Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 3 hónapja

Rokkantsági ellátás után miért nem vonnak nyugdíjjárulékot?

Érdekelne, hogy a rokkantsági ellátás miért nem minősül nyugdíj viszonynak, illetve miért nem fizet a magyar állam rokkantsági ellátás után nyugdíjat? Ezek az emberek sajnos nem egyenlő eséllyel indulnak a munkaerőpiacon. Sok esetben nincsen számukra megfelelő munka. A rehabilitációs járadékkal rendelkezőkre is vonatkozik a kérdés, mert tudtommal ezek után sem fizet a magyar állam nyugdíjjárulékot. Mi lesz az ilyen ellátottakkal?

A szolgálati időként elismerhető időszakok általános szabálya az a rendelkezés, mely szerint szolgálati időnek minősül a nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszak, azaz olyan időtartam, amely alatt szerzett keresetből, jövedelemből nyugdíjjárulék fizetése történik.Ebből a szempontból a megváltozott munkaképességű személyek részére adható ellátásformák nem egyformák. A rehabilitációs ellátásból nyugdíjjárulék levonása történik, ezért az ellátás folyósításának időtartama szolgálati időnek minősül. A rokkantsági ellátás összegéből nem történik nyugdíjjárulék levonás, ezért az ellátás folyósításának időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe. Ennek az a magyarázata, hogy a rokkantsági ellátás mellett a rokkantsági ellátás mellett végzett munkával szerzett keresetet terheli a nyugdíjjárulék, így a munkavégzés tartamával szolgálati idő szerezhető (2012. január 1. óta - azelőtt a rokkantsági nyugdíj saját jogú nyugdíjnak minősült, így sem a folyósítási idejével, sem a mellette végzett munka révén nem volt szerezhető további szolgálati idő). A rokkantsági járadék esetében ugyanez az irányadó: a rokkantsági járadék mellett végzett munkával szerzett keresetet terheli a nyugdíjjárulék, így a munkavégzés tartamával természetesen szerezhető szolgálati idő. A rokkantsági ellátás és a rokkantsági járadék esetében akár 8 órában is lehet keresőtevékenységet végezni (a rehabilitációs ellátottaknál viszont a munkavégzés időtartamát heti 20 órában korlátozták).

Aki válaszol:

Megváltozott munkaképességgel kapcsolatos szakértő - Kappel Katalin

Kappel Katalin vagyok, munka- és szervezetpszichológus, tréner. Pszichológus diplomámat 2010-ben az ELTE munka-, döntés- és szervezetpszichológia szakirányán szereztem. Ezt követően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszékén munka- és szervezet szakpszichológus képzést végeztem el.

Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a kerdes@hrportal.hu címre!

Cafeteriával, béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban a szakértőnk Fata László.
Munkajogi kérdésekre a KRS Ügyvédi Iroda munkajogi üzletágvezetője, Kéri Ádám válaszol.
Adózási, bérszámfejtési kérdésekben a UCMS Group ad választ.
A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kérdésekben Kappel Katalin munka-és szervezetpszichológus segít.
HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot.
Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi,karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol.
Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel
Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Farkas András, a nyugdíjguru szakértője válaszolja meg.
Employer brandinggel kapcsolatban Kádár Balázstól kérdezhet.
HR Szoftverekkel, felhővel kapcsolatban Beck Zsolt ad választ.

Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk.

Follow hrportal_hu on Twitter

Rehabilitációs ellátás melletti jövedelemkorlát 4 órás munka esetén

A rokkantsági ellátásra vonatkozó keresetkorláttal kapcsolatban szeretnék kérdezni. Ezzel kapcsolatban így fogalmaz a törvény: "A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát." Mivel a jelenlegi minimálbér bruttó 111.000 forint, ez értelemszerűen bruttó 166.500 forintos keresetkorlátot jelent. A kérdésem, hogy ez a fenti összeg vonatkozik-e a 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásra is vagy pedig abban az esetben a "minimálbéren" a 4 órás minimálbért kell érteni? Vagyis ha 4 órás részmunkaidőben vállalok munkát, akkor a havi max. jövedelmem összege ugyanúgy bruttó 166.500 forint vagy pedig csak bruttó 83.250 forint lehet?tovább..

    További cikkek
    Hamarosan nyugati béreket kapnak a gépkocsivezetők

    Wáberer György miniszterelnöki megbízott úgy véli, "néhány éven belül a gépkocsivezetőink el fogják érni a nyugati gépkocsivezetői bérek... Teljes cikk

    Melyik előnyösebb: a minimálbér-emelés vagy az alapjövedelem?

    A Párbeszéd Magyarországért szerint béremelésre szükség van, de azt nem szabad változatlan adórendszer mellett végrehajtani. Teljes cikk

    Életpályamodellt szeretnének a közlekedési szakszervezetek

    A közlekedési szakszervezetek nyílt levélben követelik a kormánytól az ágazat minden szereplőjére érvényes életpályamodell kidolgozását, a... Teljes cikk

    Akkor lesz béremelés a MÁV-nál, ha átgondolt követelésekkel áll elő a szakszervezet

    A MÁV hétfőn közleményben utasította vissza Meleg János VSZ-elnök állítását, amely szerint "még csak komolynak nevezhető tárgyalás sem... Teljes cikk

    A taxisok örülnek a feketelista megtiltásának

    Péntek óta tilos annak a feketelistának a használata, amelyet Budapest Közút Zrt. egyik vezető tisztségviselője küldött szét az elmúlt évben -... Teljes cikk

    Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

    Rehabilitációs ellátás melletti jövedelemkorlát 4 órás munka esetén

    A rokkantsági ellátásra vonatkozó keresetkorláttal kapcsolatban szeretnék kérdezni. Ezzel kapcsolatban így fogalmaz a törvény: "A...
    © Copyright HR Portal - 2003 - 2016