés, de még ez a gyenge elit sem képes felhúzni a magyar átlagot. További sajátosság, hogy az iskolai teljesítményt Magyarországon befolyásolja szinte leginkább a diák társadalmi helyzete és az iskola milyensége.A magyar diákok közel fele nem érti meg a közepesen elvont fogalmakat és szövegeket, nem képesek a szövegösszefüggések adekvát értelmezésére. Ez a helyzet pedig egyáltalán nem javult érdemben az előző felméréshez képest. De hasonlóan gyenge eredményt értek el a magyar diákok a tudományos problémamegoldó készségek terén is.