Összefoglaló a foglalkoztatás helyzetéről

Általános vitára alkalmasnak tartotta az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága a foglalkoztatás helyzetéről készített beszámolót a testület hétfői ülésén. A kormánypárti képviselők valamennyien igennel, az ellenzékiek nemmel szavaztak. Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter elmondta: a kormányzati időszak végére teljesíthető a vállalt 400 ezer új munkahely. Az új és a megszűnő munkahelyek pozitív egyenlege elérheti a 80-100 ezret.
- Jelenleg 320 ezer új munkahelyről tudunk beszámolni - mondta a miniszter, ennek 40 ezer a pozitív egyenlege. Ez a foglalkoztatotti létszámbővülés az utóbbi három évben a munkanélküliek számának 50 ezres emelkedésével járt együtt, ami látszólag ellentmondás. Ennek több oka is van - hangsúlyozta a miniszter. Így például az új foglalkoztatottak egy része nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak közül kerül ki. Egy másik ok, hogy a javuló foglalkoztatási lehetőségek miatt egyre többen nyilatkoznak úgy, hogy rendszeresen és aktívan keresnek munkát, ezért a statisztika már nem az inaktívak, hanem a munkanélküliek között tartja nyilván őket.
Alacsony az aktivitás
A magyar foglalkoztatáspolitika legnagyobb kihívása, hogy alacsony a foglalkoztatás és az aktivitás. Nem csupán azok vannak kevesen, akiknek van munkájuk, munkahelyük, hanem azok is, akik állást keresnek, vagyis akik munkanélküliek.
A miniszter jelentése szerint az elkövetkezendő időszak célja, hogy növekedjen Magyarországon a gazdasági aktivitás, azaz csökkenjen az inaktívak száma. Magyarországon az úgynevezett inaktívak száma 390 ezerre tehető, ezek az emberek általában vagy a feketegazdaságban dolgoznak, vagy eltartottak.
"Nem túl jók a foglalkoztatási mutatók, mintegy 400 ezer regisztrált munkanélkülinél a tényleges munkanélküliek száma kevesebb. Munkanélküli ellátást 130 ezren kapnak, ugyanennyien szociális ellátásban részesülnek, míg 140 ezren csak bejelentkeztek a munkaügyi hivatalokban" - közölte korábban a tárcavezető.
A kormányzat célja, hogy az elkövetkező időszakban évente legalább egy százalékkal bővüljön a munkaerőpiacon megjelenők száma. Jelenleg ugyanis Magyarországon a foglalkoztatás aránya 57 százalékos, szemben az unió 63 százalékos átlagával - mondta a miniszter.
A miniszter megemlítette: a Száz lépés program részeként intézkedési terv készül a mikro- és a közepes vállalkozásoknál foglalkoztatottak helyzetének javítására, továbbá arra, hogy a közszférában dolgozók egy részét részmunkaidőben foglalkoztassák. Ez várhatóan a versenyszférára is hat majd, és emelkedik az úgynevezett nem tipikus foglalkoztatási formák aránya.
Intézkedések a munkahelyek számának bővítéséért
A kormány átalakította az adó- és járulékrendszert, hogy csökkenjenek a vállalatok terhei, főleg a beruházásokhoz és a foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó kiadások.
A munkaügyi miniszter jelentése szerint évről évre több kedvezményt kaphatnak azok a vállalkozások, amelyek növelik foglalkoztatottjaik számát, 4500-ról 1950 forintra csökkent az egészségügyi hozzájárulás, ami 2006-ban meg is szűnik. Bevezették a célzott járulékkedvezmények rendszerét, hogy segítsék a fiatalok, a kisgyermekes szülők, az idősebb, állásukat elvesztett emberek visszatérését a munkaerőpiacra.
Elindult a pályakezdők START programja , valamint 18 százalékról 16 százalékra csökkent a társasági adó. A helyi iparűzési adónak 25, majd 50 százalékát (jövőre az egészet) le lehet írni a társasági adóból azért, hogy több maradjon foglalkoztatásra, 2008-ra pedig meg is kívánják szüntetni azt.
Új munkahelyek támogatása
Egyre kisebbek lettek a fejlesztéshez, mindenekelőtt a munkahelyteremtéshez kapcsolódó terhek, több kedvezményt vehetnek igénybe a hátrányos helyzetű térségekben, a foglalkoztatásukat bővítő vállalkozások, a kis- és a középvállalkozások.
Legfontosabb cél, hogy a versenyszférában ösztönözzék a munkahelyteremtést. A gazdaságfejlesztési programokon keresztül (Széchenyi vállalkozásfejlesztési program, SMART-program, Gazdasági versenyképességi program, egyedi kormánydöntések stb.) támogatáshoz jutó vállalkozások - köztük igen sok kis- és középvállalkozás - által létrehozott munkahelyek száma 2002 és 2006 között elérheti a 75-80 ezret, a megtartott munkahelyek száma pedig az 50 ezret.
Munkaerő-piaci forrásokból 15 ezer új munkahely megteremtéséhez és csaknem 20 ezer megőrzéséhez nyújt támogatást a kabinet. Kiemelkedő szerepe van az átmeneti foglalkoztatási lehetőségeknek is, elsősorban olyan térségekben, ahol alig van munkahely olyan emberek számára, akiknek nem jut más álláslehetőség. Évente több tízezer fő számára jelenti az egyetlen kapcsolatot a munkaerőpiaccal a közmunka, közhasznú munka, amelynek forrásai évről évre növekedtek.
Speciális vállalkozási és munkavégzési formákhoz illeszkedő közteherviselési formák jöttek létre: 2003-ban bevezetésre került az eva , az egyszerűsített vállalkozási adó; 2006-tól az ekho , az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás jellemzően a művészet, illetve a sajtó területén dolgozó szellemi foglalkozásúak számára. Bevezették a " kék könyvet ", és kibővült az alkalmi munkavállalás lehetősége a magánszemélyeknél, a mezőgazdasági idénymunkáknál.
A feketemunka megfékezése
Az építőiparban szigorúbbak lettek a bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek. Hamarosan megszületik az egész ágazatra érvényes szakmai tartalmú bértarifarendszer is. Az idegenforgalomban és a vendéglátóiparban a borravaló beépülhet a dolgozók fizetésébe, nyugdíjába.
Mintegy száz fővel nő a munkaügyi ellenőrök létszáma, 2006-tól változik a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény, új, szigorúbb szabályok lépnek életbe. Ennek értelmében büntetőjogilag is számon kérhető a feketefoglalkoztatás. Jövőre szigorodnak a bejelentésre és a bevallásra vonatkozó szabályok is.
Bővültek a munkaerő-piaci támogatások
A foglalkoztatási programok finanszírozására 2001-ben még 51 milliárd forint állt rendelkezésre, az idén ez az összeg már mintegy 100 milliárd forintot tesz ki, míg jövőre eléri a 160 milliárd forintot.
Ebben a növekedésben természetesen szerepet játszanak az Európai Szociális Alap támogatásai, de elsősorban az aktív eszközrendszer jelentős kiszélesedését tükrözi felnőttképzési támogatásokkal, járulékkedvezményekkel, közmunkaprogramokkal.
Korszerűsödik az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ), hogy hatékony segítséget nyújtson az állást keresőknek és a munkáltatóknak, valamint, hogy bővítse álláskínálatát. Információs pontokat alakítanak ki önkormányzatoknál, bevásárlóközpontokban, civil szervezeteknél, hogy minél többen hozzáférhessenek a szolgáltatásokhoz. A cél az, hogy minden állástalan első lépése az álláskeresés, a munkavállalási lehetőségek mérlegelése legyen, és ehhez kell az ÁFSZ szervezetét és szolgáltatásait is igazítani.
Forrás: Magyarország.hu