Bókay Endre úgy véli, a megnövekedett összeg lehetőséget teremt arra, hogy a piaci viszonyokhoz igazodó átalakításon essen át a szakképzési struktúra, képzési és beiskolázási szerkezet. Kiemelt támogatásban részesülnek ugyanis azok a középiskolák, amelyekben hiányszakmákra képeznek szakembereket, arról nem is beszélve, hogy a diákok a minimálbérhez közelítő ösztöndíjat kaphatnak. A szakképzés reformja keretében egyes képzési központoknak meg kell elégedniük az eddigi támogatásokkal, mások viszont még rosszabbul járhatnak, mert bár nem szüntetik meg őket, pályázati pénzeket mégsem remélhetnek; legfeljebb az itt tanulók csak szülői támogatásra számíthatnak (kommunikációs szakképzés, kozmetikusi képzés stb.)

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara segítségével elkészült egy munkaerőtérkép, amely kiválóan rávilágít arra, hogy az országban hol, milyen képzésre, azaz milyen szakmunkásokra van szükség. A regionális fejlesztési és képzési bizottságok ezeket felhasználni döntik el, hogy melyik intézményben, milyen szakmák képzésének indítását támogatják.

Bókay Endre szerint a keretösszeg emelése már-már elengedhetetlen volt, mert ugyan a 2008-ban a pályázatokra és ösztöndíjakra elkölthető összeg már 20 százalékkal magasabb volt a tavalyinál, a pályázatok elbírálása során kiderült, hogy jó néhány megkezdett fejlesztés e nélkül az összeg nélkül nem fejeződhet be. Példaként hozta annak a szakács és cukrász tanulókat képező szakiskolának a helyzetét, amely bár megkezdte az előzőekben elnyert pénzekből az új tankonyha építését, ám a 7 millió forint helyett csak 3 és felet kapott, s a kiegészítéshez csak most juthatott hozzá.

Világgazdaság