Márciusban Réthelyi Miklós akkori erőforrás-miniszter, Szócska Miklós egészségügyi államtitkár és Giró-Szász András kormányszóvivő közös sajtótájékoztatón jelentette be a kormány döntését, miszerint az egészségügyi ágazatban dolgozók közül mintegy 86 ezer ember alapbérét emelik meg az idén. Az egészségügyi dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremeléséről rendelkező jogszabály június végén jelent meg. Az érintettek ezekben a napokban kapják meg első megemelt fizetésüket.

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai alapján idén az első félévben 985 egészségügyi dolgozó igényelt külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást. Papp Magor elmondta: ez a tavalyi év első félévéhez képest 15 százalékos emelkedést jelent. Hozzátette, hogy az egészségügyet érintő intézkedések az első félévben még kevésbé éreztették hatásukat, hiszen júliusban indult el az új egészségügyi ellátási rend, és a béremelés is csak mostanra lett kézzelfogható. A közelmúltban konkrét ígéretet is kaptak a dolgozók, miszerint 2013-ban újabb 55 milliárd forintos forrásból folytatódik a bérrendezés.

Mindezek hatására Papp Magor szerint a második félévi migrációs adatok lehetnek kedvezőbbek, de ez azon múlik, hogy milyen konkrétumokkal áll elő a kormányzat, például hogy az 55 milliárd forintos forrásból egy dolgozónak mekkora béremelés jut. Hozzátette azt is, hogy az egészségügyi dolgozók bizalomindexe - bár a tavaszi bértárgyalások hatására hosszú idő után némileg emelkedett - továbbra sem túl magas.

Emlékeztetett arra, hogy az egészségügyi bértárgyalások megkezdése és végül a bérmegállapodás megkötése a Magyar Rezidens Szövetség akciójának eredménye. Tavaly mintegy 2500 egészségügyi dolgozó helyezte letétbe felmondólevelét, azt követelve az egészségügyi kormányzattól, hogy az év végéig kezdjék meg bérük és munkakörülményeik rendezését. Az MRSZ vezetősége tavaly év végén egy a teljes orvostársadalmat érintő alapbérrendezésre vonatkozó ajánlatot kapott Szócska Miklós egészségügyi államtitkártól. Ezért a felmondásokat nem érvényesítették, három hónapra felfüggesztették akciójukat. A bérmegállapodást követően március végén az MRSZ vezetői és Szócska Miklós közösen kezdték meg a felmondólevelek megsemmisítését.

Papp Magor elmondta: a rezidensszövetség vezetőségének nagy része, köztük ő maga sem részesül a béremelésből, mivel többségük háziorvos, van, aki most fejezte be azt a képzési fázist, amelyben még járt volna a béremelés. Hozzátette: így nem tudták őket megvádolni, hogy "önös érdekek vezérelték volna az egyeztetéseket".

Nem a béremelést, hanem az ahhoz szükséges összefogást tartja a legnagyobb sikerének a Magyar Rezidens Szövetség elnöki posztját 2008 óta betöltő Papp Magor, aki idén novemberben szakvizsgázik, így leköszön posztjáról.

Kifejtette: a legfontosabb, amit az elmúlt években megtanult, hogy a korábbi tehetetlenséget le kell és le is lehet vetkőzni. Több évtizede sokan azt mondják: úgysem tudják befolyásolni a dolgokat, ilyen a magyar egészségügy. Most viszont felnőtt egy olyan generáció, amelynek tagjai ebbe nem törődnek bele. Ennek többször is jelét adták. Először 2007-ben, amikor Molnár Lajos akkori egészségügyi minisztert mintegy kétezer hallgató vonta kérdőre, mert fizetőssé akarta tenni a szakorvosképzést, majd 2009-ben, amikor szintén nagyjából kétezren gyűltek össze a Szent István-bazilika előtt "élhetőbb magyar egészségügyet" követelve. Tavaly pedig mintegy 2500 egészségügyi dolgozó "vitte vásárra a bőrét", hogy elérjék a közös céljukat.

Ezeknek egyik eredménye a béremelés, de Papp Magor szerint sokkal fontosabb, hogy erre az összefogásra a jövőben is képesek lesznek, hiszen megtapasztalták: van befolyásuk az eseményekre.